szerző:
hvg.hu

Van még, aki nem fogja a fejét?

Nem végzett a brit kormány hatásvizsgálatot arról, mennyibe kerül a szigetországnak az, hogy kilép az Európai Unió belső piacáról és önállósítja külkereskedelmét – derült ki a londoni alsóházban folyó vitán.

Méghozzá nem hitelesebb forrásból, mint a Theresa May vezette kabinet Brexit-ügyi miniszterétől. David Davis a Bloomberg tudósítása szerint azt mondta, nem történt mennyiségi elemzés azt megelőzően, hogy May bejelentette: az Egyesült Királyság a hard Brexitet választja, vagyis úgy lép ki az EU-ból, hogy a belső piacon sem marad bent. A kormányfő ezt akkor azzal indokolta, hogy hazája teljes önállóságát akarja visszaszerezni – a külkereskedelem a belső piacon uniós hatáskörbe tartozik –, és ebből az ország profitálni fog.

Davis azt közölte: a megítélést természetesen megalapozták dolgok, de mennyiségi számítás nem.

A miniszter azt is elismerte, hogy nem mondtak igazat, amikor korábban azt jelezték: egyes ágazatokban végeztek hatásvizsgálatokat. Azt azért hozzátette: úgy gondolja, egy Svájchoz hasonló, egyedi megállapodásokon alapuló viszony előnyösebb lesz a britek számára.

Rövid hatásszünet után néhány fontos dolog:

az EU a brit cégek első számú kereskedelmi partnere, ezeknek a cégeknek a Brexit után új alapokra kell helyezniük ezt a partnerségi viszonyt. Olyan alapokra, amelyekről egyelőre fogalmuk sem lehet, hiszen még nem is kezdődött el a tárgyalás ezzel kapcsolatban a londoni és az uniós vezetők között.

Az EU-ból való kilépést követően Nagy-Britanniának egyedül kell újrakötnie azokat a szabadkereskedelmi egyezményeket, amelyek alapján cégei majd kedvező feltételekkel exportálhatnak vagy importálhatnak. A folyamatot nem csak az idő rövidsége nehezíti, de az is, hogy erre nincs stáb a brit kormányzatban – hiszen a külkereskedelem uniós hatáskörbe tartozik ugyebár.

Mivel az EU alapvetően gazdasági szövetség, amelynek a magja a vámunió és az átjárható belső piac (benne például a személyek szabad áramlásával), a hard Brexit jelentősen megbonyolítja a tárgyalásokat is. Mellesleg aktívan kritizálja ezt a javaslatot a skóciai és a londoni vezetés is.

Nem ez az egyetlen probléma a héten a Brexit-tárgyalásokkal kapcsolatban. Miután hétfőn Theresa May elővezette megoldási javaslatát az ír és északír határ rendezésével kapcsolatban, először az Egyesült Királyság országrészei, majd saját kormánytagjai is élesen bírálták.

Források szerint a kormány két Brexit-párti politikusa, Boris Johnson külügyminiszter és a környezetvédelmi tárca első embere, Michael Gove is nemtetszésüket fejezték ki a határrendezési javaslat miatt, amelyben May megtartaná a jelenlegi szabályozást – ezzel pedig nem csak a határ maradna átjárható, de gyakorlatilag az északírek különleges státuszt kapnának. (Értelmezzük úgy, hogy a belső piac részei maradnának.)

A britek mindenesetre kezdik elveszíteni a hitüket: a National Centre for Social Research szerdán publikált felmérése szerint a megkérdezettek 52 százaléka szerint rossz alkut fog kötni a brit kormány a Brexittel kapcsolatban. A tárgyalások kezdete előtt, márciusban még csak 37 százalék gondolta így.

Az ír határ rendezéséről a hétfői ígéretek szerint még a héten megegyeznek a felek, így remények szerint a jövő heti EU-csúcson a 27 tagország áldását adhatja arra, hogy a britek megkezdhessék a tárgyalást az EU-val a kereskedelmi viszony jövőjéről.