szerző:
Sztojcsev Iván

Aki profi úszó, első látásra beleszerethet az új Duna Arénába. Akinek a gyereke tanul ott úszni, az is – miután kidühöngte magát, mennyire nehéz odajutni. Azt is kíváncsian várjuk, hogy a nagyközönség mennyit fog visszakapni a lebontott Dagályból.

Az első, amivel az ember szembesül, ha ellátogat a Dagályról Duna Arénára átkeresztelt úszókomplexumpba, hogy mennyire borzasztóan nehezen megközelíthető. Szurkolnunk kell, hogy a kormány komolyan gondolja az ígéretét, és a 3-as metró vagy a pótlóbusz megállója meg az uszoda között megépítsék a Dagály sétányt. Most a metróról egy villamosmegállót kell menni, és onnan még néhány száz métert gyalog. Az út vége a tavaly szeptemberben bezárt régi Dagály helyén épülő új strand mellett vezet el.

Kattintson galériánkért!
©

A belépés aztán alaposan kárpótolhat az odaútért. Igényes, tágas előtérbe érkezünk, dicsőségtábla fogad, rajta – az edzésre érkezők motiválására – minden olimpiai és paralimpiai bajnok magyar úszó és vízilabdázó nevével. Ezzel kellett kicsit trükközni: mivel az ötkarika használatát szigorúan szabályozzák, egyben rátenni nem lehetett, a megfelelő szögbe kell állni, hogy az ember egyik oldalról az olimpia, a másikról a paralimpia logóját láthassa. Már az előtérből belátható a kis tanmedence és az egyik 50-es, ahol most is úszásoktatás folyik. Mögötte fal takarja a vb versenymedencéit, de az építő Market Zrt. azt ígéri, ezt a falat kiveszik a világbajnokság után, mindenki mindent láthat már az előtérből. Aki valaha is állt már az esőben például a BVSC-uszoda bejárata előtt, hogy lássa, hogyan edz két emelettel alatta a gyereke, ezt rögtön értékelni fogja.

Így drágult az uszoda
Amikor átadták a Duna Arénát, Fürjes Balázs azzal büszkélkedett, hogy az épület a szerződésben vállalt költségkereten belül készült el, amire a kritikusok rögtön rávágták, hogy az eredeti, 25 milliárdos ár helyett 43 milliárd forint lett a végösszeg. A helyzetet az bonyolítja, hogy az aréna körül gátat is építettek, közműfejlesztés is folyik, valamint utat építenek. Ennek a költségeit szintén a Duna Aréna megépítésének büdzséjébe tették bele – hogy aztán az uszoda költségeihez számoljuk-e, az már azon múlik, hogy mit akarunk bebizonyítani a számokkal.

Az úszókomplexumban négy medence található: az előtér után egy kismedence és egy 50-es, majd egy másik légtérben a műugróké és a vb 50-es medencéje. (Az 50-es itt egész precízen 50 métert kell, hogy jelentsen, legfeljebb milliméternyi eltérést enged meg a nemzetközi szövetség.) Látványos megoldással azt is meg tudják csinálni, hogy a medencék egyik felének a mélységét megváltoztassák – nagyjából fél órára van szükség ahhoz, hogy az úszóknak való mélyvízből kisvíz legyen, amiben még egy gyereknek is leér a lába.

Harminc méter magasból így néz ki az aréna, ide azért nézőket nem fognak felengedni.
©

A vb leendő versenymedencéinél elsőre az tűnik fel, mennyire sok az üres terület. A víz mellett hatalmas szabad terek vannak – ez az edzések szempontjából mindenképp jó, bőven van hely szárazon bemelegíteni. Egyébként sem csak úszni lehet a Duna Arénában: egy nem túl nagy, de jól felszerelt konditermet is betettek a medencék mellé, Hosszú Katinka is általában ott kezdi a napot egy reggel 6-tól 9-ig tartó edzéssel. A műugrók edzőterme profi felnőtt játszótérre hasonlít, ők egyebek között egy víz helyett apró szivacsokkal feltöltött medencébe ugrálhatnak.

Azt nem tudták teljes biztonsággal megmondani az építők sem, hogy a vb után a nagyközönség mennyihez férhet hozzá az uszodából, azt pedig az üzemeltető MNV Zrt. sem tudta, hogy mennyiért. Egy biztos: ha a szomszédban a Dagály strand az ígéret szerint elkészül 2018 strandszezonjára, akkor a kettőt össze fogják kötni, szabad lesz az átjárás.

A vb nézői nem a látványos előtér felől érkeznek majd. Ők az épület oldalán kapnak külön lépcsőket, kívülről jöhetnek fel, közvetlenül a nézőtérre. Ottjártunkkor, még szurkolók nélkül nézve az épületet, nem volt egyszerű elképzelni, ennyi ember fel- és leengedésére ez hogyan lesz elég, bent viszont valóban elég sok terük lesz a nézőknek.

Így láthatják majd a medencét a legfelső sorokban ülő szurkolók.
©

A látvány még a legfelső sorokból is jó lesz, az egész medenceteret végig be lehet látni. A székek kényelmességben hozzák a magyar stadionok és sportcsarnokok átlagát, igaz, ha valaki a sorok közepéről szeretne kimenni, az elég sok embernek fog kényelmetlenséget okozni, amíg valahogy átjut köztük. A nézőtér a levegőt kívülről is kapja – most, amíg kint hideg van, a lépcsők kijárataira hatalmas fóliákat húztak, amitől úgy néz ki a lelátónak ez a része, mintha még mindig építenék. Az építők azt ígérik: még a legnagyobb nyári melegben sem fogják a nézők fülledtnek érezni az arénát, három foknál nagyobb különbség nem lesz a medencetér alja és a lelátó teteje között.

Az épület tetején, 44 méter magasan kilátó várja azt, aki odajut. Ha minden igaz, a vb alatt ez csak a VIP-vendégek számára lesz megnyitva, utána viszont a nagyközönség is odajuthat. Aki odalátogat, ezt a látványt semmiképp nem hagyhatja ki.

A vb alatt ebben a látványban valószínűleg csak a VIP-vendégeknek lesz részük. Kattintson gallériánkért!
©

Más kérdés, hogy rögtönzött közvélemény-kutatásunkban tíz megkérdezettből nyolc azt mondta, kívülről nem tetszik neki a Duna Aréna. Az elhíresült hullámformát alulról nézve a laikus is látja, hogy nagy mérnöki munka volt – aztán az Árpád híd felől nézve már újra csak azt látjuk, hogy az egész olyan, mint egy nagy parkolóház. Ami egyébként nem is véletlen: az építők többször is elmondták, hogy konkrétan parkolóház is lehet az elemeiből, ha a vb után a legfelső részeit elbontják. Ennek a helyén állt volna a gyönyörű arany hullám az első tervben, amiről Fürjes Balázs kormánybiztos azóta elismerte, hogy csak egy blöff volt.

Állítólag van olyan időszaka a napnak, amikor bizonyos szögből nézve ez szép. El kell hinnünk.
©
Kinek fizethetünk a strandolásért?

Az még most sem világos, hogy a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő révén az állam vagy a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei (BGYH) Zrt.-n keresztül a főváros fizethet az üzemeltetésért. A terület 2015-ben lett az MNV-é, cserébe azért, hogy a kormány átvállalta a BKV 52 milliárdos adósságát. A Dagályt korábban üzemeltető BGYH lapunknak azt írta: csak a vb után dől el, ki fogja üzemeltetni az arénát. Tarlós István kérdésünkre arról beszélt, észszerűtlenül drága volna az üzemeltetés, „ha az állam akart egy ekkora komplexumot építeni, akkor üzemeltesse is azt”. Igaz, az uszoda mérete csökkenni fog, a lelátó nagy részét visszabontják, várhatóan még idén ősszel.