szerző:
hvg.hu

Parlamenti vizsgálóbizottság felállítását kezdeményezi a letelepedési államkötvényekkel kapcsolatos lehetséges visszaélések kivizsgálására az MSZP, az LMP és a Jobbik – írta a napi.hu, amely szerint a házszabály szerint kötelező lesz a bizottság felállítása.

A bizottság 10 tagból állna, a Fidesz 3, a KDNP, az MSZP és a Jobbik 2-2, míg az LMP 1 főt delegálhatna – áll a napi.hu szerint a határozati javaslatban. A házszabály szerint egy vizsgálóbizottság létrehozását a képviselők egyötöde kezdeményezheti, a mostani javaslatot 51-en nyújtották be, vagyis kilenccel többen a szükségesnél – tették hozzá.

A kezdeményezők felidézték, hogy 2012 nyarán Rogán Antal ötlete alapján bocsátották ki a letelepedési államkötvényeket, amivel kapcsolatban az ellenzék és a szakma is erőteljes kritikát fogalmazott meg. A kormánypártok viszont dicsérték a programot, például a munkahelyteremtés miatt – tette hozzá a beszámoló.

A kötvények kibocsátásával kapcsolatban a napi.hu szerint az első visszás pont az volt, hogy nem a külképviseleteket, hanem offshore cégeket bíztak meg kizárólagos joggal az államkötvények értékesítésére, és a Rogán Antal vezette gazdasági bizottság engedélyezte nekik a kötvények forgalmazását.

A cégek között túlnyomó többségben vannak azok, amelyeket kifejezetten adóparadicsomnak nevezhető országokban jegyeztek be, így a tulajdonosi hátterük kideríthetetlen, ami a beszámoló szerint teljessé teszi a korrupciógyanút a konstrukcióval kapcsolatosan.

A kötvényeket diszkont áron adja el az állam a közvetítő cégeknek, így a névérték és a tényleges árfolyam közötti különbözet az értékesítő cégnél marad. Erre jön még rá kuncsaftonként a 45-60 ezer euró körüli jutalék, de hallani lehetett 70 ezer eurós közvetítési díjról is, hiszen a jelenlegi szabályok alapján a közvetítő cégek maguk határozhatják meg a jutalék mértékét, ami egy teljesen monopol piacon érthetetlen – írták.

A javaslattevők szerint eddig 205 milliárd forint folyt be az államkötvények eladásából a magyar államhoz, miközben sajtóbeszámolók alapján 50-60 milliárd forint bevételhez jutottak a javarészt offshore hátterű közvetítő cégek, ami több mint 25 százalékos összesített jutalékszintet jelent.

A vizsgálóbizottság arra keresné a választ, hogy mekkora gazdasági haszna van Magyarországnak a konstrukcióból, különös tekintettel a valós gazdasági befektetésekre és a munkahelyteremtésre, illetve hogy mennyiben ismerhető meg az értékesítéssel megbízott közvetítőcégek tulajdonosi háttere, és hány cég tekinthető ezek közül offshore cégnek.

Azt is vizsgálnák, mi indokolja, hogy a magyar állam nem határozta meg a közvetítő cégek jutalékának mértékét és pontosan mekkora jutalékkal dolgoznak ezek a cégek, illetve összességében mekkora bevételre tettek eddig szert, továbbá hogy mekkora adóbevételtől esik el az állam annak köszönhetően, hogy ezen cégek nem Magyarországon vannak bejegyezve.

Cikk megosztása
Címkék