szerző:
Torontáli Zoltán

Amíg az államfő az Alkotmánybírósághoz küldte a Posta és az MNB alapítványainak és cégeinek szerződéseit a szemünk elől eldugó törvényt, a Fővárosi Törvényszék most pofont adott a kormánynak. A Főgáznak ki kellene adnia a Postával kötött szerződéseit. De korántsem biztos, hogy ez valóban meg is történik, mert a kormányzati gépezet ezt is bedarálhatja.

A Főgáz Zrt. első fokon elbukta azt a pert, amelyet Tóth Bertalan MSZP-s képviselő indított ellene, mert a gázszolgáltató nem akarta kiadni a Magyar Postával és a Díjbeszedő vállalatcsoporttal kötött bizonyos szerződéseit. Az ellenzéki politikus azt szerette volna megnézni, hogy az állami gázszolgáltató cég közüzemi számláit a szintén állami postavállalat milyen szerződéses feltételekkel kézbesíti, illetve a Díjbeszedő csoporthoz tartozó Díjnet milyen feltétekkel mutatja be az online felületén. Az adatkérést azonban a Főgáz megtagadta, ekkor indult a per, amelyben első fokon tegnap a Fővárosi Törvényszék a képviselőnek adott igazat.

Az ítéletnek az egyedi esetnél túlmutató következményei vannak.

A jellegét elvesztő projekt

A Magyar Posta szerződéseinek döntő részét éppen a napokban igyekszik titkosítani a kormány, azzal a csavarral, hogy nem az információs önrendelkezési jogról és információszabadságról szóló törvényt, hanem az ágazati (posta)törvényt módosítanák, és ezzel vennék ki a céget a közpénzek átláthatóságának követelménye alól. Hasonló manőver zajlik a Magyar Nemzeti Bank alapítványainak és cégeinek pénze körül is, amely az emlékezetes magyarázat szerint „elveszti közpénz jellegét”.

©

Áder János köztársasági elnök első körben a két jogszabálymódosítás egyikét sem írta alá, az alkotmányellenes aggályok miatt előzetes normakontrollt kért. A két törvénymódosítás ugyanis visszamenőleges hatállyal, és a folyamatban lévő ügyekre vonatkozóan lépne hatályba. Az Alkotmánybíróság húsvét utánra ígérte, hogy döntést hoz.

A Főgáz harca

A mostani ügyben (egyébként más perekhez hasonlóan) praktikusan ez azt jelenti, hogy a Főgáznak 15 napon belül ki kell adnia a postaszerződéseit, de ha a gázszolgáltató fellebbez, akkor másodfokra kerül a per, és a bírónak majd az akkori tárgyaláskor érvényes jogszabályok alapján kell eljárnia. Ha tehát a visszamenőleges törvénykezési gyakorlatot addig a kormánynak sikerül törvénybe iktatnia ha az Alkotmánybíróság nem talál ebben kifogást , akkor ezek a szerződések sem kerülhetnek majd nyilvánosságra. Ha viszont az alkotmányossági aggályok miatt legalább félig elmeszelik a törvénymódosítást, vagyis a visszamenőleges törvénykezést mégsem lehet keresztülvinni, akkor ezek is az olyan utolsó adatok között lehetnek, amelyeket mégis nyilvánosságra kell hozni.

A bíróság a mostani ítéletében az alkotmányból és az információs önrendelkezési jogról és információszabadságról szóló törvényből vezette le, hogy az adatokat a Főgáznak ki kell adnia.

©

A szerződések azért lehetnek érdekesek, mert a piaci szereplők (és rajtuk keresztül a közvélemény) megláthatja belőle, hogy a két állami cég milyen árakon szerződik egymással, ezek mennyire térnek el a piacon bevett szinttől, vagyis esetleg milyen irányba mozgatnak ezzel az egyszerű manőverrel pénzeket a két állami vállalat között.

A Főgázt egyelőre nem vették ki az infótörvény hatálya alól, de mivel egyértelműen látszik a szándék arra, hogy a mostanihoz hasonló lékeket ne kaphasson a rendszer, nem lenne meglepő, ha hamarosan erre is sort kerítenének.

Az állami Főgáz igen jelentős szereplő lett az utóbbi időben, január 1-jén vette át az E.On 600 ezer lakossági földgázfogyasztóját amivel egyébként meg is gyűlt a baja. A cég a teljes lakossági földgázpiacot kontrolláló Első Nemzeti Közműszolgáltató (ENKSZ) szakmai irányítása alatt áll, és abban az értelemben a szálak összeérnek, hogy ezt a területet ugyanúgy Németh Lászlóné felügyeli, mint a kikért szerződések másik aláíróját, a postai szektort. A Főgáz a magyar piac 65 százalékát látja el gázzal, ezzel a legnagyobb piaci szereplő, működése pedig „nonprofit jellegű” lett.

Cikk megosztása
Címkék