szerző:
hvg.hu

Jövő szerdán indítja el Theresa May brit kormányfő a szigetország kilépéséről szóló folyamatot.

Március 29-én nyújtja be az Európai Unió felé az úgynevezett 50. cikk szerinti kérelmet a brit kormányfő. Theresa May ezzel hivatalosan is elindítja az Egyesült Királyság kilépési folyamatát az EU-ból. Az uniós alapszerződés 50. cikke szerint a tagság két évvel a kérelem után szűnik meg, tehát a szigetország előreláthatóan 2019. március 28-ig lesz a közösség tagja.

May korábban jelezte, hogy a kemény Brexitet fogja kezdeményezni, tehát London nem csak az EU-ból, de az annak magját adó belső piacról is szeretne kilépni. Ez azért fontos, mivel a vámmentes és minden szempontból szabad kereskedelemhez tiszteletben kell tartani az uniós szabályokat. Így az úgynevezett négy alapszabadságot is, amiből a legfontosabb a személyek szabad áramlása, a szabad munkavállalás.

A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy nem garantálják az európaiaknak – így a magyaroknak sem – a szabad nagy-britanniai tartózkodást és munkavállalást. A másik oldalon viszont arra sincs garancia, hogy a britek maradhatnak az európai országokban, erre már utaltak az uniós vezetők is.

A korábbi nyilatkozatok alapján arra is számítani kell, hogy kemény tárgyalás várható a huszonhetek és a londoni kormány között. Sőt, pesszimisták azt sem tartják kizártnak, hogy a kétéves tárgyalási periódus után úgy zárul le a brit EU-tagság, hogy nem sikerült megegyezni a fontos kérdésekről.

A nyomásgyakorlás része lesz az is, hogy az uniós vezetők mikor kezdik el a valódi egyeztetést. Donald Tusk, a tagállamok vezetőit tömörítő csúcsszerv, az Európai Tanács elnöke a múlt héten azt mondta: nem hagyja megfélemlíteni magát az EU a Brexit-tárgyalásokon. A Bloomberg pedig ugyanekkor arról írt: június végéig nem tárgyalnak May kormányával a Brexit feltételeiről.

A Brexitről egy tavaly június 23-án rendezett népszavazáson döntöttek a britek. A referendumot David Cameron miniszterelnök ígérte meg választóinak, ám a végeredmény egyben az ő bukását is hozta, hiszen ő maga a bennmaradás mellett kampányolt. Utóda, Theresa May egy kisebb bukásba szaladt csak bele: a brit legfelsőbb bíróság ugyanis kimondta, hogy addig nem indíthatja el a folyamatot, amíg arról nem születik parlamenti jóváhagyás. Az 50. cikk beindítása után ugyanis jogi értelemben nincs visszaút.