szerző:
Zelki Benjámin

Sok válasz még hiányzik a kérdésekre, hogy mit nyer és mit veszít Budapest a rendezvénnyel, és mit kezd majd a csodauszodával.

A hosszú történetben a jól menő Dagály területének einstandolása csak egy rövidebb fejezet, a központi kormányzat ugyanis sorra szabadítja meg a fővárost annak nagy értékű területeitől, hogy ott jelentős ingatlanfejlesztéseket hajtson végre saját hatáskörében. Ki ne ismerné a listát: a Városligetre, az Orczy-kertre, a Budai Várra is így tenyereltek rá Orbánék, sőt, az Erzsébet térre vagy akár a Népligetre is ez a sors várhat, és akkor képzeljük el, mi jön majd, ha esetleg olimpiát is rendezhetne Budapest. 

Érthető hát, hogy először Tarlósék is ellenállást tanúsítottak az értékes Dagály gyógyfürdő elvételével szemben, de végül megállapodás született. Ennek keretében a kormány 2015. július 1-jével átvállalta a BKV teljes 2010-ig felhalmozott 52 milliárdos adósságállományát, és ezért cserébe 2015. december 30-án a Dagály az MNV Zrt. tulajdonába került. 

Rossz helyszínen 

A másik probléma az úszópalotával, hogy csapnivaló helyszínre álmodták meg. Az aréna helyén ugyanis egy jól menő gyógyfürdő és több száz fa állt. Az évi csaknem félmillió látogatót fogadó Dagály gyógyfürdőt tavaly szeptembertől azonban majd' két évre bezárták, és ezzel még jól is jártak a vendégek, hiszen komolyan felmerült a fürdő végleges megszüntetése is, de a sportesemények befejeztével végül felújítva visszakapja majd azt a közönség. 

©

Nem menekült meg viszont az a kb. 100 darab 40-50 éves platán- és nyárfa, mely a Dagály területén állt, sőt ősszel az oda vezető sétány kedvéért további 150-et vágtak ki. Pedig a szakértők nem győzik felhívni a döntéshozók figyelmét, hogy ne az amúgy is kevés jelenlegi zöldterület valamelyikén találják meg az aktuális nagyprojektek álomhelyszínét, miközben évtizedek óta unásig ismételgetik, hogy a rozsdaövezetek várnak fejlesztésre. 

Megoldatlan közlekedés 

Az is érv szokott lenni a nagy versenyek mellett – a főpolgármester is ezt hozta fel az olimpia esetében –, hogy rengeteg hasznos infrastrukturális beruházást végeznek el a rendező városban. Míg az olimpiai tervezgetés során legalább felmerült a dél-pesti HÉV-ek villamossá butítása, a vizes vb fő helyszínének kialakítása nélkülözte akár a legkisebb közösségi közlekedési infrastrukturális beruházást is. Korábban szó volt ugyan a 2-es villamos vonalának Duna-parti meghosszabbításáról egészen a Gyöngyösi utcáig, mely eljutást biztosított volna az arénához, a tervet azonban hamar elvetették. 

De nem hogy nem nyert semmit a budapesti közlekedés a vizes vb-vel, jó eséllyel a verseny miatt további hónapokkal csúszik a 3-as metró felújítása. Tarlós István sajtótájékoztatóján legutóbb azt mondta erről, hogy vizes vb ide vagy oda, ő júniusban bizony meg fogja kezdeni a munkálatokat. Aligha elképzelhető viszont az, hogy a kormány belemenjen abba, hogy a metrót a versenyek idejére leállítsák. Abból is látszik, hogy Lázárék is a 3-as metróra építették az úszóaréna elérését, hogy Dagály sétány néven új gyalogosútvonalat alakítottak ki a Forgách utcai metrómegálló és az úszópalota között. De az is kérdéses, hol fogják megoldani az arénánál a parkolást, noha rendelkezésre állnak üres telkek a közelben, ilyen mennyiségű vendég befogadására azok nem lesznek alkalmasak. 

Lesz egy jó versenyuszodánk 

Mit nyer tehát Budapest a Dagállyal? Magát az úszókomplexumot, és semmi mást. Ebből viszont Budapesten tényleg régóta hiány volt, ugyanis a Komjádi és a Hajós Alfréd uszoda is rossz állapotban van. Bár mindkettő éppen felújítás alatt áll, egyik sem igazán bővíthető már tovább, és jelen méretükben túl kicsik ahhoz, hogy nagyobb úszósport-eseményeknek rendszeresen otthont adhassanak. A magyar úszósport pedig hagyományosan a világ élvonalába tartozik, úgyhogy megérdemelt már egy rendes versenyuszodát, amely megfelel az úszás, a vízilabda, a szinkronúszás és a műugrás hivatalos előírásainak, versenysportra, tömegsportra, utánpótlásképzésre egyaránt alkalmas. A Dagály pedig ilyen. Az Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV Zrt.) kérdésünkre azt írta, itt lesz majd az úszó- és vízilabda-válogatott edzőbázisa, valamint nemzetközi és hazai úszó- és vízilabdaversenyeknek is otthont adhat majd. 

©

De ki fogja fenntartani? 

A terület viszont hiába cserélt gazdát, a korábbi tulajdonos, a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. (BGYH) lapunknak azt írta, a versenyek lebonyolítása után dől el, hogy az arénát a jövőben ki fogja üzemeltetni. Az aktuális tervek azzal számolnak, hogy az úszópalotát és a gyógyfürdőt együtt kell majd fenntartania a leendő megbízottnak (a gyógyfürdő felújítása legkorábban 2018-ban ér véget). 

A BGYH azt közölte, továbbra is szívesen üzemeltetné a fürdőt, Tarlósék viszont most már teljesen szabadulnának a Dagálytól. Mint a főpolgármester korábbi sajtótájékoztatóján ugyanis kérdésünkre elmondta, a vizes világbajnokság végeztével egy ekkora csarnok iránt való igénnyel összehasonlítva észszerűtlenül drágának látja az üzemeltetést. „Ha az állam akart egy ekkora komplexumot építeni, akkor üzemeltesse is azt” – mondta a főpolgármester. Az állam részéről viszont nem áll még rendelkezésre sem az apparátus, sem az eszközkészlet arra, hogy a Dagályt működtesse, így arról is folytak tárgyalások, hogy a BGYH üzemelteti azt tovább akár állami ellentételezés mellett. 

Kérdés, mennyi lesz a belépő 

Az MNV Zrt. kérdésünkre hangsúlyozta, hogy az úszóaréna tervezése és kivitelezése közben a fenntartható és gazdaságos üzemeltetésre is gondoltak, pl. a területen található Béke kút termálvizét is használják majd a versenymedencék, illetve magának az épületnek a fűtéséhez. De a monstrum mérete is csökkenni fog, a lelátó nagy részét ugyanis az erre vonatkozó nemzetközi gyakorlat szerint vissza fogják bontani, amint véget érnek a versenyek. 

Az MNV Zrt.-től megtudtuk, az uszodát meg fogják nyitni a nagyközönség számára is, és gyerekeknek szóló tanuszodát is kialakítanak benne. Az még az új üzemeltetőn múlik, hogy mennyi lesz a belépő, márpedig megfizethető uszodából van különösen hiány Budapesten. Pozsony például ebben a kérdésben előttünk jár, ott ugyanis nyaranként délután 5-től minden szabadtéri uszodába 1 euró a belépő.