Gyükeri Mercédesz
Gyükeri Mercédesz

Egy vokson múlt, de az európai statisztikusok úgy döntöttek: a magyar államadósságba bele kell számolni az Eximbank adósságát. Nem kis tételről van szó az elmúlt pár évben több kormányközeli vállalkozónak felkínált hitelek miatt sem. De mi ezzel a baj?

Egy csapásra durván megnőhet az államadósság, ha az uniós statisztikai hivatal beváltja korábbi ígéretét és az államháztartás körébe sorolja az állami Eximbankot. Ez lehet a közvetlen következménye annak az állásfoglalásnak, amelyet a Portfolio szúrt ki.

Az európai statisztikai elszámolási viták kezelésében illetékes bizottság, a CMFB a KSH és a Magyar Nemzeti Bank felkérésére döntött a kérdésben. A nemzeti és uniós statisztikai hivatalok, központi bankok képviselőiből álló bizottság tagjai közül 25-en egyetértettek az Eurostattal, 24-en a magyar véleményt osztották, hatan pedig tartózkodtak. Vagyis a magyar álláspont mindössze egy szavazattal bukott el – könnyen lehet, hogy ennyin fog múlni az államadósság ellen 2010 óta vívott harc is.

Nem is Vajna a bajos

A történet másfél évvel ezelőtt kezdődött. Ekkor járt a Központi Statisztikai Hivatalnál – rendes felülvizsgálaton az EU statisztikai hivatala, az Eurostat csapata. Tagjainak pedig szemet szúrtak az Eximbank bizonyos ügyletei.

©

2016 tavaszán – de már a vizsgált időszakban, 2014-től – az exportőrök segítésére létrehozott állami bank már az alapfeladataihoz alig köthető ügyleteket is finanszírozott, például pénzt adott arra, hogy Garancsi István megvásárolja a Kopaszi-gátat, de hitelt kapott Andy Vajna is a TV2 megvételéhez.

Információink szerint azonban az uniós statisztikusokat nem is ez zavarta, ők már az Exim alapfunkciójával sem voltak kibékülve. Természetesen nem arról van szó, hogy törvénytelen lenne ez a fajta finanszírozás, csak éppen szerintük az államháztartás része – a magyar kormány pedig ennek az ellenkezőjét gondolja.

Vigyázat, szakszavak jönnek!

Az Eximet az Eurostat az úgynevezett zártkörű pénzügyi közvetítők körébe sorolta. Ezt a kategóriát a nemzeti számlák összeállításának új módszertana, a 2014 szeptemberétől érvényes ESA2010 vezette be, és magyar megnevezésénél többet árul el róla az angol neve: captive. Magyarul foglyul ejtettként fordítható ez, és olyan állami tulajdonú intézményeket fed, amelyek a látszat ellenére nem számítanak piaci szereplőnek. Ennek két fontos kritériuma is van:

  • nincs önálló – az államtól független – menedzsmentje
  • kiadásai legalább felét nem képes piaci bevételekből fedezni

Csaknem száz ilyen intézményt tart számon az Eurostat Magyarországon, közéjük tartozik például a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. vagy az állami médiaholding, az MTVA. De arra is van példa, hogy nem egy intézmény, hanem egy ügylet kerül ebbe a körbe, ilyen például Paks II., ahol az Európai Bizottság elfogadta, hogy az állam támogatásával működhet majd az erőmű, amelynek a menedzsmentje sem független az államtól.

Régi reflexek

Arra az ESA2010 bevezetése előtt is volt már példa, hogy a magyar kormány vitába került az Eurostattal. Az elszámolás miatt pedig az Európai Bizottsággal is.

Nem a mostani kormányról beszélünk: Veres János, a Gyurcsány-kormány pénzügyminisztere még 2005-ben próbálta meggyőzni arról az uniós illetékeseket, hogy a 2002 után kezdődött autópálya-építés költségei vagy éppen a Gripen vadászgépek beszerzése nem állami pénzből történt.

Veres János 2006 szeptemberében
©

Az utóbbi – ráadásul még az első Orbán-kormány által levezényelt – üzletnél arra hivatkova reméltek felmentést, hogy svéd magánbefektetőkkel többletexportra és többletberuházásra kötöttek szerződést. Az ellentételezés mértéke a 14 vadászgép nettó árának a 110 százalékát (191 milliárd forintot) tett ki. Ez azonban Brüsszelt épp úgy nem hatotta meg, mint az, hogy 2005-ben a Gyurcsány-kormány sztrádakötvény kibocsátásával akarta fedezni az autópálya-építéseket. A papírokból 700 milliárd forintos bevételt remélt a Kóka János vezette Gazdasági és Közlekedési Minisztérium – aztán az egészből nem lett semmi az Eurostat kifogásai miatt (1,8 milliárdot azért elköltöttek szakértőkre.)

A két tétel tehát önmagában csaknem 900 milliárd forinttal dobta meg az államháztartás kinnlevőségét. Ha nem is emiatt rendelte el az Európai Bizottság a túl magas államháztartási deficit miatti eljárását 2004-ben, mindössze két hónappal uniós csatlakozásunk után, de sokra nem ment az akkori kormány azzal, hogy ilyen próbálkozásokkal igyekezett kihúzni onnan. Egészen 2013-ig nem is sikerült ezt elérni, Magyarország ezzel egyelőre rekorder az unióban.

Most is eljárás jöhet?

Nézzük, mekkora összegről lehet szó az Eximbank esetében. A más pénzintézetek és ügyfelek felé fennálló kötelezettség folyamatosan növekedett: a 2013-as 369 milliárdhoz képest 2016-ban már 821 milliárd volt – ez már majdnem megegyezik a kétezres évek közepén vitatott összeggel. Igaz, hogy az államadósság közben – 2005-höz viszonyítva – a duplájára nőtt, de a bank kintlevőségei még így is az adósság több mint 3 százalékát teszik ki.

Az adósság új kiszámítása egyelőre nem biztos, a testület (a CMFB)  ajánlása ugyanis nem kötelező erejű. És azt sem lehet tudni, hogy ha megtörténik, az mikor lesz. A Portfolio ráadásul úgy tudja, előfordulhat, hogy az egész okafogyottá válik, mivel a foglyul ejtett intézmények definícióját úgy, ahogy van, átírják.

Egy eljárásra azonban minden bizonnyal számítani lehet, ha az Eurostat ezelőtt átsorolja az Eximet az államháztartás körébe. A Nemzetgazdasági Minisztérium korábban jelezte: kész az Európai Bírósághoz fordulni, hogy bizonyítsa az igazát. Ez az eljárás több évig is eltarthat, addig viszont a magyar számok mindenképpen a magasabb tartományban fognak tartózkodni.

Ezzel pedig Magyarország nem csak azt a szabályt sérti meg, hogy ha az államadósság meghaladja a GDP 60 százalékát, akkor az eltérésnek három év átlagában évente a különbözet huszadával kell csökkennie, hanem az Alaptörvényt is. Ebben ugyanis szerepel egy olyan passzus, amely azt írja elő, mindaddig, amíg az adósság szintje meghaladja a teljes hazai össztermék felét, addig az Országgyűlés csak olyan költségvetést fogadhat el, amely az államadósság GDP-hez viszonyított arányának csökkenését írja elő.

Igaz, mindez csak attól az évtől van így, amikortól az új kalkuláció érvényes. Azóta ugyanis még úgy is csökken a GDP-hez viszonyított államadósság, hogy a bank kötelezettségállománya nő.

A számok megjelenítéséhez húzza a kurzort a diagram fölé.

Loading...

Loading...

A GDP-hez viszonyított arányról van tehát szó, nem az adósság összegéről – bár azt Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter és maga Orbán Viktor miniszterelnök is többször közölte már, igazából ez lenne a kívánatos fordulat az államadósság elleni harcban. Abban a harcban, amelyben most éppen erősen vesztésre áll a kormány.

De nem adja fel

Megkérdeztük a Nemzetgazdasági Minisztériumot a CMFB döntéséről. A tárca ezt a választ adta: "Az Eurostat pénzügyi statisztikákat érintő kérdésekben illetékes tanácsadó szervezete, a CMFB nemrég publikálta a magyar Eximbank statisztikai besorolásával kapcsolatos CMFB-szavazás eredményét és ezen alapulva a CMFB véleményét, mely az Eximbank kormányzati szektorba sorolását javasolja. Fontos azonban, hogy a döntést meghozók álláspontja nemhogy nem volt egységes a kérdésben, de kifejezetten széttartó volt, nagyjából egyenlő arányban osztották az Eurostat álláspontját és a magyar álláspontot (az 55 testületi tagból a 25-en az előbbi, 24-en az utóbbi mellett tették le voksukat, 6 tartózkodás mellett). Továbbra sincs tehát a vitában szakmai konszenzus, az nem tekinthető lezártnak".

A magyar álláspont változatlan: a hazai statisztikai hatóság szerint az Eximbank kormányzati szektorba sorolása szakmailag nem indokolt. A magyar statisztikai hatóságok egymással és az Eurostattal is folytatják a kérdésben az egyeztetéseket.

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!