szerző:
Zelki Benjámin

Egyet elárulhatunk, sehol sem fakivágással. De Budapesten is van egy hely, ahol remekül megoldották az árvíz elleni védekezést – kitalálja, melyik ez?

Nem kell a „hanyatló Nyugatra” menni, a környező országokban, sőt egykor még Budapesten is tudták, az árvizek ellen nem az a megoldás, ha a folyóhoz legközelebb minél magasabb és erősebb gátat építünk.

A városlakók által leginkább kedvelt folyópartokat mindig zöld, természetközeli hullámterekben, és nem simára betonozott partfalak mentén találjuk. És igen, ezeket rendre elöntik az árvizek – itt persze nem épültek üdülőnek álcázott lakóparkok a veszélyeztetett szakaszokon, így nem is történik tragédia. Közvetlenül a part mentén ugyanis megtanultak együtt élni a folyóval, attól távolabb pedig mindig található egy biztonságos árvízi védvonal, amely garantálja a lakott területek védelmét.

A szállodák és lakóparkok jelenlétét leszámítva ugyanilyen tulajdonságokkal rendelkezik a budapesti Római-part is: besorolása hullámtér és üdülőövezet, azaz a folyó évente többször is elöntheti, nem véletlen, hogy hivatalosan csak üdülőket lehet ide építeni, lakóingatlanokat nem. Az árvízi védvonal itt is a parttól beljebb, a Nánási–Királyok útja nyomvonalán áll – igaz, ez nem elég biztonságos, ezért fejlesztésre szorul.

©

A budapesti városvezetés ennek ellenére éppen az ártéri part letarolására készül, hogy megvédjék a hullámtérbe építkezett ingatlantulajdonosok házait. Tarlós István főpolgármester árvízvédelmi kérdésnek állítja be a Római-part ügyét, és 55 ezer óbudai biztonságát emlegeti – miközben az ő védelmüket a Nánási úti védmű megerősítése is garantálná. Öt példát mutatunk arra, hogyan kezelik az árvizeket Bécs, Pozsony, Belgrád, Drezda és Budapest Római-partéhoz hasonló adottságú folyópartjain. 

Donauinsel, Bécs

Bécsben éppen az ellenkezője történt, mint Budapesten: ahelyett, hogy az árvizek elleni védekezés (állítólagos) érdekében legyalulnák a város egyik utolsó természetes folyópartját, az árvízi védekezés segítésére létrehoztak egy hatalmas mesterséges szigetet a Duna közepén, amelyet rekreációs célokra hasznosítottak. Bécsben a ’70-es években a korábbi ártér helyén egy új folyóágat alakítottak ki, kiszélesítették és kimélyítették a meder vonalát, lényegesen megnövelve a Duna áteresztő kapacitását árvizek idejére. A felhalmozódó földből pedig létrehoztak egy hatalmas mesterséges szigetet a Duna közepén. Ez lett a Donauinsel, amelyet 1988-as elkészülte után szabadidős területté alakítottak: sétányok, kerékpárutak, sőt, fürdőhelyek is találhatók itt. A Dunát az Új-Dunától elválasztó sziget maga is hullámtér, azaz a nagyobb árvizek elöntik, de ez egyáltalán nem zavarja a bécsieket, hiszen éppen az árvizek hívták életre egyik legkedveltebb kikapcsolódási felületüket. 

Petržalka, Pozsony

Petržalka a szlovák főváros kisebbik, a Duna túloldalára eső fele. Ha átsétálunk a belvárosból az SNP hídon, és lemegyünk a Duna-partra, rendkívül kellemes folyóparti részt találunk itt, sétánnyal, természetes Duna-parttal. És a szlovákok ki is használják: itt nyílt meg a Magio Pláž nevű kültéri vendéglátóhely is, ahol nagy homokos terület és nyugágyak várják a pihenni vágyókat. Na de, mi a helyzet az árvízvédelemmel? Ha jön egy nagyobb árvíz, a Duna bizony elönti a területet. És ezt a városlakók is pontosan tudják, a gát ugyanis följebb, a Viedenská cesta főút vonalában található, csakúgy mint Budapesten a Nánási–Királyok útján is, és nem közvetlenül a Rómain.

Száva-part, Új-Belgrád

Egyenesen példaértékű, ahogy Belgrád kihasználja a Száva partjának adottságait. Az elv megint ugyanaz: egyszerűen nem építkeztek közvetlenül a folyópartra, és így remek városi tereket nyertek. A szerb fővárosban a Száva belvárossal átelleni partján – Új-Belgrádban – Budapestről nézve elképesztő mennyiségű folyóparti területet birtokolhatnak a kikapcsolódni vágyók. Ahol nálunk csúcsforgalomban álló autókat, Belgrádban füvet és parti sétányt találunk a folyó mentén. Ahelyett, hogy meredek beton rakpartokat építettek volna ki, meghagyták a széles parti rézsűt, ez védi Novi-Beograd lakótelepeit a Száva áradásától.

Elba-part, Drezda

 Drezda talán a legjobb példa arra, hogy néz ki egy ideális, természetes valójában meghagyott folyópart. Az Elba mentén igen széles parti rézsű húzódik mindkét oldalon, az erre épített védvonal óvja a várost az árvíztől. Ha nincs árvíz, akkor pedig a városlakók sétálnak, kerékpároznak, piknikeznek és napoznak a hatalmas füves parton. Drezdában ráadásul nem csak a külvárosban található természetes folyópart, a 18 kilométeres rézsű végighúzódik az egész városon. Az Elba-völgy rajta is volt az UNESCO világörökségi listáján, negatívumot azért itt is meg lehet említeni: a város ugyanis megépített egy kétszer két sávos hidat (a Waldschlösschenbrückét), mely a világszervezet szerint annyira elrontotta az összképet, hogy emiatt lehúzták a listáról az Elba-völgyet.

Kopaszi-gát, Budapest

Nem is kell azonban messzire menni, hogy árvizek által érintett, mégis természetes valójában meghagyott folyópartot találjunk – hívja fel a figyelmet Bardóczi Sándor tájépítész. Ilyen ugyanis a budapesti Kopaszi-gát. A vízbe nyúló földnyelven minden megtalálható, ami a kellemes folyóparti kikapcsolódáshoz kell: hangulatos épületek és kulturált sétány – azonban a Duna-partot is meghagyták természetes valójában. A Kopaszit sem kímélik azonban a nagy árvizek, még sincs ebből probléma – teszi hozzá Bardóczi. Magát a földnyelvet ugyanis elönti a víz, a vendéglátóhelyek padlószintjét azonban az árvízszintnél magasabbra építették. Nem is esett bántódásuk a 2006-os nagy árvíz idején sem az itteni vendéglátóhelyeknek, noha ekkor a Kopaszit magát elöntötte a Duna, csakúgy mint Petržalkát és a Rómait. Ez azt is bizonyítja, hogy megfelelő építkezéssel (cölöpökre vagy feltöltésre épített házakkal) még az ártéren, gát nélkül is lehet biztonságosan építkezni. 

©

A felsorolt példák azt is jól mutatják, milyen jelentős hiányt szenved Budapest olyan helyekből, ahol találkozni lehet a Dunával. Ezért is ragaszkodnak annyira a városlakók a Római-parthoz, még elhanyagolt állapotában is. Ez lehet ugyanis az utolsó vízparti rekreációs terület a fővárosban.

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
hvg.hu Itthon

Római-part: továbbra is zsidó gettólakónak érzik magukat a mobilgát hívei – videó

Két csoport is tiltakozott a római-parti gátépítés valamelyik formája ellen a Fővárosi Közgyűlés ülésén. A Tarlós István elképzelését támogató civil egyesület néhány tagja ugyan nem tudta, pontosan miért is demonstrált, elnökük magukat továbbra is a holokauszt áldozataihoz hasonlítja – amennyiben a nem part menti gátépítést akaró civilek elképzelése valósul meg.

Zelki Benjámin Itthon

A választásokkal egy időben lehet a népszavazás a római-parti gátról

Hitelesítette a Kúria a Római-partról kezdeményezett fővárosi népszavazást. Tarlós István főpolgármester egyelőre nem kommentálta az ügyet, a referendum egyik kezdeményezője, a Párbeszéd elnökségi tagja, Béres András azonban azt mondta, már akár egy hét múlva kezdődhet az aláírásgyűjtés, és egy hónapjuk lesz a 138 ezer szignó összegyűjtésére.