Farkas Zoltán
Farkas Zoltán

Elsöprő többség támogatta Magyarország mielőbbi csatlakozását az euróövezethez – legalábbis a GKI Gazdaságkutató Zrt. konferenciáján, ahol kutatók, üzletemberek és politikusok fejthették ki nézeteiket. Az Európai Bizottság illetékes igazgatója szerint „az euró bevezetésének potenciális előnyei jóval meghaladják annak potenciális hátrányait”.

A viccelődésre kevéssé hajlamos hetilap, a The Economist cirka két évtizede megengedte magának azt a megjegyzést az akkori cseh kormányfőről, hogy úgy beszél, mintha nem is Csehország akarna csatlakozni az Európai Unióhoz, hanem azt várná, hogy az EU csatlakozzon Csehországhoz. A miniszterelnöksége után (némi szünettel) köztársasági elnöki pozícióba emelt Václav Klaus azóta sem lett az EU barátja, és arról is többször nyilatkozott, nem látja értelmét, hogy Csehország bevezesse a közös valutát. Önkéntelenül is ezt idézte fel a GKI Gazdaságkutató Zrt.-nek Az euró bejövetele a magyarokhoz címen tartott születésnapi konferenciája, ami szellemesen rímel Klaus megnyilvánulásaira: úgy is értendő, hogy a magyar kormány addig nem közeledik az euróövezethez, amíg Brüsszel nem hallgat a magyar kormányra.

Ez csengett ki Csepreghy Nándor miniszterhelyettesnek a különutas magyar válságkezelést méltató szavaiból, és abból a sajnálatos tényből is, hogy a Fidesz a rendezvény pártszakértői fórumán nem képviseltette magát. Bánki Erik, az Országgyűlés gazdasági bizottságának elnöke ugyanis más elfoglaltságára hivatkozva lemondta a részvételt, annak ellenére, hogy neve a fórum résztvevői között ott virított. Amúgy Csepreghy is beugró volt, a kancelláriaminiszter Lázár Jánost helyettesítette, akit barátja, a polgármester Almási István halála szólított Hódmezővásárhelyre.

Csepreghy Nándor a konferencián
©

Talán a kényszerű beugrás miatt, Csepreghy aztán egy arasznyit sem ment túl a megszokott kormánypropagandán, és legfeljebb néhány magvas gondolata keltett némi figyelmet:

 - A kormány a szavazópolgárok érdekeit és félelmeit figyelembe véve dönt az euró bevezetéséről, és saját népszerűséget is szem előtt tartja.

-  A neoliberális eszmék fölött eljárt az idő, azok nem alkalmasak a válságkezelésre, a magyar kormány szakított velük, és a visszanyert cselekvőképességet meg kell őrizni.

- A magyar kormány nem az EU ellen van, sőt erős EU-ban érdekelt, olyanban, amelyet erős nemzetállamok alkotnak.

 Miután Csepreghy ellőtte puskaporát, a konferencián minimálisra fogyatkozott azok száma, akik hárítanák, távolítanák az euró bevezetését Magyarországon. Kitérő választ adott például a közgazdász Duronelly Péter, aki szerint most, hogy nincs infláció, az EU egész jól ellenne úgy is, ha valamennyi tagállamnak saját valutája lenne, de ha a környező államok belépnek az euróövezetbe, Magyarországnak nem lesz választása. Hasonló alaphangot ütött meg Regős Gábor, a Századvég csoportvezetője, aki intézménye stabil álláspontjához tartva magát megállapította, hogy az eurót „a lehető legkisebb költséggel és a legnagyobb haszonnal kell bevezetni”, ám ő is úgy véli, figyelni kell, mit lépnek a velünk azonos csoportba tartozó államok. Majd némi meglepetést keltve megjegyezte, hogy szerinte az euró átvétele „szakmai és ne politikai döntés legyen, lehetőleg konszenzussal”. Heltai László, az LMP gazdasági kabinetjének vezetője szerint megannyi ügy fontosabb az euró bevezetésénél. Velük szemben az MSZP, a DK, a Momentum, az Együtt és a PM az euró elkötelezett hívének mutatkozott, sőt a Jobbik képviseletében Varga-Damm Andrea is azt mondta, hogy pártja eurót akar. Az üzletemberek fórumán pedig szinte egymásra licitáltak a szereplők.

Vértes András, a GKI elnöke
©

Sinkó Ottó (Videoton): Abszolút hasznos lenne az euró bevezetése, sok költséget meg lehetne takarítani, például az árfolyamkockázat hedzselését. Csakhogy a kormányzat nem áll készen, esze ágában sincs bevezetni a közös valutát. Olyan ez, mint az egyszeri gyermek és édesapja párbeszéde:

-  Apuci, mikor lesz félcipőm?

- Majd ha fél lábad lesz… 

Raskó György (agrárvállalkozó): Cégünk mindent euróban számol el, termékeink döntő részét Olaszországban értékesítjük, az euró mielőbbi bevezetése mellett lennénk. 

Kovács Imre (Rail Cargo): Bevételeink 80 százaléka euró, költségeink 90 százaléka forint, az árfolyam egy forintnyi elmozdulása 530 milliós eredménykülönbséggel jár, viszont egy korábbi bukás miatt valamennyi árfolyam-fedezeti üzlet be van tiltva...

Futó Péter (Futureal): az irodai és a kiskereskedelmi piacon euróban kérjük a bérleti díjat, a lakáspiacon sok költségünk euróban van, a bevétel főleg forintban. Jó lenne az eurót mielőbb bevezetni.

Az euró mostani, 310 forint körüli árfolyamát valamennyien elfogadhatónak tartották.

A gazdaságkutatók, elemzők is a viszonylag gyors euróbevezetésre voksoltak. Vértes András, a 25 születésnapját ünneplő házigazda, a GKI elnökeként az előnyöket-hátrányokat mérlegelve hangsúlyozta: a közeledéshez stabil, független intézményekre, az EU-transzfertől való függőség csökkentésére, jogbiztonságra, a versenyképesség érdemi növelésére volna szükség. Surányi György, a Magyar Nemzeti Bank korábbi kétszeres elnöke – aki egy-két éve még nem tartotta sürgősnek a csatlakozást – azt fejtegette, hogy a 2008-as válság óta az euróövezeti szabályok előnyösen módosultak, egyre mélyül az integráció, felerősödik a többsebességes irány, és akik ebből kimaradnak, „de facto az EU-n kívül találhatják magukat”. Hangsúlyozta, elemi érdekünk, hogy elkerüljük a perifériára szorulást, „nagyobb a kockázata a kimaradásnak, mint a tagságnak”.

Surányi György
©

Az euró bejöveteléhez nem elég kitárni a kapukat, belül kell megvetni a lábunkat – mondta Balázs Péter, korábbi EU-biztos és magyar külügyminiszter, aki szerint a közös valuta bevezetése „a 2018-as választás fő témája lenne, ha a kampány nem hallucinációkon és téveszméken alapulna”. A brüsszeli Bruegel gazdaságkutató vezető elemzője, Darvas Zsolt a sikeres csatlakozás feltételének a következő feltételeket nevesítette: a belépéskor ne legyenek makrogazdasági egyensúlytalanságok, a kormány stabilitásorientált gazdaságpolitikát kövessen, és a gazdaságot mikroszinten kellő rugalmasság jellemezze. Ezzel szemben a gazdaság fejlettségi szintje nem perdöntő – fűzte hozzá, a korábban az euróövezethez sikeresen csatlakozott balti államokkal és Szlovákiával példálózva.

"Magyarország esetében az euró bevezetésének potenciális előnyei meghaladják annak potenciális hátrányait – szűrte le a válságkezelési tapasztalatokból az Európai Bizottság illetékes igazgatója (DG ECFIN), Székely István Pál –, de csak akkor, ha erre erős politikai szándék van, a kormány anticiklikus fiskális politikát folytat, rugalmas bérmegállapodást köt a szociális partnerekkel, a pénzügyi rendszer fölött erős felügyelet őrködik, és a bankrendszert szétválasztják a politikától.”

Ehhez a kibicek sorából csak azt lehet kommentár gyanánt megjegyezni, hogy az Orbán-kormány prociklikus gazdaságpolitikát folytat, a pénzügyi felügyeletet gyakorló Magyar Nemzeti Bank csak formálisan független a kormánytól, a bérmegállapodás csak az emelésről szól, a bankrendszer pedig összefonódott a politikával. Nem véletlenül figyelmeztetett a DK színeiben fellépő Bauer Tamás, az egykori szabaddemokrata képviselő:  

A mai Magyarországot nem vennék fel az EU-ba. Az eurózónába sem vennék fel a mai állapotában. Pedig az euró bevezetése tenné ismét komoly és a befektetők szemében vonzó országnak Magyarországot.