szerző:
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Az orosz sajtó a kétoldalú csúcstalálkozókon kívül csak elvétve foglalkozik Magyarországgal. Akkor is jobbára azt hangsúlyozza, hogy az Európai Unió tagállamai közül hazánk ápolja a legbarátibb viszonyt Oroszországgal. Ebbe az idillinek mondható képbe rondított bele az RBK (Orosz Üzleti Csatorna) cikke.

A médiavállalat hírportálján megjelent cikk idézi az Orosz Tudományos Akadémia Szlavisztikai Intézete (ebben a műhelyben foglalkoznak a magyar ügyekkel) tudományos főmunkatársát, Alekszandr Sztikalint, aki nyíltan kimondja, hogy Orbán Viktort nem lehet a Kreml stratégiai szövetségesének tekinteni. A szakértő szerint a konjunktúra miatt alakult így a viszony. Orbánnak Brüsszel és saját választói előtt is demonstrálnia kell, hogy a függetlenség útját választotta. Ez a függetlenség azonban veszélyes. Ha a tendencia változik, Orbán teljesen új játékba kezdhet annak érdekében, hogy a felszínen maradjon. Sztikalin biztos abban, hogy Magyarországnak objektív érdekei fűződnek az Oroszországgal fenntartott gazdasági kapcsolatok fejlesztéséhez, de meggyőződése szerint Orbán kormánya nem tekinthető Oroszország hosszú távú partnerének. 

A cikk (amelynek címe: Európa gyenge láncszeme. Miért nem fél Magyarország attól, hogy felfüggesztik szavazati jogát az EU-ban?) arra is kitér, hogy bár a magyar kormány mindig felszólal az Oroszországot sújtó büntető intézkedések ellen, a szankciók meghosszabbításáról születő döntések az EU-ban egyhangúak. Ezt egyébként Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter azzal magyarázta a Kommerszant című orosz üzleti lapnak korábban adott interjúban, hogy Magyarország nem akarja megtörni az európai egységet. 

A cikkíró azt is felidézi, hogy Putyin februári budapesti látogatásán Orbán Viktor azt mondta, a szankciók miatt 6,5 milliárd dolláros visszaesés következett be a kétoldalú kereskedelemben. Nos, az orosz vámügyi szervezet legfrissebb statisztikái szerint 2017 első negyedévében 44 százalékkal növekedett a két ország közötti kereskedelmi forgalom értéke (az EU többi tagállamával "csak" 39 százalékos volt a növekedés) az előző év hasonló időszakához képest és elérte az 1,23 milliárd dollárt. 2016 egészét tekintve 4,3, míg 2014-ben 8 milliárd dolláros volt a forgalom. 

A cikkíró azt is megemlítette, hogy a szankciók ellenére élénk munka zajlik a gazdasági kapcsolatok fellendítésén fáradozó kormányközi vegyesbizottságban. Energiaipari nagyprojektek mellett (Itt nyilván Paks II.-re utal a szerző) Moszkva környéki húsüzem építése is szerepel a napirenden.