Dercsényi Dávid
Dercsényi Dávid

Az ÁSZ vizsgálata nyomán a felszámolás szele is meglegyintette a Jobbikot. A kormány és az állami szervek egyre több eszközzel nehezítik az ellenzéki pártok kampányolását.

A megszűnés szele is megcsaphatja a Jobbikot az Állami Számvevőszék (ÁSZ) feljelentése miatt, az állami ellenőrző szerv szerint a párt nem teljesítette az együttműködési kötelezettségét. Új fejlemény, hogy az ügyészség már be is jelentette, hogy nyomozást rendelt el az ügyben, amellyel a Nemzeti Nyomozó Irodát bízta meg. (Még újabb fejlemény, hogy sem az ügyészség, sem az ÁSZ nem vette észre, hogy az ügyészség nem kezdeményezheti a párt feloszlatását egy 2017 márciusától hatályba lépő törvénymódosítás miatt, írta az Index.) Az ÁSZ a párt 2017 első félévi papírjait is ellenőrizte volna, de a Jobbik nem adta át azokat. A párt máshogy emlékszik.

Az ÁSZ időről időre ellenőrzi a pártok gazdálkodását, de soron kívül is elrendelhet ellenőrzést. Ez történt legutóbb is. Megpróbáltuk összerakni a történteket az ÁSZ és a Jobbik elbeszélése alapján. (Itt olvashatók az ÁSZ és a Jobbik az üggyel kapcsolatos közleményei.)

Nincs ott? Akkor odamegyünk!

Augusztus 14-én a Jobbik értesült arról, hogy az ÁSZ ellenőrizni fogja. A törvény szerint a szervezet akár soron kívül is, de legkésőbb öt napon belül kéri a szükséges, gazdasági adatokat, dokumentumokat. Innentől a pártnak készenlétben kellett volna állnia, hogy a kért adatokat, dokumentumokat átadja.

Majd hirtelen az ÁSZ szeptember 28-án e-mailt küldött a pártnak, hogy soron kívüli ellenőrzést tart a 2017 első féléves adatokról. Szeptember 29-én ki is szálltak a Jobbikhoz, de nem tudták megtekinteni az iratokat, így távoztak, majd azt a webes felületet, amelyre fel lehetne tölteni a dokumentumokat, 29-én 10 óra 12 perckor lezárták.

A Jobbik szeptember 28-án tudatta az ÁSZ-szal, hogy 29-én gazdasági igazgatója szabadságon lesz, de október 2-án, 3-án már újra elérhető. A Jobbik azt mondta lapunknak, hogy a gazdasági vezető mindössze egy napra ment szabadságra családi okból, de ezt jelezte is előző nap az ÁSZ ellenőrzésvezetőjének. Szerintük ez normális esetben nem okozhat gondot, hiszen az Állami Számvevőszékről szóló törvény 5 munkanapos határidőket ír elő, és a gazdasági igazgató által javasolt időpont bőven határidőn belül lett volna a megbeszélésre. "A múlt hét pénteken elküldött levelére viszont a mai napig nem érkezett válasz az ÁSZ-tól" – mondta lapunknak a párt.

©

A Jobbik azt sem érti, hogy az ÁSZ miért ragaszkodott az időponthoz, amikor tudta előre, hogy az illetékes gazdasági vezető nem dolgozik aznap, és azt is tudta, hogy fizikailag nem minden dokumentum található ott, mert ezt is jelezte az ellenőrzésvezetőnek előző nap a gazdasági igazgató.

A párt azt nyilatkozta a hvg.hu-nak, továbbra is együttműködik az ÁSZ-szal, és értetlenül áll a hivatal viselkedésével szemben. Megkérdeztük az ÁSZ-t, miért épp azt a napot választották ellenőrzésre, amikor a párt gazdasági igazgatója szabadságra ment, és miért nem lehetett az iratokat később, a szokásos ötnapos határidőn belül pótolnia a pártnak. Az ÁSZ annyit válaszolt, "a közreműködési kötelezettség keretében az ellenőrzöttek a helyszínen is kötelesek az ellenőrzés lefolytatásához szükséges dokumentumokat bemutatni. A közreműködési kötelezettség az ellenőrzött szervezetet és munkatársait terheli, tehát nemcsak a kapcsolattartót, vagyis ha a kapcsolattartó valóban szabadságon volt, akkor bármilyen módon gondoskodhatott volna arról, hogy az ÁSZ képviselőit fogadják, és a dokumentumokat megtekinthessék". Ezek után a Jobbik igyekezete, hogy átadják az iratokat az ÁSZ-nak október 3-án "a törvények megkerülésével" akarta átadni az iratokat, de a határidő ekkor már letelt, tehát az ÁSZ azokat nem vehette át.

Nem tűnik fairnek az ÁSZ eljárása

Nagyon úgy fest tehát, hogy az ÁSZ épp akkor és azért szállt ki a Jobbikhoz, amikor nem volt ott az illetékes személy, és tudta, hogy nem lesz ott minden szükséges dokumentum. Ezek után az ÁSZ nagyon gyorsan le is zárta az dokumentumfeltöltés lehetőségét. Utána kijelentette, hogy a Jobbik nem működik együtt, ezért feljelentést tesz a Fővárosi Főügyészségen. Ennek vége pénzbüntetés, állami támogatás csökkentése vagy megvonása, de akár a párt feloszlatása is lehet (bár most nem tűnik egyértelműnek, ezt ki kezdeményezheti).

©

De nem csak a számvevőszék próbálja sarokba szorítani a jelenleg legerősebb ellenzéki pártot. Szeptember 22-én lett nyilvános, hogy a Jobbik 1100 plakáthelyet vett Simicska Lajostól, és erre helyezi ki plakátjait. Ezeket leszedték a megyei kormányhivatalok emberei azért, mert nem tudják, hogy azok nem bérelt helyek, hanem a Jobbik saját plakáthelyei. Lázár János szerint fair módon jártak el, a Jobbik pedig nem működött együtt, nem jelentette be, hogy plakáthelyet vett. Korábban azért szedtek le jelöletlen, a kormányt kritizáló plakátokat, mert nagyban hasonlítanak a Jobbik korábbi plakátjaira, és mint ilyenek költségvetési pénzből gazdálkodó szerv hirdetésének számítanak. A plakáttörvény pedig épp azért lett kitalálva, hogy az Orbán Viktor ellen forduló Simicska Lajos ne tudja a cégéhez tartozó több ezer plakáthellyel megtámogatni a választások előtt az általa finoman szólva is szimpátiával figyelt Jobbikot.

A plakáthelyszerzéssel kapcsolatban felmerült a tiltott pártfinanszírozás vádja, a köztévében Lomnici Zoltán, a CÖF elöljárója fogalmazta meg, hogy egy párt „sem jogi személyiséggel rendelkező, sem azzal nem rendelkező szervezettől nem fogadhat el támogatást, külföldi forrásból sem” – ő úgy értelmezi, Simicska Lajos adományként adta át a plakáthelyeket. A Jobbik ezzel nem ért egyet: „a pártok gazdálkodásáról szóló törvény azt írja elő, hogy egy párt adományt csak magyar állampolgár magánszemélytől fogadhat el. A plakáthelyek megvásárlása részletfizetéssel történt, amely azonban nem adomány, hiszen több részletben, de ki kell fizetni a vételárat. Szándékos csúsztatás a kormánypárti sajtó részéről a kettő összemosása. Nagy értékű eszközbeszerzések esetén a részletfizetés szokványos konstrukció.”

Ligeti Miklós, a Transparency International jogi vezetője szerint 2012 óta valóban vétség és akár szabadságvesztéssel is járhat az együttműködés hiánya. 2015-ben az ÁSZ a 2014-es választásokon indult kamupártok közül nyolc ellen tett büntetőfeljelentést a közreműködési kötelezettség bűnös elmulasztása miatt, de ezeket az ügyeket az ügyészség lezárta, tehát 2018-ban a kamupártok újra indulhatnak. Ligeti szerint más oldalról sem egységes a mérce. Ha a névtelen plakátokat azért leszedik a Kormányhivatalok, mert hasonlítanak a Jobbik plakátjaira, miért nem lépett fel senki 2013-ban és 2014-ben a CÖF-féle plakátok, meg a kormány saját pártjait népszerűsítő hirdetései ellen, kérdi Ligeti.

©

Általánosságban az ÁSZ-ra az a jellemző, hogy nem használja ki a kezében lévő lehetőségeket, mutat rá a szakértő, most meg mintha ráébredtek volna arra, hogy lám, nekik is vannak fogaik, tudnak vele marcangolni. Korábban egyedül a bíróságok mutattak valósi erélyt, például akkor, amikor a Kúria, nagyjából egy hónappal a 2014-es parlamenti választások előtt megtiltotta a TV2-nek, hogy leközölje a kormány Fidesztől kölcsönvett kampányszlogenjét. Ezzel szemben az ÁSZ-t és a Nemzeti Választási Bizottságot a legutóbbi választási kampányok során mintha nem zavarta volna az ilyesfajta tevékenység, feltéve, hogy az nem volt sérelmes a kormányra vagy egyenesen támogatta a kormány törekvéseit.

Több mint gyanítható, hogy a mostani fellépés sem az átlátható pártfinanszírozás érdekében történik, hanem a pártok megzabolázását, befenyítését szolgálja, összegzi Ligeti Miklós a véleményét.

©

Folyamatos ellenszélben

Mindeközben a Fidesz kormányzati konzultációnak álcázva milliárdokat költ propagandára, levelezésre, civiljei pedig nem akarják elárulni, mire kaptak állami cégektől százmilliókat.

Tegyük hozzá, a pártok szórólapos kampányolásán is szorítana egyet a kormány vonatkozó termékdíj-emelése, ha megszavazzák. A Semjén Zsolt-féle módosító javaslat szerint a reklámhordozó papír 1 kilogrammjára kivetett adó az eddigi 85-ről 114 forintra nő, és ez a politikai pártokat is érinti – viszont a közhasznú szervezeteket, államot nem, amivel a kormány megint lépéselőnybe kerül, ráadásul az emelés környezetvédelmi hitelessége is összeomlik.

A Jobbiknak tehát, ha jogkövető akar lenni, ölbe tett kézzel kéne néznie, ahogy a kormány korlátozza a kampánylehetőségeit – ha viszont kiskapukat keres, a törvényességre hivatkozva érik retorziók.

Érdekelt volna minket a TASZ véleménye, de a jogvédő civil szervezet úgy látja, nem ismerhetőek az ügy részletei teljes valójukban, ezért nem tudnak állást foglalni. (A civilek nem nagyon tudnak mit kezdeni a Jobbikkal, ezt érzékeltették egy háttérbeszélgetésen is.)