Gyükeri Mercédesz
Gyükeri Mercédesz

Forrás így is lesz a gazdaságélénkítő fejlesztésekre, csak vissza kell fizetni a kölcsönt. Méghozzá kamatostul. Brüsszelben már dolgoznak a konstrukción.

Van egy jó hírünk, legalábbis azoknak, akik attól tartanak, a hármas metró felújítása a hiányzó tízmilliárdok miatt fog elakadni. Az Európai Beruházási Bank (EIB) kész kipótolni a beruházás 137,5 milliárd forintos, a kormány által garantált összege feletti részt – erről az EU finanszírozó bankjának alelnöke, Vazil Hudák beszélt a hvg.hu-nak.

Az EIB vezetői azt azért igyekeztek tisztázni: ők a magyar kormány és a főváros közötti vitát nem fogják eldönteni, és természetesen nem kívánnak beleszólni sem. Csak emlékeztettek arra, a pótlásra megfelelő forrás lehet az a hitelkeret, amelyet már korábban a főváros rendelkezésére bocsátott a bank. A legutóbbi ilyen kölcsönről szóló megállapodást 2015 legvégén írták alá, ez a városi közlekedés fejlesztését szolgáló 300 millió eurót kínált fel.

Akármire nem ad pénzt az EIB

Összességében már egymilliárd euró felett jár azon hitelek összege, amelyek a fővárosban - de nem feltétlenül fővárosi beruházásban megvalósított projektekhez nyújtott az EIB. Hogy egy példát említsünk, részben az EIB hiteléből épülhetett meg a négyes metró is. A hármas metró felújításáróll is tárgyalt a főváros a bankkal, ám a luxemburgi központtal működő szervezet nem ment bele abba, hogy felújított metrószerelvényekre adjanak pénzt. Így végül kereskedelmi bankoktól származó kölcsönből fizették ki a Metrovagonmasnak a maradéktalanul sikeresnek eddig nehezen mondható feljavítást.

Vazil Hudák, az Európai Beruházási Bank (EIB) alelnöke
©

Azt azért most is világossá tette a bank alelnöke, hogy mindenre nem adnak pénzt. Fontos például az, hogy a projektből ne kerüljenek ki a hosszútávú fenntarthatóságot biztosító korszerű technológiai elemek, és a költségeket is a műszaki és piaci alapon indokolható szinten határozzák meg.

Ezért is várják meg, mi lesz az eredménye a felújításra utoljára márciusban kiírt közbeszerzésnek. „Általánosságban olyan dolgokra adunk pénzt, amelyek megfelelnek a kritériumainknak. Egyebek között fontos, hogy igazolható legyen a beruházás gazdasági megtérülése. Elvégre hosszú, több évtizedes lejáratú kölcsönökről van szó, ha már a következő nemzedék által befizetett adóból törlesztik, nem árt, ha ennek a nemzedéknek a tagjai használni is tudják azt a fejlesztést” – emelte ki Vazil Hudák, aki 2016 őszi kinevezése előtt gazdasági miniszterként és pénzügyminisztériumi államtitkárként is dolgozott hazájában, Szlovákiában.

„Az elutasításról mi is tudnánk beszélni” – tette hozzá, felidézve, hogy sokáig vita folyt a Pozsonyt elkerülő út finanszírozásáról. A D4/R7 körgyűrű-autóút végül mégis az EIB segítségével valósulhat meg – pontosabban az Európai Stratégiai Beruházási Alap (EFSI), vagy ismertebb nevén a Juncker-terv keretében kapott 426 millió eurós hozzájárulást.

A beruházásélénkítő tervről pár éve sokat hallhattunk, Magyarországon azonban még nem találkoztunk ilyen fejlesztéssel. Ez a jövőben változhat – mondta el az alelnök, aki nem csak azért érkezett Budapestre, hogy az Eximbankkal aláírjon egy 400 millió eurós, kkv-knak szóló hitelek finanszírozásáról szóló megállapodást, de tárgyalt Seszták Miklóssal is. A nemzeti fejlesztési miniszter egy hosszú listával állt elő, ezen szerepel például az új budapesti szuperkórház – emelte ki Vazil Hudák.

©

A budai létesítmény helyének a megvásárlását épp a látogatás napján jelentette be Balog Zoltán.

2020 után más világ jöhet

A finanszírozásról egyelőre nem sokat tudni, de már most is az eredeti 30-40 milliárd forintos költségek háromszorosát emlegetik. Vagyis vélhetően elkel majd a beruházási bank segítsége, különösen, hogy Budapest az EU szabályai szerint fejlettsége okán már uniós forrásra sem nagyon számíthat.

Most viszont még igen, ez is magyarázza, hogy a Juncker-tervből miért nem jutott még forrás Magyarországra. „Közép-Európa speciális helyzetben van, főleg amiatt, hogy itt még jelentős mennyiségben áll rendelkezésre vissza nem térítendő uniós támogatás is. Érthető, hogy inkább ezt költik el, mielőtt hitelt vennének fel, még akkor is, ha annak olyan kedvezőek a feltételei, mint az EIB kölcsöneinek” – fogalmazott az alelnök.

Az is gondot okoz, hogy a terv keretében támogatandó projektek mérete nagyobb, mint amilyeneket ebben a régióban indítanak – tette hozzá. A szuperkórháznál ez aligha okoz majd problémát, hiszen a támogatandó (a piac által rizikósnak ítélt) nagyprojektek értékének alsó határa 40 millió euró, vagyis 12,4 milliárd forint.

Az EIB a 4-es metróra is adott hitelt
©

2020 után persze más világ jöhet: sok szó esik arról, hogy a most a fejletlenebb régiók számára bőségesen áramló ingyenpénz megszűnhet, a helyét pedig épp az olyan kedvezményes hitelek vehetik át, amelyeket – elsősorban a kis- és közepes vállalkozások – már ma is kapnak. Vazil Hudák is elmondta: már folynak egyeztetések az Európai Bizottság és az EIB vezetői között arról, hogyan lehet majd a legjobb formában kombinálni a pénzügyi eszközöket.

A végső szót persze a tagállamok mondják ki – valószínűsíthetően valamikor 2019-ben. Addig azonban még egy fontos kérdésben kell döntésre jutniuk: a Brexitről. A britek kilépése ugyanis nem csak komoly presztízsveszteség az EU számára, de anyagilag is súlyosan érintheti a közösség büdzséjét.

Az Európai Beruházási Bankét is – emelte ki az alelnök. Ma ugyanis a britek az EIB jegyzett tőkéjének a 16 százalékát adják (a bank részvényesei a tagországok), ez 3,5 milliárd eurónyi összeget jelent. „A tervek szerint ezt visszafizetjük majd az oda kihelyezett, nagyjából 80 milliárd eurónyi hitel törlesztése után, igaz ez nem holnap lesz: a legutolsó kölcsönök futamideje 2050-2055 környékén fog lejárni” – mondta el Vazil Hudák.

Az EIB magyar mérlege

Az EIB Magyarországra kihelyezett hitelei (nem keverendő össze az Európai Stratégiai Beruházási Alaphoz nyújtott garanciával, amelyből még nem jutott forrás Magyarországra) 2016-ban 692 millió eurót tettek ki. Hitelkihelyezésünk 41 százaléka a kisvállalkozásokat érintette (magyarországi bankokon keresztül), 32 százaléka környezetvédelmi projektekre irányult, 14 százaléka az infrastruktúrát, 12 százaléka pedig az innovációt célozta. Az elmúlt öt év folyamán (2012 és 2016 között) a bank 5,2 milliárd eurót ruházott be az országba.

A GYSEV fejlesztése is benne volt az IEB-csomagban
©

A legnagyobb tétel 2016-ban a vidékfejlesztési EU-támogatások állami önrészére nyújtott 400 millió eurós kölcsön volt, de 140 millió eurót nyújtottak a közúti hálózat fejlesztésére, és 40 milliót a GYSEV számára is. Az EIB részfinanszírozásában valósul meg a Diákhitel program és a bank 50 százalékban hozzájárul a Magyar Tudományos Akadémia kutatási büdzséjéhez is.

Az EIB hiteleinek előnye, hogy más pénzpiaci szereplőköz képest jobb kondíciókat kínál: az alacsony kamatok mellett igen hosszú, akár 30 éves futamidővel törleszthetnek a felvevők. Utóbbiak nem csak állami intézmények lehetnek. Tavaly például a CEU is 25 millió eurós hitelt kapott budapesti campusa felújítására.