szerző:
Kis Miklós
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Egyre szélesebb szakmai és politikai vita bontakozik ki a magyar euróról. De vajon felvenné-e az euróklub Magyarországot?

"A forint árfolyama sem ugrál különösebben, az államháztartás felhalmozott adóssága azonban jóval felette van a megengedett GDP-arányos 60 százaléknak. Rajtunk kívül eddig egyetlen új belépőnek sem volt problémája ezzel a limittel. Kérdés, ha a kormány kérné, milyen engedményeket kapna ez utóbbi ügyben az EU-tól" – mondta Bod Péter Ákos volt jegybankelnök a 168 Órának adott interjúban.

A közgazdász egyike azon ismert, köztiszteletben álló személyiségeknek, akik az eurócsatlakozásról (pontosabban az eurócsatlakozás előszobájának számító ERM II.-be belépésről) szóló népszavazási kezdeményezés mellé álltak.

©

„További x év kellene ahhoz, hogy az adósság a maga természetes módján lemenjen 60 százalék alá. Az x akár két számjegyű is lehet. Ezért a belépéskor némi rugalmasságot kell majd kérnünk” –  tette hozzá Bod Péter Ákos. De lehet-e alkudozni az Európai Unióval?

74 lett, maradhat? 

„Az elgondolásom nem arról szól, hogy arra kérem a tagállamokat, hogy vágtassanak be most az eurózónába. Minden kritériumot teljesíteniük kell az euróhoz csatlakozás előtt. Ez nem fog változni” – ezt a Jean-Claude Juncker nyilatkozatot ajánlotta tanulmányozásra a Bizottság, a hvg.hu megkeresésére válaszolva.

Juncker ugyanakkor azt is mondta, hogy szükség van egy olyan eszközre, amely a tagállamok euróhoz csatlakozását segítené, mind technikailag, mind pénzügyileg. Ennek részleteit egy nagyobb javaslatcsomag részeként december 6-án terjesztené elő a tervek szerint a Bizottság. Az uniós költségvetésen belül az euróövezetre vonatkozó külön költségvetési sort hoznának létre, amely egyebek között finanszírozna „az euróövezethez történő csatlakozást megelőzően segítő konvergenciaeszközt”.

Mármost azért azt sejthető, hogy a költségvetési sor annyira azért nem lesz nagyvonalúan finanszírozott, hogy mondjuk kifizessenek belőle a magyar államadósságból akkora részt, hogy csak a GDP 60 százalékának megfelelő maradjon belőle.  Akkor itt vége is a történetnek? Szerencsére nem, ugyanis van egy jó hírünk. Ha a konvergenciakritériumokat alaposabban megnézzük, akkor nem feltétlenül kell az államadósságnak a GDP 60 százaléka alatt lennie, már az is jó, ha az államadósságnak a GDP-hez viszonyított aránya „elegendő mértékben csökken, és kielégítő ütemben közelít a referenciaértékhez”.

De mi az a kielégítő ütem? Ha az a GDP 60 százaléka feletti rész évről évre legalább 5 százalékkal csökken. Egészen pontosan: „Ha a referenciaértéktől való eltérés az előző három évben viszonyítási alapként évente átlagosan egy huszaddal csökkent” – írja az Európai Központi Bank konvergenciajelentése. (Aki még ennél is többet szerezne tudni erről a kritériumról meg a többiről, „Az Európai Unió működéséről szóló szerződés” 140. és 126. cikkében mindent megtalál, méghozzá magyar nyelven a megadott linken.)

Az adósságcsökkenés kielégítő üteme tehát egyáltalán nem teljesíthetetlen elvárás, Magyarország egyelőre megfelel ennek, hacsak nem kerül sor túlzott választások előtti osztogatásokra. Akkor tehát mégiscsak megfelel Magyarország a csatlakozási feltételeknek? Nos, egyáltalán nem, csak nem a 60 százalékos adósságplafon a gond.

Hihetetlen adósságpálya

Először is, Magyarország nem felel meg olyan jogi feltételeknek, mint például a jegybanki függetlenségre, vagy a monetáris finanszírozás tilalmára vonatkozó követelmények az EKB 2016-os, legfrissebb konvergenciajelentése szerint. Ezzel Magyarország nincs egyedül, csak Horvátország felel meg ezeknek teljesen (az EKB az eltérés mértéke szerint nem rendezte sorrendbe az országokat).

Ami ennél sokkal nagyobb baj, az Európai Bizottság nem hiszi el a magyar kormány által tervezett adósságpályát. A magyar kormány szerint az államadósság szintje meredeken csökkenni fog.

©

Forrás: Magyarország konvergenciaprogramja 2017–2021 

Az Európai Bizottság legfrissebb országjelentése szerint viszont „az adósságráta középtávon nem marad a csökkenő pályán, hanem az évtized végén újból növekedni kezd. A Bizottság változatlan politikán alapuló alapforgatókönyve szerint az államadósság 2027-ig a GDP 74,5 %-ára, vagyis a 2015-ös szintre szökik vissza.”

Miért is baj ez? Mert „a konvergenciakritériumoknak való megfelelés mérlegelésekor lényeges tényező a fenntarthatóság, mivel a konvergenciát tartósan kell elérni, és nem csak egy adott időpontban” – mutat rá az EKB már idézett jelentése.

Az Európai Bizottság országjelentése szerint „kompenzációs intézkedések nélkül a tervezett 'Paks II.' atomerőmű-projekt a becslések szerint jelentős adósságnövelő hatással járhat”. A jelentés arra is felhívja a figyelmet, hogy az állami tulajdonban lévő vállalatok növekvő szerepe – különösen a veszteséges szabályozott energetikai ágazatban – is növeli a költségvetési kockázatokat.

Cikksorozatunk következő részében – bízva abban, hogy az adósságpályát sikerül a jövőben korrigálni – sorra vesszük az eurócsatlakozás veszélyeit és lehetőségeit egyaránt, különös tekintettel a politikai összefüggésekre.