A szerényebb számítások szerint is a tízmilliárd forintot közelíti az összeg, ami eddig az olimpiai pályázatra ment el. A pályázati anyagok mellett a hazai reklámozásra költöttek nagyon sokat, az árak pedig menet közben egyre tovább nőnek.

Már eddig is milliárdok mentek el az olimpiai pályázatra, pedig még hét hónapig lehet kampányolni a rendezési jogért. Lenne néhány nagy vesztese annak, ha idő előtt visszavonnák a budapesti jelentkezést.

Az olimpia kiadásai két nagy csoportra oszthatóak: egyrészt költeni kell a pályázatra, másrészt a hazai reklámozásra is százmilliók folynak el. Maga a jelentkezés sem volt ingyenes, de ez a többi kiadáshoz képest szinte aprópénz: a Nemzetközi Olimpiai Bizottság akkori árfolyamon 77 millió forintnak megfelelő eurót kért el 2015-ben azért, hogy Budapest beadhassa a jelentkezését. A java azonban csak ezután jött.

A NOB-döntésig eljutni sem olcsó

A pályázat három körből állt – ennek jelentősége azokban az időkben volt, amikor tucatjával jelentkeztek a városok az olimpiarendezésre, és menet közben is szűkíteni kellett a listán. Most, amikor csak négy város jutott el egyáltalán a jelentkezésig, Róma pedig menet közben ki is szállt, a NOB nem engedné meg magának a blamázst, hogy saját maga szórjon ki indulókat, de a három pályázati fordulót csak megtartották. Így aztán mindegyikhez szükség volt anyagokra; a legutóbbit épp a hónap elején adták le. Az olimpiai hatástanulmányt a PricewaterhouseCoopers állította össze, 480 millió forintért. A cég ezen kívül még 240 millió forintot kapott a pályázati kérdőív elkészítéséért.

©

A pályázat előkészítéséért a Budapest 2024 Zrt. felel. A 2016 elején megalakult cégnek fele-fele részben a Magyar Olimpiai Bizottság, illetve a fővárosi önkormányzat a tulajdonosa. A Népszabadság még tavaly ősszel szerezte meg a pontos számokat: addig 6,5 milliárd forintot költöttek el, de ez az összeg csak tovább nőtt később – ha a szerényebb számításoknál maradunk, akkor is legalább 8 milliárd forint körül tarthat most.

A szerződéseik közül a legnagyobb tétel a PwC-nek, valamint a lausanne-i székhelyű Event Knowledge Services SA-nak és a londoni M-Integrated Solution Ltd. kommunikációs ügynökségnek jut a pályázat benyújtásával összefüggő tanácsaikért. Eredetileg 5,1 milliárd forintról volt szó, de utána több lépcsőfokban már 7,2 milliárdra nőtt az összeg. A legutóbbi, januári drágulást egészen elképesztő módon magyarázták: az indoklás szerint olyan, előre nem látható események miatt nőtt az ár, mint például hogy a rómaiak visszavonták a saját pályázatukat.

Ez még mindig semmi ahhoz képest, ha megkapnánk az olimpiát
Az igazán nagy költekezés akkor kezdődhetne csak, ha megkapnánk a rendezői jogot. Még ha az igen optimista 774 milliárd forintos becslésnél maradunk, ez is több, mint a másfélszerese volna a 4-es metró árának. Ahogy összeszámoltuk, a legnagyobb gigaberuházások árai átlagosan több mint ötszörösükre nőttek menet közben. A kormány pedig nemrég garanciát vállalt arra, hogy fizetné, ha veszteséges lenne az olimpia. De ha a mostani terveket tartanánk, egy átlagos magyar így 2-3-szor annyit fizethetne az olimpiáért, mint egy francia vagy egy kaliforniai. A stadionhelyzetben sokkal jobban állnak a riválisaink, és a közlekedési terveikben is előttünk járnak.

De nagy pénzek mentek el a reklámozásra is. 1,3 milliárd forintot kapott az FTC Zrt. vezérigazgatójának, Orosz Pálnak a cége, a Humán Telex Kft. is, a Media Insight Médiaügynökség Kft.-vel közösen. A feladatuk a hazai reklámozás volt, a közösségi média mellett kitelepültek a legnagyobb fesztiválokra, a riói közvetítések alatt vásároltak támogatói tévés spotokat, valamint szakmai konferenciát is szerveztek. Eredetileg 700 millió forintot kaptak ezekre a célokra, amit gyorsan 900 millióra növeltek, a tavaly karácsonyi nagy osztogatáskor pedig újabb 410 millióval növelte meg a kormány a keretüket. Igaz, a teljes összeget nem költötték el, tavaly novemberig 360 millió forint ment ki. Aztán az év végén a Humán Telex Kft. a Mindshare Médiaügynökség Kft.-vel közösen nyert még 3+1 milliárd forintot, hogy megtervezzék és lebonyolítsák a Társadalmi párbeszéd az olimpiáért 2017-es kampányait. A kisebb szerződések között is voltak érdekesek, például a Nézőpont-csoporthoz tartozó Médianéző Kft. 7,6 millió forintért végzett sajtófigyelési és -elemzési feladatokat.

Egy titokzatos ingatlanberuházásra is fény derült – az már megítélés kérdése, hogy ennek a 16,5 milliárd forintos költségét az olimpia árába számítjuk-e. Az állam ugyanis még 2014-ben vette meg azt a céget, amely a leendő olimpiai atlétikai stadion területét birtokolja. Lázár János erről azt mondta: olyan beruházások is elkészülnek, amelyekre akkor is sort kerítenének, ha nem a mienk lenne a rendezési jog. Ez a számítási technika nem egyedi: már az olimpiarendezés 774 milliárdos árát is úgy számolták ki, hogy 11 stadion és más sportközpont építését vagy fejlesztését egyszerűen abba a körbe sorolták, amely amúgy is megépülne.

Mizsur András Itthon

266 ezer aláírás! A Momentum megtette a magáét, megfutamodik-e a hatalom?

A Momentum Mozgalom bejelentette, hogy a pártokkal együtt 266 ezer aláírást gyűjtöttek a budapesti olimpiai pályázatról szóló népszavazási kezdeményezéshez. Ez még korántsem jelenti azt, hogy automatikusan kiírják a népszavazást, jogi csatározásokra számíthatunk, bár Orbán Viktor máris hárítja magától az olimpia ügyét.