szerző:
Zelki Benjámin

A beruházás megcsúszott, a költségek elszálltak, így aligha lesz a Ligetben múzeumátadás a 2018-as választásokig. A Városliget Zrt. egyelőre a parkfelület fejlesztésére koncentrál.

A csütörtök reggel megjelent hírek szerint őszre csúsztatják a Zene Háza kivitelezésének megkezdését. De szinte minden késésben van a Ligetben, így jóformán kizárt, hogy a következő évi választásokig meglegyenek a látványos megnyitók. Azt pedig ki szeretné, hogy a választások előtt feltúrásokat és félkész betonépületeket lásson az egyszeri választó Budapest legnagyobb közparkjában? Ráadásul éppen most jönnének azok a munkák, amelyek biztosan a legtöbb ellenkezést váltanák ki: közműcsere, mélyfúrások, fakivágások és -átültetések. A Városliget Zrt. kommunikációjából világosan kitetszik, hogy a következő időszakban inkább a parkfelület megújítására fordítanak energiát.

Legalább őszig csúsznak a múzeumok

Hatalmas csúszásban vannak például a Liget-projekt meghatározó részének számító új múzeumépületek. Az eredeti terv szerint március-áprilisban kezdték volna meg a Magyar Zene Háza és a Közlekedési Múzeum építését, ehhez képest előbbinél a munkák legkorábban ősszel tudnak megindulni. A Közlekedési Múzeumra és a Nemzeti Galériára pedig még az építési tendert sem írták ki, utóbbi tervei éppen nemrég változtak meg. A legrosszabbul a Néprajzi Múzeum és a Városligeti Színház áll, itt még csak tervezési fázisról beszélhetünk, azaz teljesen esélytelen, hogy ezek a választásokig elkészüljenek.

©

De nem utal egyetlen jel arra sem, hogy bármelyik épület kivitelezésével is sietnének, ezeknek ugyanis összesen 226 fa áll útjukban, ami közül a zrt. közlése szerint 182-t a Ligeten belül átültetnének, 44-et pedig így is, úgy is ki kellene vágni. Az átültetést pedig vegetációs időszakon kívül, azaz március végéig meg kellett volna tenni, de meg sem kezdték az ilyenkor szükséges előkészületeket (fák körbeásása, megmetszése stb.).

A parkfelületre fordítják az energiát

A Városliget Zrt. kommunikációjából jól látszik, hogy a parkfelület fejlesztését érintő munkákat előbbre hozzák, a népszerűtlenebb, nagy múzeumok kivitelezését pedig egyelőre halasztják. Ami tehát a választásokig biztosan várható: az Állatkerti körútnál a Feszl-pavilonok átadása, a Szépművészeti Múzeum felújításának befejezése, az Olof Palme Ház restaurálásának megkezdése, és jó eséllyel elkészül a Szabolcs utcánál épülő Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központ, derül ki a Városliget Zrt. lapunknak küldött válaszából. Sághi Attila, a projekt műszaki igazgatója a Magyar Időknek azt is elárulta, hogy a Vakok kertje és a KRESZ-park a tervezetthez képest korábban elkészül. Tegnap azt is megírtuk, Persányi Miklós (a Liget Budapest projekt kert- és tájépítészeti feladatainak megvalósítását felügyelő miniszteri biztos) közleményben tudatta, hogy a városligeti park kialakítására érkező civil javaslatokat igyekeznek beépíteni a tervezésbe.

Vészesen elszálltak az árak

De nem csak a projekt megcsúszása állhat amögött, hogy a múzeumok építkezésének megkezdését elhalasztották: több állami beruházáshoz hasonlóan a Liget-projekt költségei is elszálltak. Azt már korábban megírtuk, hogy a Közlekedési Múzeum ára most az eredetileg tervezetthez képest 120%-os növekedésnél jár, azaz 7 milliárdról 15,6-ra emelkedett, és még meg sem kezdődtek az építkezések. De úgy tudjuk, hogy a Nemzeti Galéria esetében is elszálltak az árak, és az áttervezése mögött is kifejezetten költségcsökkentési szándék áll – ezt a zrt. kérdésünkre nem ismerte el ugyan, mint írta, az épület külső megjelenési tervében és struktúrájában nincs lényegi változás, csupán finomodtak a részletek a két éve tartó tervezés során.

De az állatkerti biodóm építése is a megugrott költségek miatt áll most, arra a beruházásra 20,8 milliárd forintban határozták meg a maximumot, de a hónap elején kihirdetett ajánlatok ezt is legalább 50%-kal meghaladják, most valahol 30 milliárd fölött járnak, ezért a munkálatokat egyelőre el sem tudják kezdeni. A pályázaton egyébként a Strabag és a Garancsi István – Orbán Viktor kormányfő "kötélbarátja" – tulajdonában álló Market Építő Zrt. adott be ajánlatot.

©

A Szépművészeti Múzeum már zajló felújítása is magáénak tudhat egy 20%-os drágulást, illetve a Feszl-pavilonokhoz is hozzácsaptak utólag még 63 milliót az átadás előtt, de hát ez ugye már csak aprópénz a projekt viszonylatában.

A 1866/2015-ös kormányhatározat 156,7 milliárd forintot rögzít, amelyet a Liget-projektre lehet fordítani, ami kevésnek tűnik, ha azzal vetjük össze, hogy a Puskás Ferenc Stadion ára 200 milliárd felé közeledik, és 110 milliárd fölött jár a vizes vb is.

Fordulat jöhet a projektben

Úgy tűnik, a választások közeledése, a projekt csúszása és az árak égbe szökése hatására fordulat előtt áll a Liget-projekt megvalósítása. Csák Gergő ligetvédő aktivista szerint

itt a remek alkalom, hogy felhagyjanak az egésszel, hiszen lassan minden a Városligetbe nem illő épület bontása befejeződik, már csak parkosítani kellene a helyüket.

Az bizonyos, hogy a tervezett projektelemeket ennyi pénzből nem lehet megvalósítani, a vizes vb-vel és Puskás-stadionnal elfoglalt kormány pedig aligha toldaná most meg pluszforrással a projektet. Legalább is egyelőre. De a Városliget Zrt. nem lát problémát, kérdésünkre megírta, idén 40 milliárd forint elköltését rögzíti kormányhatározat, amelyből az átütemezett prioritások remekül megvalósíthatók, sőt, az egy év múlva esedékes választásokra akár fel lehet mutatni olyan eredményeket, aminek a városlakók is örülni fognak.

Sztojcsev Iván Gazdaság

Hét nagyberuházás, ahol eszementen elszálltak az árak

Átlagosan ötszörösére drágul egy nagyberuházás, mire a végére érnek. A Margit híd árának emelkedése verhetetlen, de a vizes vb költsége már most jobban elszállt, mint annak idején a 4-es metróé. Kiveséztük a magyar gigaberuházások elmaradhatatlan kísérőjét: a menet közben elrohanó árakat.