szerző:
hvg.hu

Az infláció a várakozások szerint év végéig 2 százalék közelébe csökken, majd jövőre emelkedik, és 2019 közepén érhet 3 százalék közelébe.

A Magyar Nemzeti Bank alelnöke szerint a jegybanki alapkamat 2020-ig, de lehet, hogy még tovább is 0,9 százalék marad. Nagy Márton ezt a Figyelő pénteki konferenciájának szünetében mondta újságíróknak. Azzal lehet számolni, hogy akár a következő hét évben negatív reálkamatok lehetnek a hazai pénzpiacon, ezzel együtt a Bubor (budapesti bankközi kamatláb) akár 2019 közepéig három bázispont (0,03 százalék) maradhat – magyarázta.

Az alelnök felhívta a figyelmet arra, hogy az országban most lefelé mutató inflációs kockázatok vannak. A korábbi várakozásokkal ellentétben az infláció a legutóbbi, szeptemberi adatok szerint 2,5 százalék lett, holott a piac 2,6-2,8 százalékot várt. Hozzátette, hogy az eurózónában is a várakozásokkal szemben alacsonyabb lett, 1,5 százalékot mutatott az infláció, így a külső környezetből is lefelé mutató hatás érvényesült.

Ha az egyszeri hatásokat levesszük, elsősorban a dohányáruk és a tejtermékek inflációját, akkor a pénzromlás üteme 2,5 százalék helyett 1,7 százalék lenne, az úgynevezett maginfláció pedig 2,9 százalék helyett 1,8 százalékon állna – mutatott rá.

Nagy Márton szerint az infláció 2017 végéig 2 százalék közelébe csökken, 2018-ban fokozatosan emelkedik és 2019 közepén érheti el a 3 százalékos célszámot.

A jegybank alelnöke kiemelte: az MNB célja az, hogy elsősorban a lakáshitelek terén hosszú futamidejű és fix kamatozású kölcsönöket nyújtsanak a bankok. A jegybank azt szeretné elérni, hogy az új kihelyezésű hitelek esetében a fix kamatozású hitelek aránya a mostani 37 százalékról 80 százalékra nőjön.