szerző:
hvg.hu/MTI

A Fidesz tagjai nem mennek el arra az albizottsági ülésre, amely a letelepedési kötvényeket értékesítő offshore cégek bevételeit vizsgálná. Az ülésre Habony Árpádot is meghívták.

Habony Árpádnak és Rogán Antalnak, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszternek is küldtek meghívót arra a mai ülésre, amelyet az Országgyűlés gazdasági bizottságának ellenőrző albizottsága hívott össze a letelepedési kötvényeket árusító offshore cégek vizsgálatára.

De a fideszes képviselők, így Rogán Antal sem megy el, a párt frakciója szerint az albizottság feleslegesen ülésezik, és úgy fogalmaztak, a kezdeményezés is nevetséges.

A Fidesz szerint az albizottságot vezető jobbikos Volner János a gazdasági bizottság alelnöke volt a letelepedési kötvényekkel kapcsolatos döntések meghozatalakor. "Ezek a bizottsági ülések nyilvánosak voltak, ott bárki kérdéseket tehetett fel. Ehhez képest Volner János egyszer jelentkezett felszólalásra, de egyetlen alkalommal sem kérdezett" – tették hozzá a közleményben.

Az ellenőrző albizottság mai ülésének napirendjén egyetlen téma szerepel, az offshore cégek letelepedési kötvényből származó bevételei.

Az albizottság létrehozását kezdeményező ellenzéki pártok a napi.hu szerint korábbi javaslatukban felidézték, hogy 2012 nyarán Rogán Antal ötlete alapján bocsátották ki a letelepedési államkötvényeket, amivel kapcsolatban az ellenzék és a szakma is erőteljes kritikát fogalmazott meg.

A kötvények kibocsátásával kapcsolatban a beszámoló szerint az első visszás pont az volt, hogy nem a külképviseleteket, hanem offshore cégeket bíztak meg kizárólagos joggal az államkötvények értékesítésére, és a Rogán Antal vezette gazdasági bizottság engedélyezte nekik a kötvények forgalmazását.

A cégek között túlnyomó többségben vannak azok, amelyeket kifejezetten adóparadicsomnak nevezhető országokban jegyeztek be, így a tulajdonosi hátterük kideríthetetlen, ami a beszámoló szerint teljessé teszi a korrupciógyanút a konstrukcióval kapcsolatosan.

A kötvényeket diszkont áron adja el az állam a közvetítő cégeknek, így a névérték és a tényleges árfolyam közötti különbözet az értékesítő cégnél marad. Erre jön még rá kuncsaftonként a 45-60 ezer euró körüli jutalék, de hallani lehetett 70 ezer eurós közvetítési díjról is, hiszen a jelenlegi szabályok alapján a közvetítő cégek maguk határozhatják meg a jutalék mértékét, ami egy teljesen monopol piacon érthetetlen – írták.

A javaslattevők szerint eddig 205 milliárd forint folyt be az államkötvények eladásából a magyar államhoz, miközben sajtóbeszámolók alapján 50-60 milliárd forint bevételhez jutottak a javarészt offshore hátterű közvetítő cégek, ami több mint 25 százalékos összesített jutalékszintet jelent – közölték akkor.