szerző:
hvg.hu

Megérte? Mit kezdett a béren kívüli juttatások piacával az állam, amely az elmúlt hat évben ötezermilliárd forint értékű vagyonra tette rá a kezét? HVG Dosszié, hatodik rész.

Agresszív kiszorítósdival vette át az állam, illetve néhány általa kedvezményezett pénzintézet a hatalmat a béren kívüli juttatások piacán. A monopolhelyzetnek az EU Bírósága vetett véget, a kormány pedig több jelét mutatta már annak: inkább bedarálja az egész rendszert, mint hogy visszaengedje a korábbi főszereplőket.

Mohóságból elkövetett jogsértés

Lényegében halálra ítélték az étkezési jegyek piacának korábbi főszereplőit azzal, hogy 2012-től kizárólag az állami hátterű Erzsébet-utalvány és a Széchenyi-pihenőkártya adóterhét szabták meg kedvező, 30,94 százalékos kulccsal, a többi béren kívüli juttatásét pedig 51 százalékra emelték. Vagyis a munkabérrel azonos adózási sávba kerültek az egyeduralkodó három francia hátterű cég, a Sodexo, Le Cheque Déjeuner és Edenred Magyarország Kft. utalványai.

©

A kiszorítósdi célja az volt, hogy a hatalmas profit ne külföldi magáncégek zsebébe vándoroljon. Ez sikeres is volt. Az Erzsébet-utalvány hátterében a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány áll, egy szakszervezeti és állami tulajdonú intézmény.

Az állam azonban sokat nem profitált ebből, sőt, támogatást is nyújtott az alapítvány működéséhez. A francia cégekkel szemben diszkrimináció miatt aggódó Brüsszelnek pedig azt a sztorit próbálta eladni a kormány, hogy a bevételeket szociális célokra, főleg táboroztatásra fordítja.

Ez persze csak részben igaz. Az Erzsébet-cégcsoport az utóbbi pár évben már 100 milliárd forintot meghaladó értékű (2015-ben például 150 milliárd forintnyi) utalvány dobott piacra, a munkáltatók 2,5 százalékos kezelési költséget, az elfogadók átlagosan 5 százalékos jutalékot fizetnek, a be nem váltott utalványok aránya pedig 10-20 százalék. Vagyis több tízmilliárd forint pluszt kellene hoznia a kibocsátásnak. Ezzel szemben az alapítvány mindössze évi 3-4 milliárd forint körüli összeget költött szociális üdültetésre – azt is jobbára állami támogatásból, hiszen a költségvetésből 3 milliárdot kaptak erre a célra.

©

A többi pénz útja kifürkészhetetlen. Az Átlátszó.hu keresetére ugyanis bíróság is kimondta: miután a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány nemcsak a tulajdonában álló társaságokkal, hanem más cégekkel is együttműködik, ezeket a szerződéseket nem kell nyilvánosságra hoznia.

Jutott puccos reklámbrosúrákra, de a jutalék nagy részét ingatlanokra költötték. Az Erzsébet-cégcsoporthoz került az egykori zánkai úttörőtábor, sőt az Erzsébet téri Akvárium is. Az Üdülési Alapítvány résztulajdonosai, a szakszervezetek sem kifogásolták az ingatlanügyleteket. Ennek is kézzel fogható magyarázata van: az Üdülési Alapítvány résztulajdonában lévő Hunguest Hotels Zrt. minden évben legalább 350 millió forint osztalékot fizetett nekik.

Bukás előtt, bukás után

A három francia természetesen fellépett a kiszorítása ellen, nemzetközi választottbíróság előtt és Brüsszelben is. Az EU volt gyorsabb: az Európai Bíróság február végén kimondta, meg kell semmisíteni azt a törvényt, amely hátrányos helyzetbe hozta őket. Bukott a Széchenyi Pihenőkártya is. Itt a bírák szerint abban nyilvánult meg a diszkrimináció, hogy a törvény olyan szigorú feltételeket szab a kibocsátáshoz, hogy azt mindössze három bank – az OTP, az MKB és a K&H – tudja teljesíteni. Ezen elméletileg könnyű lenne korrigálni, más kérdés, hogy a szinte telített piacon van-e még esélye a régi/új szereplőknek.

A kormánynak nem is ebben az irányban indult el: a miniszterelnök először azt közölte, a cafeteriajuttatásokat pénzzel válthatják ki a cégek. A Szép-kártyával sokat profitáló szállodalobbinak  tudható be, hogy egyelőre mégsem szűnt meg rendszer. A hazai vidéki szálláshelyek bevételének nagyobb része ugyanis ma már Széchenyi Pihenőkártyáról származik, ami ráadásul a NAV számára is nyomon követhető pénz.

©

Így még jövőre is a Szép-kártya lehet a cafeteria legnépszerűbb formája. A közszférában évente 200 ezer forintban, a versenyszektorban 450 ezer forintban maximálták a kedvezményes adóterhelésű juttatásokat 2017-től. A szálláshely alszámlára 225 ezer, a vendéglátásra 150 ezer, a szabadidőre 75 ezer forint utalható kedvezményes adóval. Emellett készpénzben évi százezer – vagyis havi 8333 – forint cafeteria adható.

A rendszer jövője azonban bizonytalan. A Magyar Nemzet friss értesülése szerint 2018 januárjától a Szép-kártya is megszűnhet, ami végképp a készpénz felé tereli azokat a munkaadókat is, amelyek még kitartottak a béren kívüli juttatások mellett.

Nincs ellenfél

Lehet tehát, hogy a pénz mindössze néhány évig dől a kiválasztott cégekhez, ám az állam elérte a célját: kiszorította a nemzetközi szereplőket a piacról, hiába adott aztán nekik igazat a bíróság. A perek ugyanis hosszú évekig elhúzódnak.

©

A pereskedő cégek ráadásul nem is vehetik biztosra a sikert. A nemzetközi választottbíróságok elé kerülő ügyek többsége a magyar állam győzelmével zárult. (A kormány esetenként több százmillió forintot költ ügyvédekre.) A sukorói telekügylettel kapcsolatban például a Világbank mellett működő testület kimondta: a Nemzetgazdasági Minisztérium 2011 januárjában jogszerűen mondta fel az izraeli befektetőkkel korábban kaszinó létesítésére kötött koncessziós szerződést. Nem járt jobban a valamikori Sláger Rádiót működtető Emmis Communications és a Danubius Rádiót működtető MEM Magyar Elektronikus Média sem, amelyek a két adó frekvenciáinak 2009-es elvétele miatt indítottak pert az állam ellen.

Van kivétel is. A Ferihegyi repülőtér 2/B termináljának megépítése fejében a Horn-kormány 1997-ben egy ciprusi bejegyzésű csoportnak 12 éves üzemeltetési jogot adott, majd 2001 végén az Orbán-kormány egy miniszteri rendelettel megfosztotta azt ettől a lehetőségtől. A washingtoni választottbíróság ugyanis nem fogadta el, hogy a kisajátítás közérdekből történt, a magyar államot 76 millió dollár kártérítésre ítélte.

A cikksorozat korábbi részei:

Az állam visszavesz: Ha Orbán Viktor képe virítana minden törikönyvben

Az állam visszavesz: Gázárcsökkentési ámítás felsőfokon

Az állam visszavesz: Szemetesek lekukázva, kéményseprők kiseperve

Az állam visszavesz: A nagy kiszorítósdi után épp csak tengődik a vízügy

Az állam visszavesz: A műtét sikerült, az egészségügy belerokkant

 

Csatlakozzon a HVG Pártoló Tagsághoz!

Több mint 1 milliós olvasótáborunk zöme már a digitális, ingyenes tartalmainkból tájékozódik. Az ezt lehetővé tevő hirdetéseken alapuló üzleti modellre azonban nagy nyomást helyeznek a technológiai vállalatok és a független médiát ellehetetlenítő politika.
Azért, hogy továbbra is a tőlünk telhető legmagasabb színvonalon szolgáljuk ki olvasóinkat Pártoló Tagsági programot indítunk. Tagjaink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, illetve számos előnyt élvezhetnek.
Csatlakozzon programunkhoz, vagy támogasson minket egyszeri hozzájárulással!