szerző:
hvg.hu

A többlakásos, új építésű társasházakra kiadott engedélyek száma Magyarországon 2010-hez képest 12 százalékkal nőtt, ami sokkal jobb a 15 százalékos csökkenést mutató uniós átlagnál. Az ingatlan.com előrejelzése szerint az új lakásokra kiadott engedélyek számában látható növekedés folytatódhat, és a fejlesztések befejeződése után jelentősen nőhet a kínálat az új építésű lakások piacán.

A magyar lakáspiac egyre jobb eredményeket ér el az uniós átlagokhoz mérten. Az idei első negyedévben a kettőnél több lakásos társasházakra kiadott engedélyek száma az Európai Unió átlagát nézve 15 százalékkal csökkent a 2010-es szinthez képest, ezzel szemben Magyarországon 12 százalékos növekedés volt tapasztalható – derül ki az ingatlan.com hivatalos uniós adatokon alapuló összeállításából.

Egyre olcsóbb építkezni
Az ingatlan.com szakértője elmondta, hogy az Eurostat becsült adatai szerint az építési költségek – szintén 2010-es szintre vetítve – Magyarországon csökkentek a múlt év utolsó negyedévéhez képest, és alig haladták meg a 2015 első negyedévében mért szintet, ami szintén hozzájárult a lakásépítési engedélyek emelkedéséhez. A beruházók terheit tovább csökkentette, hogy az idei évtől az új lakások értékesítését csak 5 százalékos, kedvezményes áfakulcs terheli.

Magyarország mellett a régiós országok közül Szlovákia, Románia, Lengyelország és Ausztria is növekedést ért el, ott a lakásépítési engedélyek száma 39-60 százalékkal nőtt. Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője szerint a friss adatokból látszik, hogy a régiós lakáspiac egy részén, köztük Magyarországon is, élénkülés várható az új lakások piacán, még akkor is, ha nem minden engedélyből lesz végül kész lakás. A régión belül Csehország kilóg a sorból, ott ugyanis 2010-hez képest közel 20 százalékos volt a csökkenés, és visszaesést könyvelhetett el Szlovénia és Horvátország is. Az Eurostat adataiból kiderül továbbá, hogy a fejlett országok közé tartozó uniós államok közül Svédországban és Németországban mutatkozik a leglátványosabb növekedés, ott 100 százalékkal nőtt az engedélyek száma.

Az uniós adatokból kiderül továbbá, hogy az első negyedévben Magyarországon következett be a legjelentősebb, 15 százalékos áremelkedés a lakáspiacon, az előző év azonos időszakához képest. Ebben az összevetésben Magyarországot Ausztria követi 13,4 százalékos drágulással, majd Svédország következik 12,5 százalékos áremelkedéssel. Balogh László azt mondta, hogy Magyarországon az áremelkedés jelentős kínálatbővüléssel párhuzamosan következett be, elsősorban a használt lakások piacán. “A következő félévben több ezer újlakás-fejlesztés fejeződik be és kerülhet piacra, így az új építésű lakások piacán is komoly élénkülés várható” – mondta a szakember. Az ingatlan.com prognózisa szerint az új lakásoknál rövid távon nem várható árcsökkenés a kínálatbővülés miatt, de a fejlesztők között várhatóan egyre nagyobb verseny lesz a vevőkért.