szerző:

Kósa Lajos belebonyolódott az új jogszabály indoklásába, amely a jövőben nem tekintetné közvagyonnak a Magyar Nemzeti Bank által közpénzből létrehozott alapítványi kasszát, azaz nem szükséges a kormányzati indoklás alapján az eddigi gyakorlat szerint elszámolni a nyilvánosság felé annak elköltésével.

Az Alkotmánybíróság fog dönteni az MNB által létrehozott Pallas Athéné Alapítványok vagyonáról szóló kedden elfogadott törvényről, ami gátat szab annak a gyakorlatnak, hogy a nyilvánosság is széles körben megismerhesse az alapítványok költekezését. Ez eddigi gyakorlat szerint közérdekű adatigénylés során ki kellett adni az MNB közpénzből működő alapítványainak gazdálkodását, a kedden kormányzati döntéssel elfogadott jogszabály értelmében mégsem kellene részletesen végrehajtani az adatszolgáltatást. Emellett a törvénymódosítás alapján az intézmény vezetőinek fizetése megduplázódott.

Bánki Erik a parlament gazdasági bizottságának fideszes elnöke szerint a jegybanktörvény kedden elfogadott módosítása kiállja az alkotmányosság próbáját. A törvényjavaslat különleges eljárásban történt tárgyalását Bánki azzal magyarázta, hogy a pénzpiaci stabilitás érdekében ki kellett vonni a jegybankot az új közigazgatási eljárási törvény hatálya alól.

©

A Fidesz politikusa indoklásában azt mondta, hogy a jegybank által létrehozott alapítványokra nem az információszabadságról szóló törvény vonatkozik – ezzel kapcsolatban született korábban az alapítványok számára elmarasztaló ítélet. Jelezte ugyanakkor, hogy a most jóváhagyott törvény értelmében ezek az alapítványok közhasznúakká válnak, így évente egyszer közhasznúsági jelentést kell tenniük a gazdálkodási eredményükről. Utóbbi azonban ez nem jelenti azt, hogy a szerződéseiket is nyilvánosságra kell hozni.

A jegybanki vezetők "bérrendezését" Bánki Erik azzal indokolta, hogy az Európai Unió jegybankjai közül a magyar elnökének és tisztségviselőinek fizetése volt a legalacsonyabb eddig. Ők most a "középmezőnybe" kerültek. Nem lenne helye bérrendezésnek, ha a jegybank gazdálkodása, a monetáris politika eredményei nem járnának kedvező hatásokkal, de jelen körülmények között itt volt az ideje a kiigazításnak – mondta.

Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője is válaszolt a sajtó kérdéseire, azonban az Index esetében belebonyolódott mondandójába. A politikust arra kérték, hogy magyarázza el, hogyan nem lesz közpénz az az alapítványi vagyon, amelyet közpénzként csoportosít át a Magyar Nemzeti Bank a saját alapítványába. Kósa szerint ez hasonló a magánszemélyek gyakorlatához, ahol ha valaki a saját vagyonát befizeti egy alapítványba, ott megszűnik a kapcsolata a pénzzel, onnan egy kuratórium felel érte – bár egy magánszemély is lehet az alapítványának kuratóriumi tagja.

Ha azt feltételezzük, hogy az MNB-alapítványai közpénzként viselkednek, akkor nem lehetnek alapítványok

– bonyolódott válaszába Kósa. Szerinte "az alapítványi pénz alapítványi pénz", nincs más státusa, tehát a pénz addig közpénz, amíg az alapító nem tette be az alapítványba – ismételte meg. Elmondta azt is a már folyamatban lévő adatkikéréssel kapcsolatban, hogy a közhasznú alapítványokról is lehet adatot kikérni, tehát "nem arról van szó, hogy elzártuk az adatkérést". Fontos különbség azonban, hogy a közhasznú alapítványok sokkal szűkebb körben kell beszámoljanak tevékenységükről.

Az MNB alapítványai függetlenül attól, hogy nem teljesítik a közhasznúság feltételrendszerét, a(z elfogadott) törvény erejénél fogva közalapítvány..., ööö, közhasznú alapítványok.

– folytatta a frakcióvezető.

Kósa Lajos ugyanakkor nemmel válaszolt arra a kérdésre, hogy más, közpénzből gazdálkodó, nyereséges szervezetnél megvalósulhat-e az MNB-hez hasonló alapítványi modell. Ez azért is fontos, mert a pártalapítványok, így a Fidesz pártalapítványa is közpénzből működik, ezért köteles nyilvánosságra hozni közérdekű adatigénylésekre válaszolva szerződéseit és részletes költéseit.