szerző:
hvg.hu

Bakondi György fia zsíros állásban kezdi az új évet, az éttermi számlákon nyoma sem lesz az áfacsökkentésnek. Nincs, amit Parragh László ne kötne be a NAV-hoz, Finnországban elindult a feltétlen nélküli alapjövedelem tesztje. Ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.

Nem sokat látnak a vendégek a vendéglői forgalmi adó csökkentéséből. Az evőhelyek döntő többsége örül a talált pénznek, köszöni azt, de az árlapot nem írja át. “Ne gondolják, hogy bárki is odaadja a vendégeknek az áfacsökkentéssel megspórolt pénzt” – oszlatott el bármiféle illúziót egy belvárosi étterem vezetője. Öt éve nem emeltünk árat, miközben a költségek, a bérleti díjak folyamatosan nőttek.” Az általános forgalmi adóról szóló törvény 2017 . január 1-jétől hatályos módosítása értelmében az étkezőhelyi vendéglátásban az ételek és a helyben készített, nem alkoholtartalmú italok forgalmazása a kedvezményes 18, majd 2018. január 1-jétől 5 százalékos áfakulccsal adózik. Erről döntött a törvényhozás május közepén, majd az adóhatóság december elején pontosította az érintettek körét. Azt azonban nem nagyon reklámozták, hogy viszont a kedvezményezetti kör jövő január 1-től 4 százalékos turizmusfejlesztési hozzájárulást kap a nyakába.

A megkérdezett vendéglősök mindegyike szerint kedvező az intézkedés, az áfacsökkentés okozta “nyereséget” azonban nem adják tovább a vendégeknek.

Mit tesz ebben a helyzetben?

Finnországban elindult a feltétel nélküli alapjövedelem tesztje, kétezer véletlenszerűen kiválasztott álláskereső, aki a 25-58 év közötti korcsoportba tartozik, havi 560 eurót kap két éven át. A minimáljövedelemmel megszűnik az összes többi juttatás, kivéve az egészségbiztosítást és a lakbértámogatást. A jövedelemben részesülőknek továbbra is munkát kell keresniük, és az ajánlatokat nem utasíthatják vissza, munkát kereső aktivitásukat alaposan figyelemmel kísérik. Főleg arra ösztönzik őket, hogy fogadják el a részmunkaidőre szóló ajánlatokat, mert a cégek ezt a foglakoztatási formát preferálják.

Ha a minimáljövedelemben részesülő elfogadja a részfoglalkozatást, a havi apanázs 560 euróról 800-ra emelkedhet. A terv támogatói szerint az alapjövedelem mindenkire kiterjeszthető lehet. Ezzel csökkenne a bürokrácia és a támogatásokkal való visszaélés lehetősége, továbbá összességében, a társadalomnak kevesebbet kellene költenie a legszegényebbekre, mint a mostani, nehézkes, bürokratikus rendszerben.

Milyen legyen a Magyar Nemzeti Alapjövedelem?

Indoklás nélkül leváltották Ritter Géza vezérigazgatót az állami tulajdonú Észak-magyarországi Regionális Vízmű Zrt. éléről, helyette pedig a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadójának fiát, Bakondi György Patrikot nevezték ki – közölte az Együtt.

A párt szerint Bakondi György fia így majdnem másfél millió forintos fizetéshez jutott, havonta ugyanis bruttó 1 millió 400 ezer forintot kap.

Mi az új vezérigazgató erőssége?

A munkaképes korú népesség fogyása miatt évente 40-50 ezerrel kevesebb ember dolgozik Magyarországon, és a probléma vélhetően még évtizedekig fennáll majd, ez alapvetően demográfiai kérdés – mondta Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) alelnöke a köztévében. A szakmunkás munkaerőhiánynál további gondot okoz, hogy a szakmunkás életpálya már kevésbé vonzó a fiatalok számára, mint 20-30 évvel ezelőtt – mondta az elnök.

Miért nem vonzó a szakmunkás pálya?

A hét képe: A paksi Szentlélek templom kilencedik azon a netes szavazáson, amely a főgonosz potenciális lakhelyeit listázza.

©

A vállalkozásoknál a teljes árukészlet-nyilvántartást a NAV-hoz kellene bekötni – mondta a Világgazdaságnak adott interjújában Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke.

Nem hisz a söralátét méretű bevallásokban, szerinte viszont az informatikai adatbázisokat sürgősen össze kellene kötni – mondta Parragh László a VG-nek adott interjúban, amikor a vállalkozások költségeit növelő bürokráciáról kérdezték.

Hozzátette, hogy zajlik az adóhivatal átalakítása, például kezd kialakulni a kockázatos adózók listája. A gazdaság fehérítésének lehetséges további eszközeiről azt mondta, hogy az online kassza sok gondot megold, de nem orvosolja az idegen, számla nélküli árubevitel problémáját.

"Ha a teljes árukészletet beérkezéstől számítva kellene nyilvántartani a számítógépes rendszerben, az legalább akkora hasznot hozna, mint az e-kassza bevezetése" – tette hozzá.

Mit kellene még a NAV-hoz bekötni?

Árulják Antall József néhai miniszterelnök Zugló határában (Pestújhelyen) álló szülőházának egy részét, az ingatlanra a Bors talált rá több ingatlanos portálon. A lap szerint a házrészt 86 millióért adná el a tulajdonosa, aki már fél éve hirdeti a földszinten lévő, felújított, 80 négyzetméteres kétszobás lakrészt.

De benne van az árban az eredeti állapotú 160 négyzetméteres emelet és a tetőtér is. Az impozáns, kétszintes házban született 1932-ben Antall József, aki itt töltötte a gyermekéveit is.

Beköltözne?

Előfordul, hogy a vásárló kifut a hivatalos visszavételi időből, és megjelenik az üzletben, hátha a bolt visszaveszi az árut, de ami a GAP egyik egységében történt, az példa nélküli lehet.

Egy amerikai vásárló egy olyan inget vitt vissza, amely a 2000-es nyári kollekcióból származik - és a bolt alkalmazottja készségesen befogadta az árut.

Az üzletvezető nem volt boldog, amikor megtudta a dolgot.

Ha ön lenne az üzletvezető, mit tenne?

Ha ezt a cikket érdekesnek találta, van még: kövesse és ha tetszik, ossza meg Tismerőseivel a gazdasági rovat Facebook-oldalának bejegyzéseit!