szerző:
Szlavkovits Rita
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Sztrájkolni egy falusi kisboltban a magasabb bérért? Az bizony nehéz lesz, mert ha így megy tovább, elfogynak a dolgozók és a boltosok lehúzhatják a rolót.

– Nem jelentkezett senki, itt munkaerő sincsen – kesergett egy alföldi községben működő, a CBA-láncban szerződött vállalkozó, aki már hónapok óta alkalmazottat keres, ezt a bejárati ajtón is hirdeti. 

"Én értem, hogy keveset keresnek a kereskedelemben, de mi már a meglevő dolgozóink bérét is alig tudjuk kigazdálkodni, már a januári minimálbéremeléssel is elmentünk a falig"

– mondja a vállalkozó, akinek üzletében a forgalom egy cseppet sem növekedett, így egyre feszesebben tudják csak fizetni az alkalmazottakat.

Ezen a héten is folytatják a tárgyalásokat a kereskedők érdekvédelmi szervezetei, hogy főként a multik dolgozóinak fizetését úgy emeljék, hogy azok a januári minimálbér-emelések után is megtartsák legalább a 20 ezer forintos előnyüket. A Tescóban szervezett sztrájkok, úgy tűnik, meghozták az étvágyat, már az Auchan- és a Coop-dolgozók béremeléséért is küzdenek a szakszervezetek. Persze ott tudnak érdekeket képviselni, ahol vannak tagjaik. Nem mindenütt tűrték a szakszervezetet. A CBA franchise-partnerei többségükben kisvállalkozások, amelyek a kiskeresetűek lakta falvakban már eddig is a megmaradásukért küzdöttek, így az a családi cég is, amelynek a tulajdonosa még azt sem engedte, hogy a település nevét leírjuk, ahol boltja működik.

©

Majd bebuszoznak kenyérért a városba a közmunkások

„A szochó (szociális hozzájárulás) ötszázalékos csökkentését egyáltalán nem éreztük meg, hiszen a béreket emelni kellett, a januártól esedékes két, vagy két és fél százalékos csökkentés is megy a levesbe, az újabb kötelező béremelések lenyelik, sőt még többet is kell befizetnünk majd” – mondja a vállalkozó, aki úgy tapasztalta, hogy a Dunántúlon elindult boltbezárási hullám, ami a kisebb falvakban végigvonult, lassan eléri az alföldi falvakat is.

Nyaralni voltunk a férjemmel, kerékpárral tekertünk végig Győr környékén, alig találtunk élelmiszerüzleteket

 – az alföldi üzletét hosszú évek óta működtető vállalkozó szerint az alföldi boltokkal az a gond, hogy az errefelé élőknek többnyire a közfoglalkoztatásból van jövedelmük vagy nyugdíjasok, magyarul forgalomnövekedést ezektől a vásárlóktól hiába várnak, de ha be kellene zárniuk, akkor ők azok, akik alig jutnak be még a közeli városokba is, hogy ott bevásároljanak. „Ráadásul, mi vagyunk az önkormányzat és az iskola után a legnagyobb helyi munkáltató, a pékségünkben, a boltban és egy kis menzát kínáló kis étteremben összesen 22 alkalmazottunk van” – utal arra az asszony, hogy milyen következményei lennének annak, ha településükön még a bolt is bezárna.

Soha nem lesz egyenlő bér, de a kisboltok tényleg bezárhatnak

„Piaci szabályozással elérhető egyfajta ágazati, egységes megállapodás, de a bérek tekintetében ez most nem elképzelhető” – ezt mondta a hvg.hu érdeklődésére Sáling József, a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének (KASZ) vezetője. Szerinte a cégek még a mostani béremelésekre sem készültek fel:

„A béreket egységesíteni úgy, hogy a legkisebb üzletekben is legalább megközelítően egyformán keressenek, most nem igazán lehetséges, pedig ordítóak a különbségek". 

A szakszervezeti vezető szerint már az is jó eredmény, ha a trükköző multiknál megpróbálnak rendet tenni. Sáling arra utalt, hogy a multiktól kapott tájékoztatás szerint a dolgozók 80 százaléka kapott 25 százalékos béremelést, ugyanakkor a felmérések azt mutatják, hogy a keresetek 15 százalékkal nőttek. Ebből az derül ki, hogy a béremeléseket „eltrükközték” a műszakokkal, beosztásokkal.

©

Piaci szabályozással lehetne „egyengetni”

„Azzal persze kell valamit kezdeni, hogy a kisebb boltokban lényegében ugyanazért a munkáért 100-150 ezer forinttal is kevesebbet kapnak a dolgozók, mint a nagy üzletláncoknál” – magyarázta Sáling József, aki úgy véli, hogy a szélsőséges anomáliák az ágazatban olyan megállapodásokkal lennének csökkenthetők, mint például az egységes vasárnapi nyitvatartásban, a létszámban, a pótlékokban való megegyezés. Sáling szerint a további áfa-csökkentésekkel is az üzletek forgalmának a növekedését segítenék. Bár ez is kétélű dolog, hiszen az alacsonyabb áfával inkább a feldolgozók jártak jól.

A falvak boltjainak kilátástalan helyzetéről e azt mondta a szakszervezeti vezető, hogy nagy valószínűséggel sokan be fognak zárni, a vidéki boltokat legfeljebb kormányzati szándékkal, pályázatokkal lehetne megmenteni. A CBA-üzleteken kívül (ahol a franchise-rendszer miatt széttagolt a szerkezet) mindenhol vannak szakszervezeti tagok, így a KASZ úgy tervezi, hogy október-november folyamán nem csak a Tesco, Auchan multikkal, de a Coop vezetésével is egyeztetni fognak.
©

A magyar kisvállalkozások meg nyögnek

– Jönnek-mennek az alkalmazottak – ezt Czeglédi Csaba, szegedi vállalkozó ismerte el a hvg.hu kérdésére. A négy üzletet is működtető Czeglédi szerint a legtöbben külföldre mennek, vagyis nem a hazai multiknál elérhető fizetések csábítják el az alkalmazottaikat. A négy üzletében jelenleg tizenöt-húszan dolgoznak, egy részük egyszerűsített foglalkoztatásban. "A januári béremelést jobban megérezzük majd, mint az ideit, ráadásul nem nagyon merünk árakat emelni, mert elmennének a vevők" – mondja Czeglédi Csaba. A szegedi üzletek bezárásán nem gondolkodik a vállalkozó, de azt megerősítette, hogy a falvakban boltot üzemeltető kollégái közül többeket nagyon nehéz helyzetbe lavírozza a minimálbér-emelés és a multiknál zajló „bérforradalom”.

A KSH adataiból összeállított grafikonunk a boltok számának alakulását mutatja az elmúlt években, és az derült ki belőle, hogy a bezárások szinte kizárólag az önálló vállalkozók áltak működtetett boltokat érintették:

A CBA-val franchise-rendszerben szerződött vállalkozások saját hatáskörben döntenek arról, hogy hány munkavállalót alkalmaznak, valamint arról is, hogy milyen bérezéssel javadalmazzák őket – írta szerkesztőségünknek Fodor Attila, a CBA Kereskedelmi Kft. kommunikációs igazgatója. A CBA-központ információi szerint a partnerek végrehajtották a béremeléseket annak érdekében, hogy az ágazatban versenyképes fizetéseket tudjanak biztosítani.

Van más példa is: a Coop Szolnok Zrt. a helyben megalakult Bizalom Nyugdíjas Szövetkezettel ír alá megállapodást a jövő héten, amivel a cég a munkaerőhiányát csillapíthatja. Dávid Ferenc, a VOSZ főtitkára a helyzetet értékelve a hvg.hu-nak azt mondta: a multikat bele lehet ugyan hajszolni egy bérspirálba, de a vidéki kiskereskedelem ebbe belerokkanhat.

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!