szerző:

Minden kormányülésen gyúrják a cefeteriarendszer témáját, mert jövő januártól el kell indítani a változásokat - mondta Rogán Antal a Kossuth Rádióban. Az eddig ismert cafeteriarendszer egy része valószínűleg a gyermeküdültetés, illetve a turizmus fejlesztésére fordítható támogatási rendszerként fog működni a jövőben. A kormány szándéka, hogy a béremeléseknek legyen járulékmentes része, ami így a nyugdíjalapba sem fog beszámítani.

Ha a munkaadókkal való egyeztetések a kellő ütemben lezárulnak, akkor legkésőbb nyárra megszületnek azok a döntések, amelyek alapján tisztán látni, miként működik majd az új cafeteriarendszer - mondta Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter a Kossuth Rádió Vasárnapi Újság című műsorában.

Idén még működőképes a cafeteriarendszer, a változásokat 2017. január elsejétől kell elindítani, ezért a cafeteria gyakorlatilag minden kormányülésen téma valamilyen formában - mondta.

Olyan rendszer kidolgozása a cél, amely a növekvő gazdasági teljesítményből minél többet odaad az embereknek a gazdasági teljesítmény sérülése nélkül - így fogalmazott Rogán.

Mint kifejtette, az eddig ismert cafeteriarendszer egy része valószínűleg a gyermeküdültetés, illetve a turizmus fejlesztésére fordítható támogatási rendszerként fog működni a jövőben. Rogán szavai szerint a kormány azt szeretné, hogy legyen a béremeléseknek járulékmentes része, ezáltal a béremelés nem jelent plusz terhet a munkaadók és a munkavállalók számára sem, azonban ez az összeg nem számít bele a nyugdíjalapba -  ahogy azt a hvg.hu már szakértők segítségével kikövetkeztette Orbán csütörtöki bejelentéséből.

©

Erről folyik az egyeztetés jelenleg a munkaadókkal, a miniszterelnök bejelentése sem végleges döntést jelent, hanem azt, hogy a javaslat véleményezésére kérte fel a szervezeteket - jegyezte meg a miniszter.

Mint arról beszámoltunk, a kormányfő egy csütörtöki rendezvényen olyasmiről beszélt, hogy 2017 elejétől a magyar cafeteriarendszert készpénzesíthetik, az eddig "rejtett" kettős javadalmazási rendszert (normál bér és béren kívüli juttatásként megszerzett jövedelem) nyílttá teszik. Úgy nézne ki, hogy a kettős bérrendszer intézményében "van egy rendesen járulékoltatott alapbér, és van fölötte egy másik bér, amelyre azonban az állam nem szed járulékot" – mondta. Ami után viszont nem szed, nem von le járulékot az állam, az után – érthető módon – nyugdíj sem jár.