szerző:

Jóllehet, az Uber budapesti működését ellehetetlenítette a kormány, és ebbe az irányba szorítja az Airbnb-t is, a megosztáson alapuló gazdasági formációk egyre nagyobb teret nyernek Magyarországon is. A kulcsot az internetezők jelentik – derült ki egy friss kutatásból.

Az eNET első sharing economy kutatása még a közösségi gazdaság korai szakaszát mutatta, de az elmúlt két évben a közösségi gazdaság legnagyobb szereplői megerősödtek, így a piaci jelenlétük generálta kérdéseket a hagyományos konkurensek, de az állami szabályozás sem tudja megkerülni. Kétéves működés után az idén nyáron kivonult Magyarországról az Uber, az általa hagyott piaci résbe azonban szinte azonnal benyomultak új szolgáltatók, szolgáltatások. A másik nagy sharing economy szereplő, az Airbnb 2015-ben, a vendégéjszakák számát tekintve itthon megszerezte a szálláspiac ötödét – a BDO adatai szerint. A közösségi gazdaság formáit ma már nem lehet figyelmen kívül hagyni – de hogyan viszonyulnak ehhez a magyarországi internetezők?

A felmérés hátteréről

Az eNET 1061 fő, 18 évnél idősebb internetező bevonásával, 2016 novemberében végezte kutatását. A felmérés a Véleményem Van (Veva.hu) online kutatási közösség tagjainak körében készült. Az adatok nem, kor és régió alapján reprezentálják a 18 évnél idősebb hazai internetezők véleményét.

A hazai felnőtt netezők egyharmada hallott már a közösségi gazdaság / megosztáson alapuló gazdaság / sharing economy fogalmáról, amelyet elsősorban a közös tulajdonláshoz, használathoz kötnek, de markánsan megjelenik a rendszer kölcsönösségen alapuló jellege, a megosztás, a bérlés-csere, illetve a költséghatékonyság dimenziója is. A sharing economy-t pillanatnyilag visszafogott lelkesedés övezi az internetezők világában. Bár izgalmas, új lehetőségnek tartják, valamint olyasminek, ami jó mód környezetünk védelmére (46 százalék ért ezen állításokkal egyet), mégis nagy visszatartó erő a használatban a bizalom megléte vagy hiánya: közel hattized úgy nyilatkozott, hogy nem bízik meg annyira idegen emberekben, hogy a tulajdonát kölcsönadja. Csak a netezők harmada véli úgy, hogy nagyobb értékű, vagy kihasználatlan tulajdonainkat jó ötlet kölcsönadni, bérbeadni.

Feltör a sharing economy

A tavalyi 28,1 milliárd euróról több mint hússzorosára, 570 milliárd euróra emelkedhet 2025-re a megosztáson alapuló gazdaság (sharing economy) öt legjelentősebb ágazatának, a közösségi finanszírozás, a közösségi alapú szállásmegosztás, a személyszállítás, az on-demand háztartási- és szakmai szolgáltatások forgalma Európában a PwC legfrissebb tanulmánya szerint.

Hogyha sharing economy, akkor az nálunk elsősorban autó- és szállásmegosztás. Mindkét terület folyamatosan és markánsan tematizálja a közvéleményt, elsősorban a két nagy szereplő, az Uber és az Airbnb térnyerése kapcsán. Nem csoda, hogy mind ismertségben, mind részvételben az autó- és szállásmegosztás tekinthető a közösségi gazdaság húzóágazatainak. Az internetezők, spontán módon, saját maguktól elsősorban az Ubert, Airbnb-t, Facebookot és az Oszkár telekocsit nevezték meg, mint olyan weboldalt vagy mobilapplikációt, ami a közösségi / megosztáson alapuló gazdasághoz társítható.

A közösségi autóhasználat az egyik legismertebb sharing economy forma: az internetes oldalon vagy applikáción keresztül szerveződő telekocsi lehetőségről tízből kilenc, a „közösségi taxiról” tízből nyolc internetező hallott már. A közösségi autóhasználat mellett a szállásmegosztás szolgáltatás mutat magas ismertséget, amennyiben tízből hat internetező tud ilyen lehetőségről. Közösségi finanszírozásról saját bevallása szerint minden ötödik, a közösségi irodákról kicsit több, mint minden tizedik internetező hallott már. Az egyes részterületek ismertsége tehát magas, ugyanakkor ezt az ismertséget pillanatnyilag még Magyarországon csak korlátozottan sikerült használatra váltani a területen működő cégeknek.

Jó példa erre az Uber, ami kétéves hazai működése alatt megtízszerezte az ismertségét (79 százalékra), viszont a használóinak aránya egy számjegyű maradt (7%) – való igaz, hogy meglehetősen korlátozott ideje volt arra, hogy résztvevőket verbuváljon magának, miközben mindössze a fővárosban volt elérhető. És míg a hazai szálláspiacnak vendégéjszakák számát és forgalmat tekintve egyaránt markáns szereplője az Airbnb, addig egyelőre a hazai internetezők ritkán foglalnak szállást közösségi szállásmegosztó oldalakon keresztül: az Airbnb-t 4 százalék, riválisát, a Couchsurfing-et 1 százalék használta már.

Oszkó: nem csak briliáns ötletek, könyörtelen végrehajtók is kellenek

Az OXO Labs keddi workshopján az olyan szabályozási kereteket szétfeszítő innovációk buktatóiról és nehézségeiről beszélt többek között a befektetői csoportot vezető Oszkó Péter, amelyek akár olyan mamutokat is térdre kényszeríthetnek, mint az Uber vagy az Airbnb.

Érdekes, hogy amíg a nemzetközi piac nagy szereplőit sokan ismerik, de viszonylag kevesen használják, addig a magyar piacnak van egy lassan, de folyamatosan építkező szereplője, ez pedig az Oszkár Telekocsi: a szolgáltatás ismertsége 2014-hez képest megduplázódott, a használók aránya pedig (az internethasználók körében) 5 százalékról 8 százalékra emelkedett. A hazai sikertörténetek közé tartozik még a rukkola.hu és a miutcank.hu – ezeket az oldalakat az internetezők valamivel több, mint tizede ismeri, és 2-2 százalék használja – az internetes cikkekben, bejegyzésekben vizsgálódva a Rukkola a negyedik leggyakrabban emlegetett szereplője nálunk a megosztott gazdaságnak.

A felmérés szerint a hazai internetezők 22 százaléka vesz részt a sharing economy különböző formáiban, elsősorban a közösségi autóhasználatban – de meg kell itt említenünk a BUBI-t is, melyet 2 százalékuk használt már, és további 14 százalék lehetségesnek tartja, hogy használni fogja. A tipikus sharing economy használó fiatal, fővárosi, magasan képzett, vagy még diák. Azzal együtt, hogy főként a fiatalok élnek ezekkel a lehetőségekkel, a szinglik vagy partnerükkel együtt élők terepe. A résztvevők motivációiban elsősorban a jövedelemkiegészítés, a környezet megóvása és a másoknak nyújtott segítség dominálnak.

A rezsicégeknek annyi: jön az "áram-Uber"

Mi a közös az Uberben, a torrentoldalakban és a közösségi kertekben? Leginkább az, hogy a használói (akár a kínálati, akár a keresleti oldalon lépnek be adott pillanatban a rendszerbe) a náluk lévő javakra nem kizárólagos használatúként tekintenek, hanem a közösségi felhasználással olcsóbban, jobban és hatékonyabban kiaknázható lehetőségre.

A sharing economy az általa felvetett szabályozási kérdések és hagyományos gazdasági versenytársak akár gépromboló megmozdulásai ellenére is folyamatosan terjeszkedik, és széles bázisra számíthat: az internetezők több, mint fele hajlik arra, hogy használjon egy „közösségi taxi” szolgáltatást, és ennél is nagyobb az érdeklődés a telekocsi-lehetőség iránt, amit autósként minden második, utasként pedig háromból két internetező elképzelhetőnek tartana a maga számára. A szállásmegosztásban is szívesen részt vennének: tízből négy netező fogadna vendéget, adná kölcsön a lakását, házát internetes oldalon keresztül kölcsönösségi alapon vagy fizetség ellenében. Amikor pedig mi magunk keresünk szállást, realisták vagyunk: inkább olyan szállást választanánk, ahol nem él ott a tulajdonos/ kiadó is, illetve inkább fizetnénk érte, mintsem, hogy ingyen, szívességi alapon vegyük igénybe a lehetőséget.

Évszázadok óta nem látott változások jönnek a cégek számára?

Az ipari vállalatoknak fel kell készülni azokra a változásokra, amelyeket a digitális átállás, azaz az Ipari 4.0 hoz magával. A negyedik ipari forradalom jóval több egy technológiai kérdésnél, ez paradigmaváltást jelent majd az ipari vállalatok gyártási stratégiájában. A változás nemcsak az egyes cégek stratégiáját fogja érinteni, de hatással lesz a nemzetek gazdasági és foglalkoztatotti politikájára is.