szerző:
Lenkei Gábor

Gyors, kényelmes, de kockázatos a mobiltelefonos bitcoinhasználat, ami Budapesten is terjed.

Februártól a digitális világvalutával, az úgynevezett bitcoinnal is lehet fizetni 54 Budapest Taxiban – jelentették be a múlt héten. A rendszert egy magyar startup cég, a CoinPay Zrt. üzemelteti. Használatához nem szükséges más, mint egy mobiltelefon a megfelelő alkalmazással és az utóbbihoz kapcsolt bitcointárcával. Az új rendszer vitathatatlan előnye az elfogadó számára, hogy nem kell hozzá drága kártyaleolvasó berendezés (POS-terminál), mint a bankkártyás fizetéshez, elegendő az autóban elhelyezett QR-kódos matrica. Ez utóbbit kell az utas mobiltelefonjának leolvasnia a megfelelő applikáció segítségével, s pillanatok alatt megtörténhet a fizetés.

Csakhogy a bitcoin elfogadásának eddig az volt az egyik legnagyobb akadálya, hogy kiszámíthatatlanul ingadozott a digitális valuta árfolyama. A CoinPay most ennek a kiküszöbölését ígéri, kérdés, sikerülhet-e neki. A taxis konstrukcióban a bitcoinban fizetett összeg percek alatt forintra konvertálódik, és így érkezik meg 48 órán belül a szolgáltató számlájára. Arról nem szól a fáma, hogy az árfolyam-ingadozás kockázatát az utasnak így is vállalnia kell-e. Ha igen, akkor könnyen előfordulhat, hogy egy út jóval többe – vagy szerencsés esetben kevesebbe – kerül, mint amire számított. A bitcoin árfolyamának ugyanis gyakori a napon belüli, akár egy-két százalékos ingadozása a forinthoz képest, de ennél jóval nagyobb kilengés sem ritka. Idén január 20-án például az egyik legnagyobb kereskedelmi platformon, a BitStampen 10,5 százalékkal erősödött, 15-én viszont 16,2 százalékkal gyengült a dollárhoz képest.

©

Ilyesféle jelenség persze a hagyományos devizákkal is előfordul, de csak súlyos gazdasági összeomlás esetén, mint amilyennek a múlt nyáron Görögországban vagy korábban Argentínában lehettünk tanúi. Az aranystandard megszűnése óta a hagyományos pénz értékét sem a nemesfémek, hanem az érte kapható áruk és szolgáltatások, illetve a belé helyezett bizalom adja. A bitcoin és a hozzá hasonló más digitális valuták mögött azonban nem állnak olyan erős gazdaságok, mint a dollár vagy az euró mögött. Ráadásul az említett valuták esetében az illetékes jegybankoknak vannak eszközeik arra, hogy a pénzmennyiséget és azon keresztül az árfolyamot a gazdaság aktuális állapotának megfelelően szabályozzák.

Mindenesetre a Budapest Taxi újítása is azt mutatja, hogy a máig ismeretlen, a Satoshi Nakamoto név mögé bújó fejlesztő által 2009-ben életre hívott digitális valuta folytatja lassú előretörését. A világban ma már több millió bitcoin-elfogadóhely található, és a napi tranzakciószám emelkedik: napjainkban 180–230 ezer között jár. Magyarországon – noha hiteles adat nem lelhető fel – meghaladhatta az ezret az elfogadók száma (például az Anker't romkocsma), s a fővárosban már két bitcoin-ATM is létezik, amelyekből készpénz ellenében feltölthető a mobiltárca. Becslések szerint összesen 8 milliárd forintnyi bitcoin lehet magyar tulajdonban.

A hektikus árfolyam-ingadozás is azt mutatja azonban, hogy a bitcoinnal nincs minden rendben, több minden megtépázta a kezdeti lelkesedést. A története során mindig volatilis, de összességében szinte töretlen emelkedést követően, 2013-ban elért, 1200 dollárt közelítő árfolyamcsúcsról visszazuhant a bitcoin jegyzése. Megjárta a 200 dollár körüli szinteket is, mostanában pedig 380–400 dollár táján folyik vele a kereskedés. A kezdetben hangoztatott abszolút biztonságra már 2012-ben rácáfolt a texasi Bitcoin Savings&Trust befektetési alap összeomlása, ami mintegy 700 ezer bitcoin, vagyis több mint 60 millió dollár veszteséget okozott a befektetőknek. Az egyik legnagyobb elfogadó netes piacon, a Silk Roadon 2013-ban rajtaütött az FBI. A platformon, kihasználva a szabályozatlanságot, a lényegében valós idejű fizetést és a teljes névtelenséget, a szövetségi ügyészek szerint több mint 200 millió dollár értékű kábítószer-kereskedelem zajlott. Nem egészen egy évvel később a tokiói székhelyű MtGox, az egyik legnagyobb bitcoin-kereskedés omlott össze, több százmillió dollárnyi hiányt hagyva maga után, és 750 ezer ügyfelet károsítva meg. Majd 2015 januárjában a BitStamp rendszerét törték fel, mintegy 19 ezer bitcoin kárt okozva.

A bitcoin betiltásával több ország, köztük Kína és Oroszország is megpróbálkozott, míg mások inkább szabályozni igyekeznek a használatát. Az Európai Bankhatóság, majd – részben ennek nyomán – a Magyar Nemzeti Bank is több figyelmeztetést tett közzé a digitális valuták kockázatairól. Az előbbi hangsúlyozta, hogy a bitcoin kereskedési platformjaira semmilyen szabályozás nem vonatkozik. Ha valamelyik csődbe megy, a veszteségek fedezésére nincs jogi védelem, például betétbiztosítási rendszer. A tranzakciók jórészt lenyomozhatatlanok, s a felhasználóknak anonimitást biztosítanak, ezért alkalmasak bűncselekményekhez, például pénzmosáshoz köthető műveletek lebonyolítására is. Az MNB kiemelte, hogy a bitcoin kívül esik a felügyeleti körén; ha baj van, nincs olyan hatóság, amelyhez a magyar fogyasztók fordulhatnának. A bitcointőzsdékre semmilyen előírás nem érvényes, így nincs garancia arra, hogy törvényes fizetőeszközükért a felhasználók valóban megkapják a megfelelő mennyiségű, fizetésre használható virtuális eszközt.

Mindezek ellenére a digitális valuta lassan polgárjogot nyer. A bitcoinvilág már nem zárkózik el olyan mereven az esetleges reguláktól, mint kezdetben, amikor kifejezetten sértetten reagált az amerikai pénzügyi hatóságok szabályozási kísérleteire, és Afrikába költözéssel fenyegetőzött, hogy kivonja magát a pénzügyi hatóságok hatóköréből. Közben még az sem dőlt el, hogy befektetési vagy fizetési eszközről van-e szó. A nagy piaci áringadozás valójában lehetetlenné teszi az utóbbit, bár a bitcoin hívei azzal érvelnek, hogy elterjedésével e hullámok csillapodni fognak. Amerikában mindenesetre befektetési terméknek tekintik – és ennek megfelelően adózik.

Az Európai Bíróság viszont tavaly év végén egy svédországi adóvita nyomán első fokon fizetési eszköznek minősítette a bitcoint, kimondva, hogy adásvétele devizakereskedés, s így áfamentes. A CoinPay tájékoztatója azonban arra hívja fel a figyelmet, hogy Magyarországon a virtuális fizetőeszközök forgalmazása az áfatörvény hatálya alá tartozik. Ha viszont így van, akkor a szolgáltató – jelen esetben a taxicég – is az áfával megnövelt összeget kapja a bitcoin forintra váltásakor, és ennek megfelelően kell elszámolnia a bevételével az adóhatósággal.

Cikk megosztása
Címkék