szerző:
hvg.hu

Dan Leubitz, az Innitel nevű izraeli high-tech cég vezetője a beszállítói pályázatra érkezett válaszokat böngészte. Aztán egyszer csak fennakadt a szeme. Az egyik pályázó ugyanis egy gázai címet adott meg. Gázában a Hamasz az úr, az a szervezet, amelyet Izrael és a nemzetközi közösség is terroristának tekint.

 Aki Gázában izraeliekkel működik együtt, akár halálbüntetést is kaphat. Fordítva sem jobb a hivatalos helyzet: Izrael totális blokád alatt tartja a túlzsúfolt övezetet. Onnan elvben semmi nem juthat Izraelbe, viszont izraeli cégek adják el Gázának az élelmiszerek nagy részét és az üzemanyagot. Az AFP hírügynökség által idézett pályázatot 2015-ben írták ki, és az Innitel akkor kötötte meg az első szerződését a gázai beszállítókkal, alig egy évvel a pusztító fegyveres összecsapások után. Jelenleg átlagban havi 10 ezer dollárt utal az izraeli cég a gázai beszállítóknak, persze kicsit kacifántos pénzügyi úton. Álcázni kell az üzletet, amely politikai szempontból illegitim. De a gazdasági realitás kezdi felülírni a politikai dogmákat. És van egy működő modell is.

Ciszjordániai cégek már régóta együttműködnek izraeli vállalatokkal, mert a ciszjordániai palesztin hatóságot Izrael elismeri, ellentétben a Gázában regnáló Hamasszal. Egy másik izraeli cég, a banki adatkezelésben sikeres Mellanox is kötött már szerződést az előbbiekben idézett gázai kisvállalkozással. Amelynek vezetői szigorúan névtelenül nyilatkoztak az AFP hírügynökségnek. Persze ne legyünk naivak: a Hamasz természetesen tud az elvben illegális üzleti kapcsolatról, de szemet huny fölötte.

Gázában minden öt fiatalból három munkanélküli és a jól képzettek karrierlehetőségei is szinte reménytelenek. Hacsak nem fordulnak Izrael felé. Egy, a Hamasz uralta közigazgatásnak dolgozó gázai mérnök fizetése, kb. az ötöde az izraeli átlag mérnöki bérnek. Ezek a kemény realitások, amelyek nagyobb súllyal esnek, vagy legalábbis eshetnek latba, mint a gyűlölködés és a cinikus politikusok által keltett hisztéria.