szerző:
hvg.hu

Tüntető juhászok lepték el Lyon főterét. És nem csak ők, hanem a magukkal terelt nyájak is. A demonstrációval az új francia kormány ötéves farkasterve ellen tiltakoztak.

A XVIII. század végén Franciaországban még 20 ezer farkas élt. De a modernizáció előrehaladtával a fenevadnak tartott ragadozót fokozatosan kiirtották, az 1940-es évek végére gyakorlatilag eltűnt. A zöldmozgalmak a hetvenes-nyolcvanas években kaptak lábra. A kilencvenes évek elején jelentek meg újra vadon élő farkasok a francia Alpokban, Olaszországból vándoroltak át. Aztán lassan, de biztosan, a természetvédő intézkedések hatására nőni kezdett a franciaországi farkaspopuláció. Ez remek hír volt a Párizsban, a tv előtt üldögélő távdrukkoló környezetvédőknek, de lesújtó fejleménynek számított a délkelet-franciaországi hegyvidéki legelőkön nyájakat terelő juhászoknak. Márpedig ez a félnomád állattenyésztés ma is rendkívül fontos üzletág.

A gond az, hogy 2016-ban 10 ezer juh, birka, bárány vagy kecske esett farkastámadás áldozatául. A francia kormány mostantól feltételekhez köti a kártérítést. Csak akkor fizet egy, a farkasok által felfalt állatért, ha a tenyésztő alkalmazta a biztonsági intézkedéseket. Tehát voltak nagytermetű, a farkasokat elriasztó juhászkutyái, éjszaka pedig biztonságosan elkerített területen tartotta a nyájat. Ezekhez a költségekhez az állam 80 százalékban járult hozzá eddig is, és ez így lesz a jövőben is. A tenyésztők mégis elégedetlenek, ezért tüntettek Lyonban.

Szerintük az állami támogatás mai szintje nem elegendő, veszteség éri őket, és számukra csak a nulla kockázat lenne elfogadható. Vagyis: tűnjenek el a farkasok, ki kell lőni mindet. Nicolas Hulot, a Macron-kormány környezetvédelmi és mezőgazdasági csúcsminisztere, aki korábban évtizedeken át népszerű környezetvédő műsorokat gyártott a legnézettebb francia tévécsatornának, most egyensúlyozásra kényszerül. A következő öt évre szóló terv némileg korlátozná a kilőhető farkasok számát azokban a körzetekben, ahol a nyájak fenyegetve vannak. A kormány inkább a farkasok életét nem fenyegető riasztó eszközök alkalmazását preferálja, és ehhez is ad masszív pénzügyi támogatást – írja a Le Figaro.

 Az állattenyésztők azonban nem elégedettek a kormány lépéseivel, ezt jelezte a lyoni tüntetés, jelenleg a tárgyalások szünetelnek a kormány és az állattenyésztői érdekképviseletek között. De valójában mekkora a veszély, mármint a nyájakat és az állattenyésztésből élőket fenyegető farkas veszély? A legutóbbi, hitelesnek tekinthető számlálás alapján Franciaországban 350-400 farkas él szabadon. Tavaly nagyjából 10 ezer birkát, kecskét, juhot ejtettek el, a francia államnak ez 22 millió eurójába (több mint hatmilliárd forint) került. Ekkora volt volt a kártérítésekre, illetve a nyájak védelmére kiutalt állami támogatások összege. Jövő nyárig, a kormány mostani terve szerint maximum 40 farkas lőhető ki a veszélyeztetett zónákban.

 Közben a zöldek is hallatják a hangjukat: szerintük a néhány százas farkaspopuláció léte garancia a francia vidék páratlan biodiverzitásának megőrzésére, a pár ezer elejtett birka elviselhető áldozat ezért. A francia állattenyésztési biznisz milliárdos üzletág, ebbe beleférnek a farkasok – hangoztatják a zöldek, akik nemrég egy híres antiglobalista, amerikai gyorséttermet is ripityára törő, a hagyományos francia ételkultúrát védő aktivista, a legendás bajuszáról is ismert, José Bové személyében komoly ellenfélre találtak. Ő most tüzelne a farkasokra. Ez az attitűd hogyan egyeztethető össze Bové zöld politikai pályakezdésével? Ma már kár firtatni. Ő már oda jutott, hogy bármit támogat, vagy a pokolba kíván, amivel be lehet kerülni a hírekbe.