szerző:
hvg.hu

Budapest és az EU többi fejlett régiója is kaphat kohéziós támogatást a bizottság illetékese szerint.

Nem lehet a felzárkóztatási támogatások kifizetését politikai feltételekhez kötni – jelenleg ez az Európai Bizottság álláspontja abban a vitában, amely arról szól, megvonják-e a pénzeket azoktól az államoktól, amelyek az unió vezetői szerint megsértik a jogállamisági normákat vagy nem teljesítik a migrációs politika elvárásait. A Bruxinfo tudósítása szerint Corina Cretu, az Európai Bizottság regionális ügyekért felelős tagja azt közölte: ha feltételeket is támasztanának 2020 után a kifizetéseknek, akkor annak a költségvetés egészét kell érintenie és nem csak a felzárkóztatást.

A polgárokat és a felzárkóztatási politika más haszonélvezőit nem büntethetjük a kormányaik magatartása miatt

– fogalmazott a politikus.

Kijelentése rövid időn belül a második jelzés a Bizottság magas köreiből arra nézve, hogy a testület a biztos által is jelzett okból pénzügyi szankciók helyett inkább mézesmadzaggal próbálná arra rávenni a klub renitensnek tekintett tagjait az igazodásra – írja a brüsszeli szakportál. A hétvégén Vera Jourová, a cseh igazságügyi biztos arról beszélt: azzal serkentenék gyors csatlakozásra az Európai Ügyészségből kimaradó tagállamokat, köztük Magyarországot, hogy a projektben részt vevő országoknak lazítanának a pénzfelhasználás szabályain.

Cretu az EU legfrissebb kohéziós jelentésének bemutatása alkalmából beszélt Brüsszelben. A jelentésből kiderül: 2015 óta csökkent a régiók közötti különbség.

A kohézió, vagyis felzárkóztatás teljes mértékben azonban nem valósult meg: az elmúlt években inkább azok a régiók tudtak növekedni, amelyek amúgy is jóval fejlettebbek voltak az uniós átlagnál. És ugyan a legfejletlenebb területek növekedni tudtak, az átlaghoz közeli helyek (vagyis azok a régiók, amelyek Közép-Magyarországhoz hasonlóan már túl fejlettek ahhoz, hogy uniós támogatásban részesüljenek) növekedése leállt, ezért a jövőben újra támogatni kell ezeket.

Az mindenesetre sokatmondó, hogy olyan, kevésbé fejlettebb helyek is, mint Magyarország igencsak tudtak profitálni az uniós forrásokból. Nálunk például 2015-2017-ben a közbeszerzések több mint fele, 55,46 százaléka valósult meg uniós pénzből. (A lengyeleknél ez az arány meghaladja a 60 százalékot, a válságból kilábaló portugáloknál pedig a legmagasabb, 84,2 százalékos.)

Magyarország azon a listán is az élmezőnyben van, amely azt vizsgálja, milyen mértékben járulnak hozzá a kohéziós támogatások a növekedéshez. A térképen az látszik, hogy hétéves időtávban 4 százalékot jóval meghaladó növekedést generálnak ezek a pénzek a támogatott régiókban.

A jelentés angolul ezen a linken érhető el: Seventh Report on Economic, Social and Territorial Cohesion.

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!