Biztonsági és súlyos gazdasági kockázatokat említ egy szervezet a hazai motorolajokkal kapcsolatban. Egzakt felmérés azonban nincs az állítás mögött, mert az állam ilyet nem végez.

A Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) a minap azzal a megdöbbentő állítással rukkolt elő, hogy „a hazai gépjárművek mintegy 60 százalékát érinti az illegális kenőanyag-kereskedelem, ami nemcsak biztonsági, de súlyos gazdasági kockázatokat is jelent a tulajdonosok számára”.

Az arány, és a veszélyesség hangsúlyozása nagyon erős, ezért megkerestük a testületet, hogy adjon részletesebb tájékoztatást arról, milyen adatokra alapozta az állítását.

A HENT szakértőivel folytatott beszélgetés alapján az derült ki, hogy a 60 százalékra vonatkozó adatok egy 2013-ban készült átfogó felmérésből valók – mert hivatalos, pontos, állami statisztika erre nincs. Ezért jobb híján megkerestük az említett felmérés készítőit, akik viszont azt közölték, hogy a kérdéses tanulmány alapvetően nem is az olajok hamisítását, de nem is az olajkereskedelemben meglévő adócsalást monitorozta, hanem egészen mást. Egy piacfelmérésről volt szó, egy bizonyos (nem publikus) szempontból. Az „illegális” olajokra vonatkozó számok csak mellékesen jöttek ki a felmérés során. A tanulmány azonban nem publikus, így részleteiben nem ismerhető meg.

©

Gablini Gábor, a HENT vezetőségi tagja és a Magyar Autós Szakmai Szövetség elnöke kérdésünkre azt mondta, hogy „az ellenőrizetlen forrás az, amikor a kenőanyagnak nincs visszakövethető forrása, azaz nem lehet megállapítani, hogy azt ki, hol és mikor gyártotta, milyen „útvonalon” került a végfelhasználóhoz”. A 60 százalékos arányt tehát elsősorban úgy kell értelmezni, hogy az a piac gazdasági szempontból fekete részét is takarja, ami többnyire adócsalást vagy hamis olajokat is jelenthet.

Azt azonban nyilvánosan nem tudhatjuk meg, hogy mi a hamisság és/vagy adócsalás bizonyítéka, hiszen a tanulmány metodológiája nem ismert.

Ezek alapján jobbára csak azt lehet bizonyosan állítani, hogy tíz autóból hatnál valószínűleg olyan olajat használnak,

  • amely után valahol az értékesítési láncban nem fizettek be valamilyen adót vagy termékdíjat,
  • vagy az olaj hamis, de ez általában mindössze azt jelenti, hogy a flakonban ugyan motorolaj van, csak nem az a márka/minőség, ami a címkén szerepel.

Tehát ha a szervizben tökéletesen a motorhoz való olajat tesznek az autójába, de a szerviz beszállítójának a beszállítója (vagy valaki a hosszú kereskedelmi láncban) nem fizette be utána az áfát, akkor az ön autója a HENT kimutatása szerint illegálisnak minősülő olajjal megy, és beleszámít a 60 százalékba. Ebben az esetben azonban ön semmilyen műszaki kockázatot nem fut, hiszen a probléma nem műszaki, hanem szimplán gazdasági jellegű (a be nem fizetett adók miatt).

Adott esetben viszont akár nagy kockázata is lehet egy nem megfelelő olaj használatának, végső soron az egész autót is tönkrevághatja.

A HENT szerint a gépjármű-tulajdonosok felelőssége, hogy mindig ellenőrzött forrásból, számla ellenében szerezzék be a kenőanyagokat, illetve elkérjék a gyártói igazolásokat. Ezzel védelmet lehet szerezni arra, hogy ha az olaj károkat okoz, akkor azt az eladó felé érvényesíteni lehessen.

Sajnos azonban a 60 százalékos illegális zónába még számlával is bele lehet csúszni. A magyar gazdaság számos területéről tudhatjuk, hogy a fogyasztónak sok esetben nincs kontrollja az áfacsalt és hamis termékek felett. A kitiltási botrány óta például mindenki számára világos, hogy a rendes, tisztességes élelmiszerboltokban kapható étolajak jelentős része is áfacsalt, még akkor is, ha a bolt számlával vette, és számlával adja el. Az áfacsalók ugyanis rendszerint a beszerzési láncban valahol korábban vannak, ezek szoktak idővel eltűnni a színről.

Hiába vesz tehát az autós valahol számlára márkás motorolajat, és hiába ragaszkodik ahhoz, hogy a szerviz a szeme láttára nyissa fel a flakont, és öntse bele az autójába (ha a szerviz nem küldi el ezért melegebb éghajlatra), ekkor sem lehet benne biztos, hogy az olaj után mindenki befizette a közterheket, vagyis még mindig a HENT szerinti 60 százalékba tartozhat.

Ráadásul a fogyasztó azt sem képes ellenőrizni, hogy (műszaki, kémiai értelemben) tényleg az az olaj van-e a flakonban, ami a címkén szerepel. Az áttöltés ellen ugyanis jelenleg csak egy márka védekezik hologramos zárjeggyel ellátott kupakkal. Ez a gyártó jelenti a kivételt az ellenőrizhetőségre, az összes többinél csak bízhat a vevő abban, hogy tényleg azt kapja, amit vesz.

©

A műszaki kockázat megléte nem csak az áfacsalt olajoknál, hanem még a hamis olajoknál sem egyértelmű. Ha például az autós egy bizonyos márkájú 5W30-as olajat használ, és helyette a szervizben egy másik gyártó szintén 5W30-as olaját töltik az autójába, akkor az a statisztika szerint hamis, de ettől még egyáltalán nem biztos, hogy veszélyes. Igaz, a kockázat itt is mindenképpen megvan, és nem is kicsi, mert egy-egy ilyen minőségi kategórián belül akár nagy eltérések is lehetnek a termékekben. És lehet, hogy pont olyan hamis olajat töltenek be az autóba, amely miatt a motor rongálódik. De felmérés hiányában ma nem tudjuk, hogy mekkora ez a kockázat.

Valószínű, hogy a HENT által felmért 60 százalékos feketepiac jelentős része abból áll, hogy a kereskedők és a szervizek megfelelő olajakat használnak ugyan, csak a nagy népi játék keretében ők sem fizetik be az adót és a termékdíjat – mint más kereskedők és szolgáltatók. Ez lehet a 60 százalék nagy része, a maradék a hamisnak nevezett olaj. De ezek egyikéről sem tudható meg, hogy milyen tényleges műszaki kockázatokat rejt.

Ahhoz, hogy ez megállapítható legyen, egy reprezentatív mintavételen el kellene végezni a megfelelő laborvizsgálatokat. Ez tudná kideríteni, hogy az üzletben és a szervizben árult, vagy például a külföldről behozott flakonokban

  • az van-e, ami rá van írva
  • és ha nem az van benne, akkor veszélyesen használták-e fel, vagy sem?

Ilyen rendszeres, az állam által felügyelt vizsgálat azonban nincs.

Ezt ugyanis

elég drága lenne elvégezni.

Ám addig, amíg erre nem költ senki, statisztikailag nem lehet megmondani, hogy az ön autójában lévő olaj milyen eséllyel veszélyes az autó működésére.