szerző:
hvg.hu

A magyar exportnak kis hányadát adták csak a kereskedőházakon keresztül összehozott bizniszek.

Bár 2015 tavaszán Szijjártó Péter külügyminiszter bejelentette, hogy júliusban elindul a déli nyitás stratégiája, amelynek fókuszában Afrika és Dél-Amerika áll, és ennek keretében hat új kereskedőházat nyitnak Angolában, Etiópiában, Kenyában, Chilében, Ecuadorban és Peruban, a külügyminisztérium felügyelete alatt álló Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. (MNKH) most több mint egytucatnyi kereskedőházat zár be, köztük az említett országokat lefedő irodákat is írja a 24.hu.

A minisztérium az Együtt alelnökének, Hajdu Nórának a közérdekű adatigénylésre adott válaszában ismerte el, hogy az MNKH októberi, illetve decemberi hatállyal megszüntet öt latin-amerikai, négy afrikai, négy ázsiai és egy európai kereskedőházat. Az afrikaiak bezárása már korábban is kiderült.

A 24.hu kérdésére, hogy miért zárják be a kereskedőházakat, a külügy nem válaszolt, az MNKH pedig a kormányközeli Magyar Idők egyik cikkét küldte el válaszként, amelyben az áll, hogy Afrikában fennmarad többek között a szudáni, Latin-Amerikában pedig a mexikói kereskedőház is, holott a külügy ezt is a bezárandók között említette. Afrikában így csak Algériában és Egyiptomban, Latin-Amerikában csak Argentínában és Kolumbiában marad fenn a jelek szerint kereskedőház.

Noha az MNKH, illetve a külügyminisztérium a magyar export növekedésével érvelt a kereskedőházak mellett, és korábban többször adtak hírt arról, hogy például magyar naposcsibéket visznek Eritreába, a multinacionális nagyvállalatok, mint az Audi vagy a Mercedes exporttevékenysége sokkal inkább meghatározzák a magyar gazdaság kivitelét, mint azok a kisebb cégek, amelyek esetleg az MNKH segítsége nélkül nem ütöttek volna nyélbe üzleteket külföldi partnerrel. Afrikába és Latin-Amerikába a magyar export mindösszesen 2-3 százaléka megy (miközben az EU tagországaiba 80 százalék), vagyis relatíve kis piacok a magyar áruk számára a déli nyitás célországai.

Az Átlátszó korábban arról írt, hogy a kereskedőházak nem elég hatékony ügymenettel, az állami ráfordítást igazoló eredmény hiányával, zavaros kapcsolatrendszerrel működtek, holott a most bezáró intézmények havonta durván 36 millió forintba kerültek összesen, így pedig a nyitásuk óta durván 600 millió forintnyi közpénzt égettek el ezekre.

Kereskedőházak mellett egyébként nagykövetségek nyitását is belengette Szijjártó, de a négyből csak egy helyen, Ecuadorban sikerült összehozni egy teljesen működő nagykövetséget.