szerző:
Kis Miklós

Mi történik velünk, ha néhány év múlva egészen más kamatszint lesz, mint most? Vajon ezután is a lejtőn nyomjuk a gázt, az emelkedőre pedig már nem jut üzemanyag?

A Grimm testvéreket idéző horrorral vagy happy enddel végződik a magyar gazdaság Matolcsy által tündérmesének nevezett korszaka. Kétrészes cikksorozatunk második részében is erre a kérdésre próbálunk választ adni.

A magyar – illetve a közép-kelet-európai – növekedést számos tényező fűti: az export, a bérek emelkedése, a működőtőke-befektetések (főleg az autógyártóké), az uniós források, a kormányok költekező kedve és a kamatok – vettük sorra cikksorozatunk első részében. Ami ma a gazdaság növekedését segíti, az a lassulás felé lökheti a későbbiekben, ha eltűnik. Ez a helyzet a 2020-tól valószínűleg elapadó uniós forrásokkal – írtuk. De mi a helyzet az alacsony kamatokkal?

A jegybanki alapkamat 2019-ig vagy akár tovább is a jelenlegi alacsony szinten maradhat – mondta idén májusban Nagy Márton jegybanki alelnök. A kijelentés egyáltalán nem tűnik alaptalannak: az amerikai Fed eddigi kamatemelései nem igazán hatottak a feltörekvő piacokra, ráadásul egyelőre le is állnak a további emelésekkel – írtuk korábbi cikkünkben. Igaz, egyes londoni elemzők pedzegetik már, hogy 2018-ban már nem kerülheti el a magyar jegybank a kamatemelést.

©

Ami ennél azonban fontosabb, hogy a Fed nem szeretné az alacsony kamattal újabb buborékok (azaz megalapozatlan eszköz – például részvény vagy ingatlan – áremelkedések) kialakulását kockáztatni – ne feledjük, hogy a 2008-as válság kirobbanását számos elemző részben azzal is magyarázza, hogy a Fed akkori elnöke túl sokáig, túl alacsonyan tartotta az irányadó kamatsávot.

Ha lassan is, de biztosan

Hosszabb távon, többéves távlatban tehát biztos, hogy a kamatok emelkedni fognak – annak ellenére, hogy szerdán a Fed a kamat tartása mellett döntött. Ezt mutatja a Fed előrejelzése is, amelyet a döntés után tettek közzé.

A nagyobb méretért kattintson!
©

A kék pontok a Fed döntéshozó bizottságának tagjainak véleményét mutatják arról, hogyan kellene alakítani az amerikai irányadó kamatsávot. Bár a nézetek eléggé különböznek, a tendencia világos: a többség a kamatsáv folyamatos emelését pártolja, s már idén 1,25 és 1,5 százalék közé vinné a kamatot, hosszabb távon pedig 3 százalék környékére. A magyar kormány is a kamatkörnyezet lassú szigorodására számít – derül ki a legfrissebb konvergenciaprogram számaiból.

A nagyobb méretért kattintson!
©

Ennek alapján tehát a kormány azzal számol, hogy míg idén átlagosan fél, addig 2018-ban 1, 2019-ben 1,6, 2020-ban 2,1 százalék lesz a magyar állampapírok rövid lejáratú hozama, a hosszú lejáratúaké pedig 3,6-ról 2020-ig fokozatosan 4,3 százalékra nő 2020-ig. Ez a lassú és fokozatos kamatemelkedés forgatókönyve. Ha azonban a világgazdaságot sokkhatás éri – például hirtelen nagyon megnő az olajár, vagy válság tör ki Kínában, vagy bármi más fontos esemény történik, amit ma még nem is sejthetünk –, a kamatok hirtelen és jelentősen is emelkedhetnek.

Amikor bekopog a farkas a nagymamához

Különösen ez utóbbi vezetne csúnya fordulathoz a magyar tündérmesében. Az csak az egyik hatás, hogy a változó kamatú hiteleknél a kamatperiódus lejártával megnőne a törlesztőrészlet, csökkentve a magánszemélyek szabadon elkölthető jövedelmét és nehezítve a cégek helyzetét – zsugorítva a hazai keresletet és lassítva a gazdaságot. A magasabb kamat nyilván a beruházásokat is visszafogja – 2020-tól pedig az uniós pénzekre sem lehet már igazán számítani.

Nagyobb terhet jelentene a kamatok emelkedése az állami adósságszolgálatnál is. Az állam kamatmegtakarítása a korábbi magas hozamokhoz képest 2015-ben mintegy 300 milliárd forint volt, 2017-ben pedig több mint 500 milliárd forint lehet az alacsony hazai hozamkörnyezetnek köszönhetően – olvasható az MNB tanulmányában. Az MNB-brosúra szerint a kamatkiadások mérséklődése fedezetet nyújthatott egyebek között a kedvezményes áfakulcsok kiterjesztésére és a családi adókedvezmény növelésére. Ha a hozamok jelentősen megnőnek, akkor ennek a megtakarításnak legalábbis egy része odalesz. Vajon akkor mi lesz a fedezete ezeknek az adócsökkentéseknek?

Az exporttal is gond lehet

De ezzel még nem értünk a végére, mert a baj mindig csőstül jön. Egy jelentős kamatemelkedés elrontja a növekedést Nyugat-Európában, Németországban is, vagyis Magyarország legjelentősebb exportpiacain. Jelenleg itt konjunktúra van, ami húzza a magyar növekedést is, de ha itt baj lesz, az a magyar gazdaságot is befékezi.

Ráadásul a nem éppen válságállóságáról ismert járműgyártásnak egyre nagyobb a súlya a hazai ipar szerkezetében. "A járműgyártás 2011-ben – majdnem 20 százalékos aránnyal – a feldolgozóipar legnagyobb alága lett, megelőzve a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártását, termelésen belüli részesedése 2016-ban pedig már a 30 százalékot is meghaladta" – olvasható a KSH "Jelentés az ipar 2016. évi teljesítményéről" című beszámolójában. Tetézi a kockázatokat, hogy a járműipar nemcsak konjunktúraérzékeny, de éppen egy olyan léptékű technológiai változás is zajlik, amely teljesen átrendezheti az ágazatot.

©

A munkaerőpiac is megváltozhat

Ha elromlik a növekedés Nyugat-Európában, akkor az nem csak a magyar export visszaesésével jár majd, hanem azzal is, hogy arrafelé is megerősödhetnek a már most sem annyira halk, populista, kelet-európai munkavállaló-ellenes hangok. Az osztrák SPÖ már most is azzal kampányol, hogy megvédenék az osztrák munkavállalókat a külföldiek bér- és szociális dömpingjétől, "a gyengébb gazdasági körülményekkel rendelkező kelet-európai államokból érkezők számára akkor tennék hozzáférhetővé a munkalehetőséget, ha nem találnak osztrák munkavállalót a feladatra". A Brexit is hozhat még váratlan fordulatokat ebből a szempontból is. Az Economist már most látja jeleit egy "re-migrációs" hullámnak, a kelet-európai "vendégmunkások" hazaköltözésének.

Van tehát annak is kockázata, hogy egy olyan gazdasági környezetben indul meg a munkaerő visszavándorlása Kelet- Európába – vagy legalábbis áll meg az elvándorlás –, amikor az a lehető legrosszabbkor jön a kelet-európai gazdaságoknak. Ha a gazdaság stagnál vagy visszaesik Nyugat-Európában, akkor a bevándorlással – beleértve a kelet-európaiak nyugat-európai munkavállalását – kapcsolatos feszültségek is kiéleződhetnek.

Röviden tehát minden, ami most fűti a növekedést, az éppen fékezőleg hat majd a kamatok emelkedése után – az emelkedés ütemétől, mértékétől függően lehetnek ezek a hatások erőteljesebbek vagy jelentéktelenebbek.

Hopp és kopp

Még ha a hatások akár erőteljesek is, a gazdaság zsugorodását az állam költekezése képes lenne megállítani. Borítékolható, hogy a magyar állam nem ezt teszi majd, hanem a csökkenő adóbevételek miatt megszorításokat léptet életbe, elmélyítve a recessziót, ahogy azt kénytelen volt a 2008-as válság idején is tenni. A magyar állam rendszerint akkor élénkíti a gazdaságot, amikor amúgy is konjunktúra van, bár ezt a mindenkori kormány tagadni szokta.

Az Európai Bizottság legfrissebb országjelentése szerint szélesedik az úgynevezett kibocsátási rés, vagyis nő a különbség a tényleges és lehetséges növekedés között. Ez nagyjából azt jelenti, hogy a magyar gazdaság túlfűtött, a valóságos lehetőségei fölött bővül – ha ez így van, annak előbb-utóbb böjtje is lesz.

A nagyobb méretért kattintson!
©

A magyar kormány a Bizottság számait elutasítja és a legfrissebb konvergenciaprogramban amellett érvel, hogy "a potenciális növekedés az előrejelzési horizonton mindvégig meghaladhatja a 3,5 százalékot, és a kibocsátási rés Bizottság általi megítélése még jelentősen változhat, valószínűsíthetően negatív irányba". Az Európai Bizottság is elismeri, hogy a kibocsátási rés szintjét "jelentős becslési bizonytalanság övezi", így ez nem egyszerűen eldönthető a vita. Érdemes viszont megjegyezni, hogy a Morgan Stanleynél is úgy vélik az MTI beszámolója szerint, hogy a GDP növekedési üteme egyértelműen meghaladja a magyar gazdaság potenciális növekedését, amely szerintük csak 2 százalék környékén lehet. A kormány optimizmusát tehát nemcsak a Bizottság nem osztja.

Nagyon úgy tűnik, hogy klasszikus, úgynevezett prociklikus gazdaságpolitikát folytat a kormány. Nemcsak a növekvő kibocsátási rés utal erre, hanem a józan ész is – a kormány az uniós pénzeső közepette igyekszik stimulálni adócsökkentésekkel és csokkal pörgetett lakásépítésekkel a gazdaságot. Ennek azonban súlyos ára lehet később, ha rosszabbra fordul a külső környezet és nem lesz miből a gazdaságot élénkíteni.

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!