szerző:
Torontáli Zoltán

Lehet, hogy a nagyobb fizetéssel és nyugdíjjal jövőre bemegyünk a boltba, és azt látjuk, hogy nem vehetünk több kenyeret, húst és tejet, mint idén.

Az egyik diszkont áruházláncnál a félkilós rozskenyér ára már nagyon régóta 199 forint – volt. Néhány napja azonban hirtelen 229-re ugrott, vagyis 15 százalékkal drágult. Ez még mindig kevesebb, mint a 30 százalék, amit a pékek januártól belengettek – remélhetőleg nem arról van szó, hogy a 15 százalékkal drágább kenyérre jön majd további 30 százalék jövőre.

Más élelmiszerek árcímkéi láttán is csóválhatja a fejét a vásárló, a tejtermékek ára például szépen elkezdett felfelé kúszni, de ez sem érhetett senkit óriási meglepetésként, hiszen a Tej Terméktanács nemrég jelezte: legalább 10 százalékos általános drágulás következik.

A sertéshús kisebb hullámvasútra emlékeztetett idén, az év elején 27-ről 5 százalékra csökkent az áfája, ami lejjebb vitte az árát, az év második felére azonban ebből a vásárló már semmit sem érezhetett. Az idei áremelkedés ugyanis legalább 10 százalékos volt, vagyis körülbelül ugyanott vagyunk, ahol voltunk.

©

A drágulásnak alapvetően két oka lehet:

  • egyrészt a magyar gazdaság számos ágazatában a munkaerőhiány miatt emelni kellett a béreket, amely növelte a cégek költségeit, márpedig ezt ők áthárítják a fogyasztóikra. Legközvetlenebb példaként elég csak arra gondolni, hogy magának az élelmiszerboltnak is emelnie kellett a béreket, és ha a pénztáros többet visz haza, akkor az emelést a boltnak ki kell gazdálkodnia.
  • Másrészt a nyitott magyar gazdaság nem tudja kivonni magát a nemzetközi trendekből. A tej és a sertéshús iránt az utóbbi időben nőtt a kereslet, ami magasabb árakhoz vezet. Egy tejtermelő nem fogja eladni a tejet a magyar fogyasztók két szép szeméért 30 forinttal olcsóbban, ha külföldön ennyivel többet is kaphat érte. Márpedig nincs mese, szinte minden élelmiszer-alapanyag drágul.

A mindennapi tapasztalat fényében elég furcsán hat, hogy a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerint októberben éves szinten 1 százalék volt Magyarországon az infláció, az élelmiszereknél pedig csak 0,4 százalékos volt a drágulás. A fogyasztói kosárban persze sok minden benne van az említett kulcstermékeken kívül.

A vásárlót azonban aligha hatja meg, hogy mi a hivatalos adat, vagy az, hogy Kínában mennyi húst esznek, őt sokkal inkább az érdekli, ha a hús, a kenyér és a tej ilyen ütemben drágul, akkor

mire lesz elég a versenyszektorban általánosnak tűnő béremelés, illetve a napokban bejelentett minimálbér- és nyugdíjemelés?

Problémásnak látszik, hogy a bérek növekedését alapvetően az elvándorlás miatt kialakult munkaerőhiány indította be, vagyis egy munkaerő-piaci kényszer. Ideális esetben a magyar gazdaság termelékenységének növekedése állna a háttérben, vagyis egyre több hozzáadott érték keletkezne, amit elkölthető forintra lehetne fordítani. Így viszont (maradva az élelmiszerbolt egyszerűsített és zárt példáján) elvileg az az abszurd helyzet is előállhat, hogy a pénztárosnak megemelik a bérét, de ő ezentúl sem tud több húst, sajtot vagy kenyeret hazavinni, mert azok is megdrágultak. Ő tehát egy tapodtat sem lépett előre az életszínvonala növelésében.

Ha a hivatalos átlagfizetés értékét vesszük példának, ez bruttó 257 ezer 900 forint jelenleg, ami családi kedvezmény nélkül 171,5 ezer, kedvezménnyel pedig 178,7 ezer forint. A KSH szerint a nettó fizetések egy év alatt 8,3 százalékkal emelkedtek, ami ugyan eléggé alatta van az említett alapélelmiszerek drágulásának, de ebből nem lehet általános következtetést levonni az életszínvonal alakulására, hiszen nem csak kenyeret, sertéshúst és tejterméket vásárolnak az emberek. Ráadásul azt is nehéz megjósolni, hogy a következő időszakban mekkora emelések várhatóak, azaz milyen vastag pénztárcával érkezik majd az átlagos magyar vevő a boltba.

©

Sokkal élesebb lehet azonban a helyzet a nyugdíjasoknál, róluk ugyanis okkal feltételezhetjük, hogy a hús-kenyér-tejtermék háromszögben havi jövedelmük jelentősebb részét költik el, és azt is látjuk, mekkora emelésre számíthatnak. A jelenlegi átlagnyugdíj értéke havi 121 ezer 80 forint, a bejelentett emelés pedig 1,6 százalék, azaz durván 2 ezer forint havonta. Szinte biztos, hogy ez nem lesz elég a magasabb élelmiszerárak kompenzálására – igaz, a pakliban még az is benne van, hogy a vártnál magasabb idei infláció következtében a nyugdíjasok visszamenőleges kompenzációt kapnak, amivel egyelőre nem tudunk számolni.

A hivatalos statisztikák egyébként – vélhetően a nyugdíjasok mindennapi tapasztalatával szemben – a nyugdíjak vásárlóértékének növekedését mutatják: 2011 és 2015 között 21,1 százalékos volt az emelés, miközben a nyugdíjak vásárlóértéke a nyugdíjas fogyasztói árnövekedéshez viszonyítva 8,6 százalékkal nőtt.

A minimálbér (és a bérminimum) emelkedésének nyertesei és vesztesei egyaránt lehetnek. Akinek emiatt szűnik meg a munkaadója, az nyilván nem tud maradéktalanul örülni majd annak, hogy a szakmunkások például nettó 86 ezer forint helyett jövőre várhatóan már 107 ezret vihetnek haza, vagyis náluk talán van esély arra, hogy egyensúlyban maradjon a házi élelmiszerbüdzsé. Ám még náluk sem egyértelmű, hogy jobban megrakott bevásárlókocsikat tologathatnak jövőre. A minimálbéren élők a nyugdíjasokhoz hasonlóan nehéz helyzetben lehetnek, ők nettó 74 ezer helyett körülbelül 84 ezret fognak hazavinni, de a havi mintegy 10 ezer forintos többlet jelentős részét náluk is elviheti az alapélelmiszerek drágulása.

.

A hatéves terv - Hruscsov közöttünk

Nagyívű tervek meghirdetéséből az elmúlt években sosem szenvedtünk hiányt. 2012-ben például a nemzetgazdasági miniszter 15 éven belül duplázódó GDP-t vizionált, amiből az azóta eltelt csaknem öt évben acélos 10 százalékot sikerült is megvalósítani, a maradék 90% majd nyilván ezután jön. Az idők azóta nem sokat változtak.

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!