szerző:
hvg.hu

A mai napig nem derült ki, hogyan került Európa légterébe a ruténium-106 izotóp.

"A Roszatom összes nukleáris létesítménye – beleértve az atomerőműveket és a fűtőelem-feldolgozó létesítményeket – biztonságosan és megfelelően üzemel. Idén szeptember és október között nem történt semmiféle rendkívüli esemény egyik létesítmény területén sem" – írja most kiadott közleményében a Roszatom.

Az orosz társaság, amely a Paks II. építője is, hozzáteszi: messzemenően átláthatóan működik, szigorúan betartja a Nemzetközi Atomenergia-ügynökségnek a nukleáris létesítményekkel kapcsolatos azon előírását, amely szerint a nukleáris létesítményekben előforduló összes rendkívüli esemény jelentésköteles. A Roszatom által működtetett összes létesítmény területén a sugárzás szintjét automata megfigyelőállomások mérik és az adatok a nyilvánosság számára folyamatosan elérhetőek alábbi honlapon: www.russianatom.ru – írják.

A cég azt is cáfolja, hogy az Európa-szerte a közelmúltban tapasztalt ruténium-106-os izotóp kibocsátás az általa működtetett létesítményből származna. A közlemény kiemeli: ez az izotóp (Ru-106) nem fordul elő a természetben és a légkörben mért értéke elenyészően alacsony, így még egy csekély mértékű kibocsátás is magas arányú növekedést idéz elő a mért értékekben.

A nemrég tapasztalt ruténiumkibocsátás, amelyet a Roszgidromet (az orosz állami meteorológiai szolgálat) szeptember végén, október elején mért, azt mutatja, hogy a légkörben mért Ru-106 izotóp abszolút szintje 0,001% és 1% között volt, ami semmilyen veszélyt nem jelent az emberi egészségre – áll a közleményben. Csütörtökön az Országos Atomenergia Hivatal is arról tájékoztatott, hogy a radioaktív szennyezés nem veszélyes.

Európa légterében először október elején érzékelték a ruténiumizotóp jelenlétét. Azt már akkor is jelezték, hogy az egészégre nem ártalmas az anyag koncentrációja, az viszont sem akkor, sem azóta nem derült ki, mi volt a forrása. A francia nukleáris intézet november elején közölte azt, hogy valószínűleg egy szeptember végén az Uráltól délre, Kazahsztánban vagy Oroszországban történhetett baleset után kerülhetett a radioaktív anyag a légkörbe. Azt az intézet kizárta, hogy egy atomreaktorban történhetett a baleset, valószínűleg inkább egy nukleáris üzemanyagot kezelő telepen vagy egy radioaktív medicinával foglalkozó központban történhetett az eset, de a pontos helyét nem sikerült beazonosítani.

A Roszatom októberben adott ki egy közleményt az ügyben, amelyben azt volt olvasható, hogy Oroszország felett szinte sehol sem regisztrálták ezt az izotópot, csak Szentpétervár környékén észlelték a jelenlététét. A 444-nek azonban a Greenpeace egyik helyi aktivistája ezt cáfolta. A Roszhidromet nevű kutatóintézet adataira hivatkozva azt közölte, hogy a mérőállomások adatai alapján az anyag a Roszatom Majak nevű létesítményéből származhatott, ahol atomerőművek kiégett fűtőelemeit dolgozzák fel.