szerző:
hvg.hu

Fellépne az élelmiszerek kettős minősége ellen az Európai Bizottság. Ezzel elhallgattathatja egy időre a "kettős mérce" miatt tiltakozó közép-európaiakat, de kérdés, mire lesz elég a fellépés.

„Az egyenlők Európájában elfogadhatatlan, hogy legyenek másodosztályú fogyasztók.

A szlovákok nem érdemlik meg, hogy kevesebb hal legyen a halrudacskáikban, a magyarok sem, hogy kevesebb húst kapjanak az ételekbe, a csehek pedig kevesebb kakaót a csokoládéba.”

Jean-Claude Juncker fogalmazott így az EU helyzetéről szóló beszédében, amely hagyományosan a következő év politikai stratégiájának ismertetése. Vagyis Brüsszel nem csak meghallotta a közép-európai országok sirámait, de az oldalukon kész beszállni a „Nutella-háborúként” emlegetett vitába.

Ingyen plusz húsgolyó minden magyarnak?

Az Európai Bizottság elnöke persze aligha fog odaállni a gyártósor mellé, hogy személyesen pakoljon még egy kis húst a magyaroknak. De ami ennél is elszomorítóbb a vasfüggöny itteni oldalán élők számára, az EU se nagyon tud mit tenni annak érdekében, hogy a kettős minőség – ha ugyan létezik – megszűnjön.

A mostani fogyasztóvédelem ugyanis két dologra koncentrál:

  • hogy az egészségre ne legyen káros az élelmiszer
  • hogy a fogyasztó azt kapja, amit a címkén ígér a gyártó.

Márpedig azt senki nem bizonyította be, hogy a két dolog közül bármelyik fennállna a „silányabb” beltartamú termékeknél. Igaz, a kampányszerűen lefolytatott hazai vizsgálatok még azt se nagyon tudták kimutatni, hogy egyáltalán bármilyen különbség lenne a termékek között a keleten árultak kárára.

Jean-Claude Juncker két osztrák politikus társaságában piacol 2014-ben
©

Mindenesetre próbálkoztak. Kétszer is: egyszer márciusban, egyszer pedig augusztus elején közölte a Földművelésügyi Minisztérium a vizsgálatok eredményeit. Míg első alkalommal nagy dobra verték az eseményt, és a tárca vezetői is sajtótájékoztatón ekézték a gyártókat és az élelmiszerláncokat, a második alkalommal már annyira titokban tartották, hogy a megjelenés előtt a vizsgálatról is csak kósza hírek keringtek.

A Nébih által lefolytatott vizsgálatok finoman szólva vegyes fogadtatásra találtak. Az élelmiszerlánc-biztonsági hivatalnak ugyanis bizonyos esetekben még azonos termékeket sem sikerült találni – így legfeljebb azt sikerült bebizonyítaniuk, hogy más van egy burgenlandi és egy budapesti Spar polcain, eltérő termékeken pedig nehéz számon kérni az eltérő minőséget.

De az is kiderült a kétkötetes (!) kiadványból, hogy

  • az osztrák vaníliás cukor sárgább
  • a Kozel Premium jobb minőségű, mint a sör sima verziója
  • Olaszországban drágább a Nutella, mint Ausztriában
  • Európában többféle receptúra alapján készül a Fanta.

 

A sötét 50 árnyalata: blődségek az élelmiszer-svindlit leleplező füzetekben

A Földművelésügyi Minisztérium nyilvánosságra hozta a február 20-án bejelentett - de akkor már zajló - külföldön (Ausztria, Olaszország) és itthon beszerzett élelmiszereket összehasonlító vizsgálatának eredményeit. A négy füzetből álló, összesen 200 oldalas 2017 termékösszehasonlítás nevű kiadvány - amit a szerdai sajtótájékoztatón osztogattak, és a gyártók és forgalmazók is megkapják - helyenként egészen bizarr megfogalmazásokat is tartalmaz.

Az is a múlt ködébe vesz már, hogy sok esetben gyakorlatilag semmilyen különbség nem volt a két termék között – a kiadványok mindenesetre kellően vastagok voltak ahhoz, hogy elsőre úgy tűnjön, rengeteg eltérést találtak a vizsgálatoknál. Ahogy az is, hogy a vizsgálatok nem a szigorú laboratóriumi körülmények között történtek.

A gyártók először elzárkóztak attól, hogy kommentálják a vizsgálatokat, az Élelmiszer-feldolgozók Szövetsége (ÉFOSZ) augusztusban aztán úgy reagált:

Néhány termék összetételében feltárt eltérés nem jelent automatikusan minőségbeli különbséget és a fogyasztók kelet-nyugati alapú megkülönböztetését. Meggyőződésünk, hogy az ÉFOSZ által képviselt, felelősen működő gyártók által jelenleg alkalmazott termékstratégiák megfelelnek a jogszabályoknak, az etikai normáknak és a piaci működés törvényszerűségeinek.

Kinek van igaza?

Ahogy akkor, úgy most, a hvg.hu érdeklődésére is azt tette ehhez hozzá az ÉFOSZ, hogy a vizsgálat elől nem zárkóznak el, ám annak meg kell felelnie két feltételnek: legyen objektív és harmonizált.

Ezt szeretné elérni az Európai Bizottság is: a szerdán belengetett javaslat egy egységes módszertan kidolgozásáról szól, amellyel javítani lehet az összehasonlító tesztek minőségét. A brüsszeli testület egymillió eurót el is különített erre az uniós Közös Kutatóközpont (JRC) számára. További egymillió eurót pedig a tagországok kapnak – a Financial Times hét elején közölt értesülése szerint a kettős minőség miatt erélyesen tiltakozók, például hazánk –, méghozzá arra, hogy tanulmányokat finanszírozzanak és a szabályok betartását erősítsék. És – ki ne hagyjuk – a bizottság szervez workshopokat is.

©

Nem ez az első lépés, az igazságügyi biztos, Vera Jourová korábban fogyasztóvédelmi hatóságokat kért arra, hogy gyűjtsenek bizonyítékokat. Jogszabályi változtatásokról tehát nem esik szó, sem büntetésekről, sem bűnbakkeresésről, és arról sem, hogy a gyártók uniformizálják a termékeiket.

A kettős mérce ellen

A kormány mindenesetre elégedett. A Földművelésügyi Minisztérium a hvg.hu kérdésére emlékeztetett: „az elmúlt hónapokban a V4-országok minden fórumot, lehetőséget kihasználtak arra, hogy közösen jelezzék az európai illetékeseknek: nem fogadjuk el, hogy a kelet-közép európai országok lakóit másodrangú polgárként kezeljék a nagy élelmiszergyártók”.

Éppen ideje volt, hogy az Európai Unió vezetői is beismerjék azt, hogy a kettős minőség jelensége igenis létezik az élelmiszerek területén

– áll az állásfoglalásukban, amely az Európai Bizottságot is felszólítja arra, hogy „cselekedjen és mielőbb terjessze elő javaslatait a kettős mércét kizáró európai jogi megoldásokra”.