Egy cseh vállalat feltalálta az internetes és a hagyományos divatáru-kereskedelem hibridjét: van is fizikai boltja, meg nincs is. Eddig bejött a modell, a bolt beindult Szlovákiában és Romániában is, a cég árbevétele három év alatt 720 százalékkal nőtt, és mivel van pénz a terjeszkedésre, hamarosan nálunk is megjelenhet.

Vannak azok az internetes ruhaboltok, amelyek sok márkát forgalmaznak, és olcsóbban, mint a hagyományos offline társaik, de a kinézett darabokat ezekben – értelemszerűen – nem lehet felpróbálni. És vannak a hagyományos, fizikailag is létező boltokat fenntartó láncok, amelyeknél lehet ugyan próbálni, de az internetes áruházaikban alig vagy egyáltalán nem adnak árkedvezményt. Mit csinál tehát az élelmes vásárló? Elmegy felpróbálni a ruhát, és kiválasztani a méretet a hagyományos boltba, majd megpróbálja az internetes áruházakat megversenyeztetni az olcsóbb árakért. Az esetek többségében persze helyben elcsábul, ha már ott van rajta a ruha a boltban, akkor inkább megveszi.

©

Látják ezt a Zoot nevű cseh vállalkozás alapítói is, akik megpróbálják egyszerűsíteni a vásárló életét: hibrid modellel dolgoznak. A vevő a honlapon – jelenleg csaknem 300 ruhamárka kínálatából – kiválasztja az őt érdeklő darabokat, amelyeket a rendelt méretben (+/- pár méretben és színben) a Zoot két munkanapon belül leszállít egy közeli – fizikailag is létező – "boltszerűségbe". Ott fel lehet próbálni és megvásárolni mindent, de ha mégsem tetszik a megvett ruha, pluszköltség nélkül 90 napig vissza is lehet küldeni.

Semmi különös, csak tizedannyi költséggel dolgoznak

„Egy ilyen minimális és állandóan pörgő készlettel kereskedő bolt fenntartása a hagyományos ruhaüzlet egytizedébe kerül, ennyi a nagy titok” – mondja Sara Risticova, a cég befektetési igazgatója. Így nyílik lehetőség arra, hogy az árengedmény lehetősége mellett a próbafülke élménye is megmaradjon.

Az alábbi, tavalyi Black Friday-re készült romániai reklámvideó mutatja a rendszer működését:

A Prágában 2010-ben alapított Zoot csak pár éve kötött ki a jelenlegi modell mellett, de annak sikere után 2014-ben már megjelent Szlovákiában is, a nemzetközi terjeszkedés finanszírozására pedig tavaly a 3TS Capital Partners 5,5 millió euró kockázati tőkét tolt be a cégbe (ez az a befektető, amely korábban a magyar technológiai startup LogMeIn szárnyainak bontogatásában is fantáziát látott, egy ideig résztulajdonosa volt).

A tavalyi év végére a Zoot kiépítette a romániai leányvállalatát is, az első bukaresti „próbafülke-mintaboltjuk” novemberben nyílt meg. Risticova most a brit nagykövetség által szervezett prágai elektronikus kereskedelmi fórumon azt mondta, további országok vannak a célkeresztben, és ezek között van „a közeli jövőben” Magyarország és Lengyelország is. Hogy pontosan mikor, azt nem árulta el, de az biztos, hogy a cégnél már a következő tőkeinjekciót készítik elő, amelyet 250-280 millió koronára (azaz 3-3,2 milliárd forintra) terveznek.

Nagyon keveset költünk ruhára, de így is megy az üzlet

A Zoot modellje eddig bejött, a csehországi egység tavaly 200 ezer vásárlót szolgált ki, akik összesen 500 millió koronát (5,7 milliárd forintot) költöttek el nála. Az oldalt naponta 80 ezren látogatják, a cégnek már 200 alkalmazottja van, és idén először nyereséget is vár, 30 millió koronás (344 millió forintos) profitra számít. Romániában már az idei első teljes évben 10 millió eurós, azaz 3,1 milliárd forintos bevételt szeretnének elérni – mindössze 8 fős kihelyezett alkalmazotti gárdával. Ehhez hasonló lehet a magyarországi terjeszkedés terve is. A cégcsoport az elmúlt három évben összesen 720 százalékkal emelte meg (igaz, alacsony szintről) a bevételét, és így a fejlődés üteme alapján az előkelő 129. pozícióba került az amerikai Inc. magazin 5 ezer céget felvonultató világranglistáján.

©

A csehek egyébként nemzetközi összehasonlításban elég visszafogottan költenek ruhára, a felmérések szerint csak a jövedelmük 3 százalékát hagyják ott a boltokban, ami tavaly összesen 60 milliárd korona (690 milliárd forint) volt. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a magyar háztartások is hasonló arányban áldoznak ruhára és cipőre, a fogyasztási kiadásoknak csak 3 százalékát, azaz mindössze havi 2170 forintot tudnak erre a célra fordítani (egy magyar háztartás átlagos fogyasztási kiadása a KSH szerint havi 72 ezer forint). A nyugat-európai átlagtól ez abszolút értékben nagyon elmarad, hiszen ott a (jóval magasabb) fizetés 5 százaléka körül van a ruházati költés átlagos aránya.