szerző:
hvg.hu/MTI

Békés hangulatban kezdődött az EU-csúcs, bár nagy előrelépés nem is várható a kétnapos brüsszeli találkozón.

Valódi esély van a Földközi-tenger középső térségében húzódó migrációs útvonal lezárására, miután az uniós tagállamok vezetői megállapodtak, hogy fokozzák az olasz hatóságoknak és az észak-afrikai országoknak nyújtott támogatásukat - közölte Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke a csütörtökön kezdődött brüsszeli uniós csúcstalálkozón.

Jean-Claude Junckerrel tartott sajtótájékoztatóján Tusk kiemelte: segíteni kell Olaszországot a migrációs válság kezelésében, a bevándorlóáradat megfékezésében, emellett „elegendő” támogatásban kell részesíteni az észak-afrikai országokat is. A politikus szerint már heteken belül konkrét eredmények várhatók.

Olaszország segítéséről beszélt a csúcs előtt Orbán Viktor is. A magyar miniszterelnök, aki előző este a visegrádi négyek soros elnökeként látta vendégül vacsorán cseh, szlovák, lengyel kollegáját és az Európai Bizottság elnökét az MTI szerint azt a javasolta, hogy a Törökországnak kínált pénzügyi segítséghez hasonló alapot állítsanak fel, amelybe az uniós tagállamok hasonló arányban teljesítenének pénzügyi hozzájárulást, mégpedig közvetlenül Olaszországnak.

©

A kétnapos uniós csúcstalálkozó első ülését követően Juncker arról beszélt, hogy azonnali segítséget nyújtanak Portugáliának és Spanyolországnak a két országban pusztító erdőtüzek megfékezésében. A bizottság elnöke azt is világossá tette: nem tárgyalnak az Északi Áramlat 2 vezetékről, és a következő hónapokban nem is várható előrelépés a tervezett orosz gázvezeték ügyében.

Ugyan a Brexit témája a délutáni ülésen még nem került szóba, a brüsszeli találkozóra érkező politikusok közül többen erről nyilatkoztak. Angela Merkel német kancellár és Leo Varadkar ír miniszterelnök szerint elképzelhető, hogy az Egyesült Királyság és az EU Brexit utáni kereskedelmi viszonyáról szóló tárgyalások akár már decemberben elkezdődhetnek. Mindez azért érdekes, mert az EU azt kötötte ki, hogy ez a kérdés csak azt követően kerülhet a tárgyalófelek elé, ha megegyeznek a távozás feltételeiről. Itt azonban elakadtak a tárgyalások – egészen pontosan arról nem sikerül megegyezni, hogy a britek mekkora hozzájárulást fizessenek lelépési pénzként – ez gyakorlatilag a 2020-ig tartó hétéves költségvetési keretből rájuk eső rész.

Theresa May a Bloomberg tudósítása szerint igyekezett a tárgyalások első fázisának egy másik sarkallatos kérdésére helyezni a hangsúlyt: a szigetországban élő több millió uniós polgár Brexit utáni státuszára. A brit kormányfő nem csak Brüsszelben beszélt erről, de a csúcs előtti órákban hivatala a nevében személyre szóló e-maileket küldött az érintetteknek, azt ígérve, hogy a kilépés után, a mostaninál egyszerűbb regisztráció után is maradhatnak az országban.

A csúcs következő programja a vacsora, ahol May fejti majd ki álláspontját a huszonhét állam- és kormányfő előtt. Utóbbiak péntek délelőtt – a brit politikus nélkül – alakíthatják ki közös álláspontjukat a tárgyalásokról.