szerző:
hvg.hu

A nem megfelelő szennyvízkezelés, ivóvízellátás és a kísérleti állatok nem megfelelő tartása miatt is eljárás folyik Magyarország ellen.

Nem csupán a felsőoktatási törvény módosítása, vagyis a Lex CEU, a civilszervezetek kötelező regisztrációját előíró jogszabály, illetve a menekültkvóta rendelkezéseinek be nem tartása miatt vette elő csütörtökön Magyarországot az Európai Bizottság.

Pereli az EU Magyarországot a menekültkvóták elutasítása miatt

Az Európai Parlament (EP) belügyi, állampolgári jogi és igazságügyi szakbizottsága (LIBE) először tartott meghallgatást az uniós alapszerződés nevezetes 7-es cikkelye alapján, és ha leendő jelentése nyomán az Európai Parlament plénuma úgy találja, cselekvésre fogja kérni az Európai Tanácsot, azaz a tagállamok kormányait képviselő testületet.

A három nagy visszhangot kiváltó ügy már az Európai Bíróság elé kerül, több olyan eljárás is van azonban, amely jóval régebb óta húzódik, és bár semmilyen politikai vita nem áll mögötte, Magyarország mégsem hajlandó a rendezésére.

Vízgazdálkodás

Magyarország 13 éve csatlakozott az EU-hoz, a szennyvízkezelés ügyét azonban 22 körzetben máig nem sikerült rendezni, ezért az Európai Bizottság „nyomatékosan kéri” Magyarországot, hogy biztosítsa az uniós szabályok betartását.

Azzal nem lehet vádolni Brüsszelt, hogy elhamarkodta volna a figyelmeztetést: az említett agglomerációkban 2010 végig kellett volna biztosítani a megfelelő ellátást, ehhez képest a kötelezettségszegési eljárást csak februárban indították el. A magyar hatóságok azonban ahogy előtte, azóta sem tettek meg semmit, és – mint a közlemény fogalmaz – Magyarország válaszából nem derül ki, hogy ez mikor fog megtörténni.

Ha ez a következő két hónapban sem történik meg, akkor ebben az ügyben is a luxemburgi EU Bíróság elég citálhatja Brüsszel Magyarországot.

Per még nem fenyegeti Magyarországot egy másik ügyben, de itt is az eljárás folytatásáról döntött a bizottság. Az ivóvíz megfelelő minőségének biztosításáról van szó, pontosabban az arzén, a fluroid és a bór határérték alá szorításáról. Az ügyben 2016 májusában indult eljárás Magyarország ellen, de a probléma ennél régebbi: a csatlakozási szerződés alapján 2012 végéig kellett volna megfelelő minőségű ivóvizet biztosítani minden településen.

A helyzet a mai napig tragikus számos dél-magyarországi településen. Erről a hvg.hu írt nemrég, nem csak az derült ki cikkünkből, hogy számtalan helyen ihatatlan a víz, de az is, hogy 192 ivóvizes projekt közül 32-nél fedeztek fel szabálytalanságokat.

 

Vörös és büdös: árokba folyik a tisztított ivóvíz, amire milliárdokat költöttek

Ihatatlan, szennyezett vízre panaszkodnak azokon a településeken, ahol már két évvel ezelőtt lezárták az ivóvízminőség-javító programokat. De lesz-e következménye?

Állatjólét

Felszólító levelet küldött az Európai Bizottság amiatt is, mert a magyar országgyűlés helytelenül ültette át a magyar jogba a tudományos célokra felhasznált állatok védelmére vonatkozó uniós szabályozás számos rendelkezését. Az irányelv – amelynek átültetési határideje 2012. november 10. volt – az állatjólét magas szintjét biztosítja, és célja az is, hogy minél kevesebb állatot használjanak fel a kísérletekben, előírva, hogy alkalmazzanak más megoldásokat is, ahol lehet. Noha a magyar hatóságok jelezték hajlandóságukat a legtöbb kérdés rendezésére, mindezidáig nem fogadták el a szükséges jogszabály-módosításokat.

Szerencsejáték

Brüsszel úgy döntött: lezár több, szerencsejátékkal kapcsolatos eljárást, köztük Magyarország ellen. Itt az Európai Bizottság visszalépett, amit azzal indokol, hogy az Európai Bíróság több ilyen ügyben is elismerte már a tagállamok jogát a szerencsejátékok korlátozására, például a kiskorúak védelmében vagy a függőség elleni küzdelem nevében.

Az online szerencsejáték ügyében mindenesetre néhány hónapja elítélte Magyarországot a szolgáltatás korlátozása miatt, az ügyben az illetékes magyar bíróság néhány napja mondott ítéletet a magyar állammal szemben.