szerző:

Nagyon sokan utálják a kötelező kamarai tagdíjat, és úgy érzik, cserébe nem nagyon kapnak hasznosat. Még a fizetős adatbázisokat is jobbnak gondolják a könyvelők, adótanácsadók, a NAV adatbázisa pedig mindent visz. De akkor mit csinál nagyon sokszor ötezer forintból az MKIK?

Ha van a vállalkozók körében széles körben utált/nem kedvelt teher, az a kötelező kamarai hozzájárulás. A vállalkozóknak 2012 óta kötelező a regisztráció a gazdasági kamaráknál (ezek közül a legnagyobb a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara – MKIK), és évi 5000 forintot kell fizetni – de azóta is nagy a felháborodás, mert sokan azt érzik, nem kapnak cserébe jóformán semmit. (Csak a gazdasági társaságok hozzájárulásaiból országosan 3 milliárdos bevétel származhat a kamaráknak, és ebben még nincsenek benne az egyéni vállalkozók, egyesülések és mások.) Most az adótanácsadók és könyvelők érdekképviselete szólalt fel az ellen az MKIK ellen, akit Parragh László vezet. Parragh gazdaságpolitikai, szakképzési, oktatási ügyekben Orbán Viktornak szokott javaslatokat tenni.

Parragh László, jobbról a második
©

A Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Egyesülete 2016 márciusában felmérést készített tagjai körében arról, hogy mennyire találják hasznosnak a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara szolgáltatásait. Az egyesület ugyanis már évek óta harcol a kötelező gazdasági kamarai nyilvántartási hozzájárulás eltörléséért. A most kapott eredmények alátámasztják eddigi véleményüket: a tagok többségének nincs szüksége munkája végzéséhez az MKIK által kínált támogatásra, és a kamarai nyilvántartási díjat adónak tekintik – áll az adótanácsadók és könyvelők érdekképviseletének közleményében.

Az iparkamarai nyilvántartásra a tagok 84 százaléka szerint nincs szükség, és azzal, hogy a vállalkozásoknak nyilvántartási hozzájárulást kell fizetniük, mindösszesen csak a tagok 4 százaléka ért egyet. Ez az eredmény egyáltalán nem meglepő annak fényében, hogy a megkérdezettek milyen arányban veszik igénybe a kamara által nyújtott szolgáltatásokat.

Ahol az adóhatóság kenterbe veri az MKIK-t

A legtöbben a Széchenyi hitellel kapcsolatos segítséget vették igénybe: a tagok 6 százaléka legalább évente egyszer élt ezzel a lehetőséggel, de 79 százalékuk ezt a szolgáltatást sem használta még soha. Pénzügyi, gazdasági tanácsot a megkérdezettek 2 százaléka kért legalább egyszer egy évben, amely így a második legnépszerűbb szolgáltatásnak számít. A legkevesebben üzleti partner keresésére használták az MKIK-t: a tagok 95 százaléka még soha nem próbálkozott meg ezzel.

Az Adótanácsadók Egyesülete vizsgálta azt a kérdést is, hogy magát az iparkamarai nyilvántartást milyen gyakran használják, és mennyire tartják hitelesnek a tagok. Az adatok értékelésének érdekében ugyanezeket a szempontokat más adatbázisokkal kapcsolatban is vizsgálták (NAV, e-beszámoló, e-cégjegyzék, fizetős üzleti szolgáltatások). Minden adatbázist egy ötfokú skálán értékeltek a válaszolók. Ha szinte mindennap igénybe veszik a szolgáltatást, és ha teljesen hitelesnek érzik, akkor az ötöst, ha soha nem használják, és teljesen bizalmatlanok, akkor az egyest kellett megjelölniük. Mivel a kérdőívet 606-en töltötték ki, ha mindenki napi rendszerességgel használná, a maximális pontszám 3030 lenne.

A használati skálán a NAV adatbázisai lettek az elsők 2690 ponttal, a válaszadók 68 százaléka mindennap használja ezeket. Miközben csak a megkérdezettek 2 százaléka használja rendszeresen az iparkamara nyilvántartását, mely 756 ponttal végzett az 5. helyen. Ennél még a fizetős adatbázisokat is egy nagyságrenddel többen használják: a tagok 20 százaléka napi rendszerességgel veszi igénybe ezeket, és 1315 ponttal kerültek a 4. helyre. Ezzel teljesen egybevág, hogy nem is bíznak a könyvelők és az adótanácsadók az MKIK nyilvántartásainak hitelességében: 1099 ponttal ebben a kérdésben is az utolsó helyen végzett, a tagok 58 százaléka tehát egyáltalán nem bízik benne. Az első a NAV lett 2786 ponttal, utána az E-beszámoló következik 2700, majd az E-cégjegyzék 2623 ponttal. Az utolsó előtti helyen e kérdésben is a fizetős szolgáltatások végeztek 2061 ponttal.

A többi kérdésből kiderült, hogy csak a válaszolók 2 százaléka szerint végez az MKIK társadalmilag hasznos tevékenységet, ugyanennyien gondolják úgy, hogy a vállalkozók érdekeit védi a kamara. Ezzel szemben a tagok 81 százaléka a nyilvántartási díjat pusztán adónak tekinti, amelyért cserébe nem kapnak semmilyen értékelhető viszonzást.

A törvény előírása miatt március 31-ig a 2016. évi hozzájárulást most is fizetni kell, mert egyébként azt az adóhatóság külön felhívás nélkül – a behajtás költségét is felszámítva – adók módjára behajtja, ami alátámasztja tagjaik véleményét, hogy ez valóban egy sajátos adó – írja közleményében az Adótanácsadók Egyesülete.