szerző:
Zelki Benjámin

Remek szezont zártak a fővárosi tulajdonú budapesti fürdők. A Gerendai-féle Lupa-tó is a piac komoly tényezője lett, a Dagálynak pedig még mindig nincs üzemeltetője. A jelentős fürdőfejlesztések mellett továbbra is hiányoznak az ingyenes közstrandok Budapestről.

A most következő hétvégével zárul a hivatalos nyári strandszezon, megnéztük hát, hogyan teljesítettek a budapesti szabadtéri fürdőhelyek az idényben. A fővárosi önkormányzat tulajdonában álló Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. (BGYH) által üzemeltetett fürdőkön kívül megjelent egy új szereplő is a piacon, Gerendai Károly Sziget-alapító új vállalkozása, a Lupa-tó. Idén Budapest azonban veszített is egy fürdőt, a Dagályt ugyanis a kormány vizes vébé-projektje miatt legalább másfél évre bezárta. A BGYH strandjai idén így is több mint félmillió látogatót fogadtak.

©

A szabadtéri fürdők közül az idei szezonban a Palatinus büszkélkedhet a legnagyobb látogatószámmal, szűk három hónap alatt több mint 200 ezer vendége volt. Második helyen az első szezonját bonyolító Lupa-tó zárt, a 135 ezer látogató azonban csak becslés, és a szezon végéig tart – amely nála még nem jött el. Ez után következik a három III. kerületi szabadtéri fürdő, Csillaghegy, Pünkösdfürdő, illetve a Római együtt mintegy 160 ezer látogatót fogadott a nyáron.

Jó idényt zártak a fővárosi fürdők

A BGYH június 1-jétől augusztus 23-ig tartó adatsora szerint a fővárosi tulajdonú fürdőkben gyakran 2-300%-os növekedés is tapasztalható volt tavaly ilyenkorhoz képest. Igaz, a tavalyi nyáron nem volt tartósan jó idő, idén azonban többször is volt hőségriadó, noha általában éppen nem hétvégéken, amikor a fürdők igazán nagy forgalmat mutatnak. Különösen az augusztusra igaz, hogy idén szignifikánsan melegebb volt, mint tavaly, de még ennek fényében is jelentős volt a forgalom növekedése.

Strandolók a Palatinuson
©

A Csillaghegyi strandfürdő 291, míg a Római 277%-os növekedést mutatott idén augusztus 1-23. között a tavalyi egész augusztusi forgalomhoz képest. A Palatinuson is 2,4-szer annyian voltak az idei augusztusban, mint tavaly, az egész szezonbeli forgalom tekintetében pedig a Paskálnak sikerült a legnagyobb növekedést elkönyvelnie, idén nyáron a tavalyi forgalom 193%-át produkálta. A BGYH bevételei is a forgalomnak megfelelő növekedést mutattak, kiemelendő a Paskál strand júniusban mutatott 413%-os bevételnövekedése, illetve Pünkösdfürdő augusztus hónap 23-ig elkönyvelt 349%-os bevételtöbblete.

Komoly tényező lett a Lupa-tó

A vizsgálatunkban szereplő fővárosi tulajdonú fürdők betonplaccos kínálatához képest mindenképpen újat mutat a Lupa, luxusba csomagolt fehérhomokos strandjaival, még ha egy bányató is a helyszín, és a megközelítés autó nélkül szinte lehetetlen.

A Lupa strandon
©

A nyári, hétköznapi és hétvégi belépők átlagárát tekintve is rá tud verni a fővárosi fürdőkre a Lupa: a Paskálra 2500, a Palatinusra 3200, Pünkösdfürdőre 1900, a Rómaira 2500, míg Csillaghegyre 1000 forintot kell fizetni egy strandolásért. Ehhez képest a Lupa Prémium strandjára a 3000 forintos belépő nem számít drágának a tengerpart-feelingért cserébe, a sima strandra fizetett 1000 forint pedig kifejezetten olcsónak mondható.

Gerendai Károly tulajdonos azt mondta kérdésünkre, amikor nekiindultak az egésznek, nagyjából 150 ezer fős nyári forgalmat vártak, ehhez képest nagyjából 135 ezres látógatószámmal zárják a szezont optimista becslésük szerint. Gerendai elmondása szerint egy-egy kiugróan erős hétköznapon 1500-1800 látogató is megfordult a Lupán, a hétvégi csúcsnapokon pedig 5000 fölötti látogatószámok is előfordultak.

Nagy fürdőfejlesztési program indult

De a BGYH sem akar lemaradni, 2020-ig kilenc fürdőt újít fel Budapesten. A Paskál strandot egy új épületrésszel bővítik, és áttérnek egész éves üzemeltetésre. Jövőre az évek óta bezárt és méltatlan állapotban pusztuló Pesterzsébeti Strandfürdőt is elkezdik felújítani. Júliusig megújult, wellnessrészleggel és új medencékkel bővült a margitszigeti Palatinus strandfürdő is.

Csillaghegy bővül, már nem lesz olyan olcsó

A Csillaghegyi Strandfürdőt is fejlesztik, noha a korábbi hírek még sípálya és focipálya építéséről és majdnem 250 fa kivágásáról szóltak, a sípályáról a BGYH végül letett, és a kivágott fák számát is mérsékelték maximum 124-ben, azok helyett pedig legalább 94 újat ültetnek el. A fürdő meglévő részét felújítják, és épül egy hétszintes fürdőépület a mostani strand mellé, wellnessrészleggel, szaunával és gyermekparadicsommal, ez a tervek szerint jövő nyár elején megnyit.

Ahogy ez ilyenkor lenni szokott, a belépőjegyek árát is megemelik majd – ezzel a város legolcsóbb strandja is elérhetetlenné válik majd az alacsony jövedelműek számára. Kérdésünkre a BGYH azt mondta, a nyitás után a fürdőbe egységesen 2500 forint lesz a belépő, ami mind az 1800 forintos évközbeni, mind az 1000 forintos nyári jegyárhoz képest jelentős emelkedés. Az üzemeltető BGYH azonban nagy forgalom- és bevételnövekedést vár a fejlesztéseknek és jegyáremelésnek köszönhetően, mint írja, egész éves tavalyi vendégforgalma majdnem 100 ezer fő volt, 2019-ben, azaz a bővítés utáni első teljes évben 141 ezer főt vár. A 2016-os nettó 80 millió forintos árbevételhez képest 2019-re 331 millió forintos forgalommal számolnak.

Lett üzemeltetője a Duna Arénának, a Dagályról még semmit nem tudni

Mivel a kormány a Dagály területét szúrta ki a Duna Aréna felépítésére és a vizes vébé megrendezésére, tulajdonjogát 2015 decemberében a BGYH-tól elvették és a fürdőt legalább másfél évre bezárták. Az ígéretek szerint jövő májusban felújítva visszaadnák a közönségnek, ha találnak számára üzemeltetőt. A tulajdonos Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. is azt mondta mostani kérdésünkre, csak később döntenek arról, kié legyen a feladat.

A Nemzeti Sportközpontok (NSK) viszont azt írta lapunknak, a Duna Aréna üzemeltetése az ideiglenes lelátók elbontása után, jövő évtől hozzá kerül, igaz, a Dagályról az NSK sem tudott többet mondani. A BGYH korábban azt írta lapunknak, továbbra is szívesen üzemeltetné a Dagályt, most azt nyilatkozta, nincs információja a fürdő jövőjéről. A Mentsük meg a Dagály Fürdőt Facebook-oldaltól úgy tudjuk, hogy amíg a rendkívül gazdaságtalan fenntartású Duna Arénával együtt képzelték el a működtetést, addig se a BGYH, se más nem szívesen vállalta volna, az államnak viszont nem áll rendelkezésre sem apparátus, sem eszközkészlet, sem tapasztalat ilyen jellegű létesítmény működtetésére.

A Dagály Úszóaréna építése 2017. március 10-én
©

Ami továbbra is hiányzik Budapestről, az az olcsó, netán ingyenes fürdőhely. Pozsony például ebben a kérdésben előttünk jár, ott ugyanis nyaranként délután 5-től minden szabadtéri uszodába 1 euró a belépő. De Párizs is éppen most nyitotta meg első ingyenes szabadtéri fürdőjét a Szajna partján.

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!