szerző:

A NAV elnöke több állást is ellát és rengeteget dolgozik, a multi élelmiszerláncokat válogatott kínzásoknak vetné alá a kormány, és kipécézte megának a Heinekent. Matolcsy György kitart az összeesküvés elmélete mellett, Paks II.-ről pedig megint kiderült, hogy nem éri meg. Ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.

A házhozszállítási szolgáltatással együtt folyamatosan növekvő környezetterhelés után is díjat fizethetnek a jövőben a napi fogyasztási cikkeket kínáló áruházláncok – írta a Magyar Idők.

A lapnak a Levegő Munkacsoport képviselője úgy nyilatkozott, indokolt a kormány azon szándéka, amely célzott anyagi hozzájárulást vagy nagyobb szerepvállalást vár el a kereskedelmi vállalatoktól a környezetvédelemben. A civilek szerint a cégek rendre megszegik az előírásokat, emiatt akár bírság is járhatna nekik. A Levegő Munkacsoport a hvg.hu-val közölte, hogy ez nem jelenti azt, hogy a házhoz szállítási szolgáltatással lenne baja, azt éppenséggel környezetkímélő tevékenységnek tartja, mert sok egyéni autóutat kivált.

A Magyar Idők cikkében az szerepel, hogy nyugati mintára nem csupán a parkolóhelyek száma alapján, hanem annak függvényében is fizethetnek környezetterhelési hozzájárulást az áruházláncok a jövőben, hogy végeznek-e kiszállító szolgáltatást.

Mi legyen a házhozszállítás helyett?

Tállai András amellett, hogy országgyűlési képviselő, miniszterhelyettes, valamint a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti és adóügyekért helyettes államtitkára, vezeti a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt (NAV), továbbá két adószakmai lap főszerkesztője is.

Vagyonnyilatkozata alapján valamennyi feladata ellátásáért havi 1 millió 740 ezer forint jár neki. A NAV irányításáért nem jár neki plusz pénz.

Az RTL Klub Híradója arról érdeklődött Tállainál, hogy bírja szuflával a sok feladatot. “Azt javaslom önnek, hogy jöjjön a NAV, az irodám ablaka elé, és figyelje, hogy mikor van éjszaka a villany lekapcsolva. Napi 12-14 órákat dolgozom, persze csak amíg bírom” - felelte.

Hogyan bírja Tállai?

Megvizsgálná a kormány a sörgyárak működésének szabályozását, a nagy cégek és a kisebb magyar szereplők, valamint a vendéglátó-ipari vállalkozások viszonyát - közölte Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön Hódmezővásárhelyen.

Érdemes az egész szabályozást megvizsgálni azután, ami az Igazi Csíki Sörrel történt, hogy egy kiszolgáltatott kis szereplőt "igyekszik eltaposni" egy multi - mondta lakossági fórumán a miniszter.

Korábban Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes is arról beszélt, hogy "politikai tartalmat hordoz" a Heineken vörös csillaga, illetve hogy állami támogatást kaphat az Igazi Csíki Sör gyártója.

Mi folyik itt, mármint a sörön kívül?

Tavaly a német Wuppertal Institut közreműködésével alternatív energetikai forgatókönyveket készített az Energiaklub Magyarország számára, melyben négy szcenáriót modelleztek. Az eredmények szerint az összes energiafelhasználás akár fele, a termelt áramnak pedig akár 80 százaléka is származhat megújulókból 2050-re, a szükségletek akkor is, atomerőmű nélkül is biztonságosan elláthatóak maradnak.

Mindezek alapján kijelenthető, hogy a zöld alternatíva megvalósítása nem csak környezetvédelmi, hanem gazdasági szempontból is kedvezőbb lenne Magyarország számára egy új atomerőművön alapuló energiarendszernél.

Mi lesz a funkciója Paks II.-nek?

A hét képe: a vízes vb ugrótornyának tervezési, építési és visszabontási munkálatai az eredetileg tervezett 1,38 milliárd forintról 1,92 milliárdra drágultak.

©

2017 márciusától 8 százalékkal nőttek a Lidl bolti és raktári dolgozóinak bérei – ez derül ki abból a levélből, amit nemrég a munkavállalóik kaptak a cég vezetésétől - írja az Index. A Lidlnél 2016-ban is emelték a béreket, így 2016 januárja óta összesen már 32 százalékos béremelést kaptak a cég bolti és raktári dolgozói. A béremelés híre azért is érdekes, mert nemrég az élelmiszerbotrányra hivatkozva újabb, a külföldi tulajdonú élelmiszerláncok szívatására kitalált javaslatcsomagot nyújtott be a kormánynak Lázár János és Varga Mihály.

Mi lesz a kormány válaszlépése?

Egy nagy NATO-szövetséges ország próbálta a magyar kormányt megbuktatni és bankpánikot okozni – ezzel lepte meg Matolcsy György néhány hete a képviselőket.

„Van alapja a kijelentéseinek, vagy csak hülyeségeket beszélt egyszerűen?” Ezt kérdezte az MSZP-s Bárándy Gergely a parlamentben Matolcsytól. A jegybankelnök erre hozzátette: 2014-15-ben valóban „történtek események” az országban, de csak André Goodfriend budapesti munkájára célozgatott. Mint írta, a volt amerikai ügyvivő „aktívan bekapcsolódott a hazai belpolitikai viszonyokba 2014 őszétől . Valamiért fontosnak tartotta, hogy álláspontot mondjon, beavatkozzon, irányítsa az eseményeket . Direkten avatkozott be a napi eseményekbe”. Matolcsy később a nemzetbiztonsági bizottság előtt azt mondta, minden kérdés és válasz is elhangzott.  Sőt, eggyel tovább is lépett az összeesküvés-elméletben: azt találta gyanúsnak, hogy miközben ő nem mondott konkrét országnevet, az MSZP-ben már azt is rögtön tudták, hogy melyik államról beszélt.

Melyik államra gondol Matolcsy?

Komplex javaslatcsomaggal fordul a nemzetgazdasági tárcához a Turisztikai és Vendéglátó Munkaadók Országos Szövetsége (VIMOSZ) – írta a Világgazdaság a csütörtöki számában Böröcz Lajosra, a szervezet főtitkárára hivatkozva.

A szervezet főtitkára úgy véli, hogy a friss nyugdíjasokat és a kisgyermeket nevelőket célzó részmunkaidő elterjesztésén, a képzéseken, a szakképzés megreformálásán túl a menekültstátusszal rendelkezők foglalkoztatása lehet az egyik út a turisztikai és vendéglátóipari vállalkozások számára. A tömeges munkaerőhiány megoldásának fontos eszköze azonban az lehetne, ha a versenyszféra felé terelgetnék a közmunkásokat. A közmunkások egy részéből idővel szakképzett dolgozó is válhat, de már az is előrelépés, ha betanított munkára alkalmazni tudják őket.

Miért kellett eddig szívatni a közmunkásokat, ha most már átképeznék őket?

Ha ezt a cikket érdekesnek találta, van még: kövesse és ha tetszik, ossza meg ismerőseivel a gazdasági rovat Facebook-oldalának bejegyzéseit!