szerző:
Szlavkovits Rita
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Sztrájkolni egy falusi kisboltban a magasabb bérért? Az bizony nehéz lesz, mert ha így megy tovább, elfogynak a dolgozók és a boltosok lehúzhatják a rolót.

– Nem jelentkezett senki, itt munkaerő sincsen – kesergett egy alföldi községben működő, a CBA-láncban szerződött vállalkozó, aki már hónapok óta alkalmazottat keres, ezt a bejárati ajtón is hirdeti. 

"Én értem, hogy keveset keresnek a kereskedelemben, de mi már a meglevő dolgozóink bérét is alig tudjuk kigazdálkodni, már a januári minimálbéremeléssel is elmentünk a falig"

– mondja a vállalkozó, akinek üzletében a forgalom egy cseppet sem növekedett, így egyre feszesebben tudják csak fizetni az alkalmazottakat.

Ezen a héten is folytatják a tárgyalásokat a kereskedők érdekvédelmi szervezetei, hogy főként a multik dolgozóinak fizetését úgy emeljék, hogy azok a januári minimálbér-emelések után is megtartsák legalább a 20 ezer forintos előnyüket. A Tescóban szervezett sztrájkok, úgy tűnik, meghozták az étvágyat, már az Auchan- és a Coop-dolgozók béremeléséért is küzdenek a szakszervezetek. Persze ott tudnak érdekeket képviselni, ahol vannak tagjaik. Nem mindenütt tűrték a szakszervezetet. A CBA franchise-partnerei többségükben kisvállalkozások, amelyek a kiskeresetűek lakta falvakban már eddig is a megmaradásukért küzdöttek, így az a családi cég is, amelynek a tulajdonosa még azt sem engedte, hogy a település nevét leírjuk, ahol boltja működik.

©

Majd bebuszoznak kenyérért a városba a közmunkások

„A szochó (szociális hozzájárulás) ötszázalékos csökkentését egyáltalán nem éreztük meg, hiszen a béreket emelni kellett, a januártól esedékes két, vagy két és fél százalékos csökkentés is megy a levesbe, az újabb kötelező béremelések lenyelik, sőt még többet is kell befizetnünk majd” – mondja a vállalkozó, aki úgy tapasztalta, hogy a Dunántúlon elindult boltbezárási hullám, ami a kisebb falvakban végigvonult, lassan eléri az alföldi falvakat is.

Nyaralni voltunk a férjemmel, kerékpárral tekertünk végig Győr környékén, alig találtunk élelmiszerüzleteket

 – az alföldi üzletét hosszú évek óta működtető vállalkozó szerint az alföldi boltokkal az a gond, hogy az errefelé élőknek többnyire a közfoglalkoztatásból van jövedelmük vagy nyugdíjasok, magyarul forgalomnövekedést ezektől a vásárlóktól hiába várnak, de ha be kellene zárniuk, akkor ők azok, akik alig jutnak be még a közeli városokba is, hogy ott bevásároljanak. „Ráadásul, mi vagyunk az önkormányzat és az iskola után a legnagyobb helyi munkáltató, a pékségünkben, a boltban és egy kis menzát kínáló kis étteremben összesen 22 alkalmazottunk van” – utal arra az asszony, hogy milyen következményei lennének annak, ha településükön még a bolt is bezárna.

Soha nem lesz egyenlő bér, de a kisboltok tényleg bezárhatnak

„Piaci szabályozással elérhető egyfajta ágazati, egységes megállapodás, de a bérek tekintetében ez most nem elképzelhető” – ezt mondta a hvg.hu érdeklődésére Sáling József, a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének (KASZ) vezetője. Szerinte a cégek még a mostani béremelésekre sem készültek fel:

„A béreket egységesíteni úgy, hogy a legkisebb üzletekben is legalább megközelítően egyformán keressenek, most nem igazán lehetséges, pedig ordítóak a különbségek". 

A szakszervezeti vezető szerint már az is jó eredmény, ha a trükköző multiknál megpróbálnak rendet tenni. Sáling arra utalt, hogy a multiktól kapott tájékoztatás szerint a dolgozók 80 százaléka kapott 25 százalékos béremelést, ugyanakkor a felmérések azt mutatják, hogy a keresetek 15 százalékkal nőttek. Ebből az derül ki, hogy a béremeléseket „eltrükközték” a műszakokkal, beosztásokkal.

©

Piaci szabályozással lehetne „egyengetni”

„Azzal persze kell valamit kezdeni, hogy a kisebb boltokban lényegében ugyanazért a munkáért 100-150 ezer forinttal is kevesebbet kapnak a dolgozók, mint a nagy üzletláncoknál” – magyarázta Sáling József, aki úgy véli, hogy a szélsőséges anomáliák az ágazatban olyan megállapodásokkal lennének csökkenthetők, mint például az egységes vasárnapi nyitvatartásban, a létszámban, a pótlékokban való megegyezés. Sáling szerint a további áfa-csökkentésekkel is az üzletek forgalmának a növekedését segítenék. Bár ez is kétélű dolog, hiszen az alacsonyabb áfával inkább a feldolgozók jártak jól.

A falvak boltjainak kilátástalan helyzetéről e azt mondta a szakszervezeti vezető, hogy nagy valószínűséggel sokan be fognak zárni, a vidéki boltokat legfeljebb kormányzati szándékkal, pályázatokkal lehetne megmenteni. A CBA-üzleteken kívül (ahol a franchise-rendszer miatt széttagolt a szerkezet) mindenhol vannak szakszervezeti tagok, így a KASZ úgy tervezi, hogy október-november folyamán nem csak a Tesco, Auchan multikkal, de a Coop vezetésével is egyeztetni fognak.
©

A magyar kisvállalkozások meg nyögnek

– Jönnek-mennek az alkalmazottak – ezt Czeglédi Csaba, szegedi vállalkozó ismerte el a hvg.hu kérdésére. A négy üzletet is működtető Czeglédi szerint a legtöbben külföldre mennek, vagyis nem a hazai multiknál elérhető fizetések csábítják el az alkalmazottaikat. A négy üzletében jelenleg tizenöt-húszan dolgoznak, egy részük egyszerűsített foglalkoztatásban. "A januári béremelést jobban megérezzük majd, mint az ideit, ráadásul nem nagyon merünk árakat emelni, mert elmennének a vevők" – mondja Czeglédi Csaba. A szegedi üzletek bezárásán nem gondolkodik a vállalkozó, de azt megerősítette, hogy a falvakban boltot üzemeltető kollégái közül többeket nagyon nehéz helyzetbe lavírozza a minimálbér-emelés és a multiknál zajló „bérforradalom”.

A KSH adataiból összeállított grafikonunk a boltok számának alakulását mutatja az elmúlt években, és az derült ki belőle, hogy a bezárások szinte kizárólag az önálló vállalkozók áltak működtetett boltokat érintették:

A CBA-val franchise-rendszerben szerződött vállalkozások saját hatáskörben döntenek arról, hogy hány munkavállalót alkalmaznak, valamint arról is, hogy milyen bérezéssel javadalmazzák őket – írta szerkesztőségünknek Fodor Attila, a CBA Kereskedelmi Kft. kommunikációs igazgatója. A CBA-központ információi szerint a partnerek végrehajtották a béremeléseket annak érdekében, hogy az ágazatban versenyképes fizetéseket tudjanak biztosítani.

Van más példa is: a Coop Szolnok Zrt. a helyben megalakult Bizalom Nyugdíjas Szövetkezettel ír alá megállapodást a jövő héten, amivel a cég a munkaerőhiányát csillapíthatja. Dávid Ferenc, a VOSZ főtitkára a helyzetet értékelve a hvg.hu-nak azt mondta: a multikat bele lehet ugyan hajszolni egy bérspirálba, de a vidéki kiskereskedelem ebbe belerokkanhat.