szerző:
hvg.hu

A kormány szerint az M8-as az egész ország számára kiemelt fejlesztés lenne, mert három meglévő autópályát kötne össze. Most az egyik szakasz építését készítik elő, az építkezés 2023-ban indulhat.

Magyarország gyorsforgalmi törzshálózata öt éven belül megközelíti a végleges kiépítés szintjét, 2022-ig a megyei jogú városokat bekötik a sztrádahálózatba, valamint a meglévő autópályákat elviszik az országhatárokig. 2022 után a fő feladat már a legforgalmasabb szakaszok bővítése, valamint a gyűrű- és haránt irányú részek kiépítése lesz. Az M8-as már utóbbiak közé tartozik, az M7-es autópálya és Dunaújváros közötti szakaszt előkészítését kezdik meg, ami kétszer két sávos lesz – hangzott el egy csütörtöki sárbogárdi sajtótájékoztatón.

Az M8-as az M7-estől a dunaújvárosi Pentelei-hídig, majd onnan Kecskemétig tartana. A tervezésre, hatástanulmányok készítésére, a szükséges engedélyek beszerzésére több mint 10 milliárd forint áll rendelkezésre. A Nemzeti Infrastruktúra-fejlesztő Zrt. az előkészítő munkálatokra nemsokára kiírja a közbeszerzést, a tervezés jövő év elején indulna, a kivitelezés pedig 2023-ban. Kecskemétnél csatlakozna az út az M44-es autópályához, így Siófoktól Békéscsabáig autópályán lehetne menni.

Az M7-es autópálya és Kecskemét közötti út 110-120 kilométeres hosszú lesz. Ezen belül az M7-es és a 710-es főút 2019 második felére megépülő csomópontjától a 2007-ben átadott, Dunaújvárost Dunavecsével összekötő Pentele híd közötti rész 65 kilométeres lesz, a Dunavecsétől Kecskemét felé vezető folytatás pedig 50 kilométeres.

Ha elkészülnek ez a szakasz, Siófok és Kecskemét központjai között a mostani több mint kétórás menetidő 1 óra 20 percre csökkenne.

Az M8-as nyugat-dunántúli szakasza Graz felől Körmenden és Veszprémen át futna az M7-esig. Kecskeméttől az elképzelések szerint az M3-as autópálya egri elágazásáig építenék tovább.

M8 Autópálya Hungary

 2022 után szintén a gyűrű- és haránt irányú fejlesztésekhez tartozna a Szeged és Debrecen közötti gyorsforgalmi út, a kapacitásbővítés közé pedig az M1-es autópálya Budapest–Győr közötti háromsávosítását sorolják.