Molnár Csaba
Molnár Csaba

A Csepel-szigeten, alig túl a Budapest-táblán szó szerint minden kapható, ami vágott vagy cserepes virág, egy-, kétnyári balkon- vagy kiegészítő növény, virágkötészeti vagy csomagolási kellék. Vagy ha nincs, akkor megrendelik és lesz. Bárhol is termelik a világon, 3-4 napon belül Szigetszentmiklósra érkezik, és az ötödik napon már a boltban van. Közép-Európa legnagyobb nagybani virágpiacán jártunk.

Simán lehet, hogy a Moszkva téren vett rózsa Kenyából vagy Ugandából érkezett.

A mellé kötött díszítő zöld meg jó eséllyel Costa Ricából. Hogy honnan, közelebb nincs? Nincs, illetve persze, hogy van, csak éppen nem éri meg, illetve onnan éri meg leginkább. „Legalább 10 féle vágott virág, amarillis, többfajta rózsa van a standon, a 70-90 százalékuk holland, etióp, ugandai, kenyai” – mondja Goda Péter, egy budapesti nagykereskedő importőr cég munkatársa „talpig virágban”.

Treer András, a piac szakmai igazgatója - Kattintson galériánkért!
©

„Rendkívül versenyképes tud lenni az a virág, amelynek termesztéséhez nem szükséges energiaköltségekkel kalkulálni, márpedig az afrikai, közép-amerikai termelő régiókban ez van, ami nehéz helyzetbe hozza a magyar termelők egy részét” – magyarázza az első látásra meghökkentő jelenséget Treer András, a Flora Hungaria szakmai igazgatója. Kétezer méter feletti magaslaton optimálisak a körülmények például a rózsa termesztéséhez, a nappali hőmérséklet 8-20, éjjel 12 Celsius-fok, a nap besugárzása is egészen más, mint itthon. „Kolumbiában például egészen más jön ki ugyanabból a fajtából, ugyanaz a genetikai potenciál egészen máshogy fejeződik ki, mint mondjuk Hollandiában vagy Magyarországon.”

Itt épp olyan alkudozás folyik, mint bármelyik piacon, csak nem autót, paradicsomot vagy retro kincseket árulnak, hanem virágot.

Közép-Európa legnagyobb nagybani virágpiacán a mintegy 800 standos árusító – akik egy része importőr nagykereskedő, paradox módon kiskereskedőként viselkedő nagykereskedő és igazi kiskereskedő – nagyjából a világ teljes virágkínálatát lefedi, ami nem kapható, csak azért nem, mert nem rendeltek belőle.

Kattintson galériánkért!
©

A régió legnagyobb nagybani virágpiacán több mint tízezer növény közül lehet válogatni, lakásnyi rózsa-, gerbera- és tulipánmezőknek festenek az árusok standjai elképesztő színkavalkádot kavarva. Ahol a világ minden tájáról érkezett virágokra lehet alkudni, legyen az kolumbiai rózsa vagy thaiföldi orchidea. Ahol évente több mint 10 millió ügyletet kötnek meg.

Hajnali 5-7 között jön az áru

A heti két piacnapon – hétfőn és csütörtökön – nagyobb részben a megrendelt termékeket árulják a piacos kereskedők, amit a saját üzletpolitikájuk alapján vevő nagykeresek és a vevő virágüzletek rendelései alapján hoztak be. Részben szabadáruban 20-80 százalékot még rárendelnek, amit azok a vevők visznek el, akik még nem tudják előre, hogy mit vennének. A piacon csak az élővirágot figyelembe véve fele-fele a vágott és a cserepes aránya. A teljes árukészlet alapján pedig három egyenlő részre oszlik a vágott, cserepes virág és a kiegészítők aránya.

A beszállítás reggel 5-7 órakor folyik, érkeznek a kertészek, 6 és 8 között jönnek a nagykereskedők, 8-tól a virágüzletek, nagyjából délre be is fejeződik az aznapi kereskedés. A piacon a más piacokon megszokott alkudozás folyik, a vevők kérdeznek, az eladó válaszol, ha tetszik, létrejön az üzlet, ha nem, a vevő megy egy kört, szétnéz máshol is, hátha talál jobb árat.

Az sem mindegy, hogy mihez kell a virág. Alapértelmezésben akkor jó a vágott virág, ha a bimbó éppen kezd kipattanni, de esküvőre például már a kinyílott virág kell, hiszen nincs ideje kinyílni. Valentin-napon tarol a vörös rózsa, de más piros virágok is jól mennek, nőnapon mindent visznek, húsvétkor inkább a sárga, fehér, rózsaszín virágokat.

Amit nem visznek el, az többnyire már megy a kukába, a tulipánok a hűtőben a következő piacnapig általában kibírják. Az árusok nem hagyhatják a piacon az el nem adott növényeket, hanem hazaviszik, komposztálják.

A hollandiai virágtőzsde

A világon mintegy 20 virágtőzsde működik, a legnagyobb Hollandiában az Amszterdam melletti Aalsmeerben 100 futballpálya nagyságú területen. Ott naponta 21 millió szál virág cserél gazdát, az éves forgalom pedig 4 milliárd euró, azaz bő 1200 milliárd forint körül mozog. A licitálandó tételek mindegyike fizikailag is ott van, a legtöbb virág Kenyából, Etiópiából, Izraelből, Ecuadorból, Tanzániából és Spanyolországból érkezik, elsősorban rózsák, liliomok, orchideák és egyéb egzotikus növények.

A licitálás 4 teremben, holland nyelven folyik. A növényeket az előre megállapított legmagasabb áron kiáltják ki, aztán az ár fokozatosan csökken. A mennyiség is korlátozott, ezért a legalacsonyabb ár elérésében érdekelt kereskedőnek arra kell figyelnie, el ne vigyék az orra elől az áhított rózsát, gerberát, tulipánt, fréziát. Az árat azonban nem hagyják a végtelenségig csökkenni. Ha az ár tíz százalék alá esik, a licit véget ér, a virágokat megsemmisítik.

Az esti műszak fogadja az árut a kertészetekből és repülőkről. A hűtőkbe, raktárakba került virágokat leltárba veszik, hogy minden készen álljon a másnapi licitáláshoz. A reggeli műszak feladata az áru tőzsdei bemutatása és vevőkhöz juttatása. Gyakran a virágok délután 5-kor még a kertben vannak, míg másnap 12-re már a kiskereskedőknél a világ másik táján. A tőzsdei értékesítés reggel 5-6-tól 10-ig tart. A magyar importőrök általában hétfőn reggel leadják a virágtőzsdén a rendeléseket. Az importőrnek vagy van ott saját embere vagy partnere, aki nyomja a gombot, vagy itthonról kereskedik elektronikusan „Én távvásárolok, innen ütöm, hogy mit vennék, milyen áron, nem kell már bróker, havi pár száz euróért lehet kapni a szoftvert” – mondja Goda Péter. A megvásárolt termékeket azonnal viszik is a kocsira, és szerdán itt van kipakolva a piacon, ahol vagy szerdán, vagy a csütörtöki piacnapon már viszik is. A csütörtökön megrendelt áru pedig szombaton van itt. Goda hetente 10-30 ezer szálat üt le a tőzsdén. A tőzsdei árat szálra állapítják meg. „Ahogy leütöm, azonnal le is veszik a pénzt a hollandok.”

Szigetszentmiklósra a legtávolabbról, a szó szoros értelmében a Föld túlsó oldaláról érkezik áru: az orchideák Thaiföldön „születnek” és onnan jönnek. De szállítanak rózsát Kolumbiából, Ecuadorból is.

A virágokat és a szaporítóanyagokat klimatizált repülőkön hozzák. Speciális árukísérő eszközök is mennek velük végig, mérik a hőmérsékleti és egyéb környezeti adatokat, hiszen elég lenne, ha két percre elmenne a hőmérséklet, meg tud sérülni a termék. Épp ilyen fontos a reptéri átpakolás is, hiszen ha mondjuk 5 percre kirakják a betonra a tűző napra vagy a hóesésbe a virágokat, oda is lehet az egész szállítmány. „Ha tönkremegy a hűtés, benyílik a virág, vége mindennek. Láttam már ilyet, nagyon rosszul néz ki”, így nagyon nem mindegy, hogy ki kivel szállíttat.

A rózsa a Number One, a szegfű kikopóban

Itthon is, de a kontinensen – a tőzsdéken is – a rózsa az elsőszámú sztár. Magyarországon tavasszal a tulipán előzhet – Makón és környékén vannak számottevő tulipánültetvények –, de éves szinten a vágott virágok között a rózsa a legmenőbb. Utána itthon a gerbera és a liliom következik, Hollandiában a liliom a második.

A török szegfűimport megfojtotta a magyar termesztőket.

És a szegfű? Régen nagyon nagy divat volt, de mára már kikopott. Másrészt a magyar szegfűtermesztőket kiszorították a törökök és kisebb részben az olaszok. Az importkonkurencia nagyon erős, jön a török, az olasz, a spanyol szegfű, „egy ismerősöm átállt fréziára, mert nem bírta a versenyt az importtal“.

Kattintson galériánkért!
©

És itthon mennyit termesztenek?

Magyarországon a rózsa egész éven át tartó termesztése a magas energiaköltségek miatt egyre kevesebb üzemben folyik, télen gyakran leállnak és csak tavasztól őszig tart a termesztés. „A piacon most kezdenek megjelenni a hazai rózsák, hiszen az energiaköltségek miatt a téli termesztés nem versenyképes az afrikai rózsákkal” – magyarázza Treer András, milyen változás közepette látogattunk a piacra.

Afrikából pár órás repülőúttal itt tud lenni a rózsa akár Hollandián keresztül, akár közvetlenül és mivel ott zéró az energiaköltség, nagyon alacsony a dolgozó bére is, még a nagyobb szállítási költségek mellett is megéri onnan hozni a virágot. „A vágott virágról rengeteg kertész átáll a cserepesre, mert annyira alacsony az import szállítási költsége, hogy itthon nem éri meg termelni. Sőt, volt olyan termesztő kolléga, aki paradicsomra váltott” – mondja Koller Tamás termesztő.

Ez amúgy egész Európára is jellemző, Hollandiában például a virágtermesztés egyik gerince volt a rózsa, nagyon büszkék voltak a fajtaválasztékra, a minőségre, mennyiségre.

2008-ban aztán előállt az a pillanat, amikor a tőzsdén több import rózsa futott át, mint holland.

Ekkor komoly átszerveződés indult meg az ágazatban, a holland kertészek ha maradni akartak, kerestek más terméket, vagy fogták magukat és a családjukat, áttelepültek Afrikába, megépítették az üzemeiket és onnan folytatták. Goda Péter például rendszeresen árulja a holland Ammerland család rózsaplazájából érkező virágokat, „személyesen is ismerem őket, amikor fél évig Hollandiában laktam, szinte az összes családot, kertészt felkerestem, megismertem őket, megnéztem a portékájukat. Az egyik Ammerland testvér Afrikában termeszt, a másik Hollandiában árulja”.

A Flora Hungaria Kft.

A szigetszentmiklósi nagybani virágpiacot üzemeltető Flora Hungaria Kft.-t 1993. január 8-án alapította 48 kertész. Mára 534 tulajdonosa van a társaságnak. Szigetszentmiklóson saját erőből, fél év alatt létrehozták a 10 ezer négyzetméteres korszerű virágcsarnokot. A ma már legnagyobb közép-európai nagybani virágpiac még abban az évben december 1-én be is indult. A jelentkező igények kielégítésére 3250 négyzetméterrel növelték a virágcsarnokot 1994 októberében.

A csarnok 1/3-ában vágott virágot, 1/3-ában cserepes dísznövényt, 1/3-ában virágüzleti kellékeket árusítanak. Az árusítóhelyeket a kft. tulajdonosai és a bérlők használhatják. A nagybani kereskedelem erősödése miatt 2001-ben 500 m2-es logisztikai központ épült a működő csarnokhoz kapcsolódóan: a kiszolgáló egységeket – rakodó és hűtőterekkel, parkolókkal, valamint külső árusítóhelyekkel – bővítették.

A magyar EU-csatlakozás óta a globális virágpiac szabályai érvényesek a magyar piacra is, ezek határozzák meg, hogy mit lehet versenyképesen termelni és mit nem. „Nagyon úgy fest, hogy a vágott virágban egyre kevésbé tudunk labdába rúgni, szemben a cserepes, illetve az egy- és kétnyári balkonnövényekkel” – mondja a nagybani piac szakmai vezetője. A magyar termesztői potenciál mindent egybevetve 100 milliárd forint körüli. A környező országok mindegyikében csökken a termelői terület, ami nálunk 1500 hektár és mintegy 200 hektár üvegház. A legkomolyabb versenytársak a holland, a német, a lengyel és az olasz termesztők – persze az egzotikus országbeliek mellett.

Vágott virágban nyáron 60 százalék a hazai termesztés, a többi a kiegészítő import, télen fordított az arány. Cserepesben miután a régi nagy termesztő fellegvárak – Óbuda, Sasad – kiestek, így 90 százalék feletti az import. Egy-két nyári cserepes balkonnövény esetében azonban közel 100 százalékos a hazai előállítás, itt egyértelműen a muskátli viszi a prímet. Igaz, már ebben a szegmensben is felbukkantak és terjednek a külföldi nemesítésű, a meleget jól bíró fajták, amelyek kezdik megszorongatni a belföldi termesztést. A díszfaiskolai termékeknél és a „köztéri” virágoknál ugyancsak jó a hazai részarány.

Kattintson galériánkért!
©

Az árakat a holland virágtőzsde határozza meg, ott rendkívül koncentrált a kereslet és a kínálat, az onnan érkező behozatal az itteni érték árszínvonalát is befolyásolja. A vásárlási ár, a szállítás költségei és a haszon határozza meg a magyar termesztől értékesítési ár plafonját.

Leginkább az egy-és kétnyári balkon- és cserepes növényekben, díszfákban, faiskolai árukban, cserjékben mutatkozik gazdasági fantázia.

„A régióban jó pozícióban vagyunk ugyan a virágtermesztésben, de itt senki nem áll túl fényesen a nyugat-európaihoz képest” – mondja Treer András. Bár vannak fiatalok, akik belevágnak, de összességében sajnos öregszik a kertésztársadalom. Van azonban jó pár fél-másfél hektáros üzemmérettel rendelkező kertész, akik versenyképesek, sőt néhány közülük a virágtőzsdére is szállít. Viszonylag kedvező a magyar termesztői háttér, így adott a lehetőség a környező piacokra szállítani. „Egy potenciális piac közepén fekszünk.”

Egy biztos, olyan kincsről van szó, amit vétek lenne nem felhasználni.

A virágtermesztés területi szempontból intenzív kultúra, akár 4-5 ezer négyzetméterből is megél egy család. Kitörés lehet a termikus energia felhasználása, a piacon is több kertész van, akik leváltak a fosszilis energiákról és termálkútról fűtik az üvegházakat. Ebből a szempontból nagyon kedvező a helyzet, a világon a 3-4. helyen áll az ország Japán és Izland után. Itt a földkéreg alattunk vékony, 800 métert, 1 kilométert lefúrva már ott a 120 fokos földhő. Csak az összevetés kedvéért: Hollandiában 4-5 kilométerre is lefúrnak a 30 fokos földhőért.