szerző:
hvg.hu

Szerbiában olcsó és fegyelmezett a munkaerő, és a munkajogi törvények, finoman fogalmazva, inkább a munkaadóknak kedveznek, mintsem a munkavállalóknak. A Balkán legnépesebb országa uniós tagjelölt és igyekszik beilleszkedni a nemzetközi munkamegosztásba. Pillanatnyilag hálátlan szerep jut neki.

Valami olyasmi, amin a magyarok, a szlovákok, a csehek és a lengyelek talán már túl vannak. A visegrádi országokban munkaerőhiány van, de Szerbiában 15 százalékos a munkanélküliségi ráta. És ezt a tényt a multik keményen kihasználják. Nagyon alacsony bért fizetnek. Júniusban fellázadt a kragujeváci Fiat autógyár 2400 munkása. Sztrájkba léptek és 18 százalékos béremelést követeltek. Ez önmagában soknak tűnik, de még ezzel a bérnövekménnyel is csak havi 370 euróra nőtt volna a jövedelmük, miközben a szerbiai átlagbér 400 euró körül van.

A nyár folyamán hosszas tárgyalások zajlottak. A Fiat titkolózott, de azt szivárogtatta ki, hogy ha túl sokat akarnak a munkások, hát kivonul Szerbiából. Ahol egyébként már 1950 óta jelen van. A Fiat az erő pozíciójából tárgyalhatott. 2017 első negyedévében a kragujeváci gyárban készült autók exportja 382 millió eurós jövedelmet hozott, ez a szerb bruttó hazai termék 3 százaléka. Aztán az ősz elejére megszületett a megállapodás. 4,5 százalékos béremelést ad a Fiat, ez gyakorlatilag csak a szerbiai inflációhoz igazodik, vagyis a munkások tényleges anyagi helyzete nem javul, de kénytelenek voltak elfogadni ezt a végkifejletet. És vannak sokkal rosszabb példák is.

Egy dél-koreai cég, a Yura, dél-szerbiai autó elektronikai üzemében botrányosak voltak a munkakörülmények, még WC-re sem engedték ki a munkásokat. Egy rákos, gyermekét egyedül nevelő nőnek nem hosszabbították meg a szerződését. A szerbiai munkaügyi felügyelet viszont mindent „rendben talált”. A több külföldi tulajdonosváltást is átélt Smederevska Palanka vagongyárban már január óta nem kapnak fizetést a dolgozók. Egy 56 éves férfi alkalmazott a műhelycsarnokban akasztotta fel magát, a dolgozók Belgrádban tüntetnek, de alig van esélyük érdekeik érvényesítésére.

Az AFP által megkérdezett szakszervezeti vezetők szerint a szerbiai munkaerő kiszolgáltatott. A munkanélküli segély nevetséges, ha élni akarnak, el kell fogadniuk az alacsony béreket. A kormány a külföldi tőke becsábításában érdekelt és kedvezményeket ad a beruházóknak, akik aztán a végletekig vissza is élnek pillanatnyi monopolhelyzetükkel. De ahogy sok más feltörekvő gazdaság, például a most már munkaerőhiánnyal küszködő visegrádiak példája is mutatja, ez a felzárkózás elkerülhetetlen első fázisa. Hogy a következő jobb lesz-e? Nos, erről megoszlanak a vélemények, de a visegrádi országokból tömegesen nyugatra távozó munkaerő azt jelzi, hogy a különbségek alig csökkennek az állítólag dinamikus kelet-közép-európai országok és az - egyesek szerint -  hanyatló Nyugat élet- és bérszínvonala között.