szerző:
hvg.hu

Elmaradt a várt áttörés Theresa May brüsszeli tárgyalásán, de a remény nincs veszve – nyugtatgatott Jean-Claude Juncker.

Mégsem sikerült áttörést elérni a Brexitről szóló tárgyalásokon – közölte Theresa May brit kormányfő Jean-Claude Juncker európai bizottsági elnökkel folytatott brüsszeli munkaebédjét követően. A két politikus rövid nyilatkozatából azonban úgy tűnik: a mára kitűzött végső határidőt mégsem veszik annyira komolyan, sőt a hét vége előtt még egyszer találkoznak, hogy rendezzék a még fennálló kérdéseket.

A határidőnek azért van jelentősége, mivel a tervek szerint a december 14-én kezdődő EU-csúcson a tagországok áldásukat adják arra, hogy az Egyesült Királyság és az EU szétválás utáni viszonyairól kezdjék meg a tárgyalásokat, ehhez azonban máig kellett volna kiegyezni a válás feltételeiről.

A politikailag legkényesebb kérdésben elvileg megállapodás született – ha nem is Brüsszellel, legalább a két fél között. Ez az ír-északír határ nyitottságáról szól. Az EU azt várja el, hogy London a nagypénteki békemegállapodás szerint garantálja a két országrész határának átjárhatóságát, az 500 kilométeres szakasz azonban a Brexit után az EU (és az Egyesült Királyság) határává válik, így jogilag nehezen elképzelhető a helyzet fenntartása.

A hétfőn beterjesztett megoldás végül mégis erre vonatkozik, ami sokak értelmezése szerint azt jelenti, hogy Észak-Írország a belső piac része marad, hiszen nincsen vámhatár.

Amíg az északír DUP, a kisebbségi konzervatív brit kormány nem hivatalos koalíciós partnere arra hívta fel a figyelmet: nem fogad el egy olyan egyezséget, amely miatt Észak-Írország helyzete eltér az Egyesült Királyság többi részétől.

Fordulópont az utolsó pillanatban a Brexit-tárgyalásokon

Hírek szerint sikerült megegyezni egy fontos kérdésben, így tovább léphetnek a felek. Ezt várjuk március óta.

Az Egyesült Királyság többi részének vezetői közben szinte kivétel nélkül felháborodásukat fejezték ki az egyezség miatt. A sort a skótok kezdték: az országrész függetlenségre törekvő első minisztere, Nicola Sturgeon az első hírek megjelenése után jelezte: ha az északírek számára lehetőség nyílik a korábbi megállapodás fenntartására, nem látja okát, hogy ezt – vagyis értelmezése szerint az uniós belső piacon való maradást – miért ne lehetne például a skótokra is kiterjeszteni.

Emlékezetes: a skótok kétharmada a maradás mellett voksolt a tavaly júniusi népszavazáson. Az újabb függetlenségi népszavazás ötlete azonban nem emiatt merült fel, hanem mikor kiderült: a brit kormány a „hard Brexit” híve, vagyis nem csak az EU-ból, de az annak alapját adó egységes piacról is szeretne kilépni.

Sturgeonhoz hasonló véleményt fogalmazott meg a maradás másik legfontosabb támogatója, a londoni polgármester. Sadiq Khan (sokadjára) jelezte: ha az ország egyes részei számára elérhető a belső piac fenntartása, akkor London esetében is elvárható lenne, pláne, hogy a főváros lakóinak elsöprő többsége elutasította a kilépést. Egy ilyen megállapodás ráadásul több tízezer állást mentene meg – tette hozzá Twitter-bejegyzésében a városvezető.

A londoni vezetőt a walesi követte – ami azért is érdekes, mivel az országrész választóinak többsége a kilépésre voksolt. Más kérdés, hogy Carwyn Jones munkáspárti politikus – aki nem érzi kötelességének a kormány támogatását.

MTI Gazdaság

Az ország felbomlását is elfogadnák a Brexit áraként

Az Egyesült Királyság felbomlását sem tartaná túlzott árnak a Brexitért, vagyis a brit EU-tagság megszűnéséért azoknak az angol választópolgároknak a nagy többsége, akik a kilépésre voksoltak az uniós tagságról rendezett tavalyi népszavazáson.