szerző:
hvg.hu

Miért államosították Oroszország legnagyobb magánbankját? Az amerikai gazdasági portál, a Bloomberg erre a kérdésre keresi a választ.

Oroszország négy legnagyobb bankja már eddig is állami kézben volt, és emiatt külföldi szankciók sújtották. Ugyanígy büntetőintézkedések jelezték az energiaóriásoknak, hogy a finanszírozásuk már távolról sem problémamentes. Itt jött a képbe az agresszíven nyomuló Otkrityije bankcsoport, melynek Vagyim Beljajev, egy minden hájjal megkent ravasz oligarcha volt a fő mozgatója.

Bajban a Rosznyefty, melyet Igor Szecsin, Putyin elnök jó cimborája irányít? Semmi gond! A Rosznyefty kibocsátott egy óriási kötvénycsomagot 625 milliárd rubel értékben (ez az akkori árfolyamon 10,8 milliárd dollárt jelentett). Az Otkrityije, melyet az állami bankokkal ellentétben nem sújtottak külföldi szankciók, megvásárolta az egészet. Méghozzá úgy, hogy óriási dollárhitelt vett fel az Orosz Nemzeti Bankból, vagyis az orosz devizakészlet terhére. Így mindenki jól járt: a Rosznyefty pénzügyi problémái megoldódtak, és Oroszország hatalmas devizakészlete fedezte a kissé kockázatos ügyletet. Hasonló módon oldották meg Oroszország államadósságának visszafizetését. Ezzel az egész Putyin rendszer eldicsekedett, de azt nem hangsúlyozták túl, hogy mindebben egy magánbank volt a segítségükre.

Csakhogy az agresszíven terjeszkedő Otkrityije maga is pénzügyi válságba került: 9 milliárd dollárt veszített az elmúlt két hónapban. Putyin döntött, és ez a bank is állami kézbe került. Meghagyták azért a kisebbségi részvényeseknek, köztük Vagyim Beljajevnek a 25%-át, talán eddigi érdemeik elismeréseképpen. De ezentúl az Otkrityije is állami banknak számít, és így aligha kerülheti el a szankciókat.

Oroszországban tavaly az év elején még 733 bank működött, mára 537 maradt talpon. Az állam nyomul előre a bankszektorban is. Pedig önmagában a pénzügyi helyzet ezt nem indokolja – írja a Bloomberg hírügynökség tudósítója. A Világbank szerint a rossz hitelek aránya 10% az orosz bankszférában. Ennél rosszabb a helyzet Itáliában, Portugáliában vagy Írországban. A magánszférának nagy szerepe volt abban, hogy Oroszország talpon maradt a nagy pénzügyi válság és az olajárcsökkenés valamint a szankciók után.

Akkor miért az államosítás?

Putyin környezetében valószínűleg úgy döntöttek, hogy az a biztos, ami a mi kezünkben van. Az orosz állam részesedése a GDP-ből 35% volt 2005-ben, amikor Putyin még liberális gazdasági elveket vallott. Most 70% körül van ez az arány. Ez veszélyesen sok. Ezzel Putyin környezetében is tisztában vannak. Ezért is bízták meg a fiatal gazdasági minisztert egy reformprogram megtervezésével. Ennek a lényege az, hogy ne az állami bürokraták, hanem a magáncégek menedzserei döntsenek arról, hogy mibe fektetik be a nagy pénzeket Oroszországban.

De ezek csak tervek, a tények azt mutatják: az állami bürokratáknak egyre nagyobb szerep jut, hiszen most már Oroszország legnagyobb magánbankja is az ő kezükbe került. Miután a négy legnagyobb bank már eddig is az államé volt, így Putyin elnök immár elmondhatja: a pénzügyi szféra is csaknem teljesen állami ellenőrzés alá került Oroszországban.