szerző:
hvg.hu

Hazai és külföldi közönségre egyaránt számít a kormány, amely jó pár milliárdot rászán a Nyugat-Európában régóta ismert nyaralóhajózás hazai meghonosítására. A járművek vezetéséhez nem kell majd külön engedély, bár erről nem volt könnyű meggyőzni a rendőrséget.

Nyugat-Európából importált megoldással írná át a kormány a magyarok folyami hajózáshoz kötődő tapasztalatait. Akinek eddig csak tejüvegszerűre mattult ablakú szárnyashajóval volt szerencséje eljutni fülsértő zúgás kíséretében Váctól Esztergomig, esetleg az osztálykiránduló másodikosokkal tömött Hapcival Szentendréről Nagymarosig, hamarosan új dimenzióval ismerkedhet: 4-10 személyes, felső kategóriás, zuhanyzóval, WC-vel, konyhával felszerelt lakóhajók fedélzetén szelheti a habokat a családjával vagy barátaival.

A belső kialakításukban kisebb yachtokra, vitorlásokra hasonlító úszó apartmanokkal bárhol megállhat, hogy strandoljon, horgásszon vagy megnézze a környék látnivalóit – akár a magával hozott vagy a kikötőben bérelt biciklivel. A jármű kibérléséhez ráadásul érdemi előképzettség vagy speciális jogosítvány sem kell.

©

A fedélzetükön vidám társaságokat vivő kishajók Hollandiában, Franciaországban évtizedek óta megszokott látványát értelemszerűen persze nem a hazai és nemzetközi hajóforgalommal terhelt Dunára, egy vasércet szállító uszály és egy 500 fős szállodahajó közé álmodta a kormány, hanem nyugalmasabb vizekre: a Felső-Tiszára és mellékfolyóira, illetve az eddig nem hajózott Keleti-főcsatornára.  

Nem(csak) magyaroknak?

Az Európa-szerte lakó- vagy csatornahajózásként ismert, itthon nyaralóhajózásra keresztelt kikapcsolódási formáról egyelőre ugyanakkor nem sokat árul el a bevezetéséről szóló múlt heti kormányrendelet, azon túl, hogy az elindításához szükséges háttér megteremtésére 4,66 milliárd forintot kap a következő két évben az állami tulajdonú Mahart Zrt.

A rendelet bevezetőjéből annyi mindenesetre szintén kiderül, hogy az „új turisztikai terméket hazánk társadalmi és gazdasági fejlődésének, valamint külföldi pozitív megítélésének növelése érdekében” tervezik meghonosítani, vagyis turistamágnesnek szánják az egyébként is kiemelten fejlesztendő felső-tiszai térségben.

©

A szolgáltatás vonzerejét valóban növelheti, hogy a környező országok közül egyedül Csehországban van hasonló, az európai – holland, francia, belga, brit, olasz, spanyol vagy lengyel – kiindulópontok többsége pedig csak hosszabb autó- vagy repülőúttal érhető el. Nagy kérdés azonban, hogy a nyugat-európaihoz hasonló, a szezonon kívül (hajótípustól függően) heti nagyjából 1500, főszezonban 2000-2500 eurós bérleti díjakat a magyar közönség is meg tudja-e vagy meg akarja-e fizetni.  

A csatornahajók egyik legnagyobb hazai bérbeadás-közvetítője, a meghonosításban tanácsadóként közreműködő Mérföld Yachting Kft. ügyvezetője szerint egyértelműen igen. Marosi Miléna szerint a kikapcsolódási forma elérhetősége a közvéleményben erősen túl van misztifikálva.

Az ügyvezető a hvg.hu-nak azt elismerte: a hajózás ma elsősorban a felső-közép rétegek szórakozása Magyarországon, és valószínűleg „a nyaralóhajózás sem egy Auchan-pénztáros hobbija lesz”. Ám szerinte „nem is a kőgazdagok kiváltsága”: egy 4-6 tagú család ugyanis ma is „simán elkölt” mindenféle luxus nélkül is ennyit, 4-500 ezer forintot egy egyhetes nyaralásra. A lakóhajó díjával érvelése szerint a szállás- és közlekedési költségeket is letudja az ember, ráadásul akkor is ennyibe kerül, ha nem 4-6, hanem 8-10 tagú család vagy társaság bérli ki. A cél pedig egyértelműen nemcsak a hazai vízi élet élénkítése és a magyar családok szórakoztatása, hanem a külföldiek idecsalogatása, hogy itt költsék el a pénzüket.  

A program elindításához a kormányrendelet szerint jövőre tíz, 2019-ben pedig újabb tíz hajót állítana üzembe a Mahart. Hogy milyeneket, az egyelőre nem dőlt el. A Mérföld Yachting oldalán csaknem nyolcvan hajótípusból lehet választani a klasszikus uszály formájútól a modern motorosig.

©

Mivel újonnan 50-80 millió forintba kerülő járművekről van szó, felmerül a kérdés, miképp lehet, hogy hajóvezető engedély nélkül kikölcsönözhesse, illetve vezethesse ezeket bárki. Különösen, hogy nem egy állóvízszerűen viselkedő csatornán, hanem sodrással bíró folyamon közlekednek. Miképp lehet elérni, hogy ne zúzza le egy amatőr az első kikötésnél, vagy ne üssön el gyakorlatlansága miatt egy vízitúrázó kenuscsapatot?

Marosi Miléna szerint az ilyen kérdések is csak a módszer nem ismeretéből fakadnak: a nagy teljesítményű motorral felszerelt sport- és kedvtelési célú kishajókkal szemben a nyaralóhajók ugyanis úgynevezett lassú járású motorosok: sebességük legfeljebb 8-12 km/óra. Használatuk nem bonyolultabb egy dodzseménél, a hajóstestet körben gumírozás védi a sérülésektől. Marosi Miléna szerint annyira biztonságos, hogy saját fia hétéves korától számtalanszor vezetett ilyeneket.

Európa országaiban a flottában üzemeltetett szabványos hajópark és a garantált betanítás elég a hajóvezetői engedélymentes nyaralóhajózáshoz, és évtizedek óta biztonságosan működik. Mi magyarok miért lennénk ügyetlenebbek? Miért lenne különben a hatóság minden más országban megengedő, csak Magyarországon nem? A tájékozatlanság ellen nem túlszabályozással kellene védekezni és főleg nem kell mindig mindentől – még maguktól is – megvédeni a magyarokat”

– érvelt a hvg.hu-nak ügyvezető. Kormányközeli forrásokból ugyanakkor úgy tudjuk, a magyar rendőrséget erről nem volt ennyire könnyű meggyőzni. De végül sikerült: a megállapodás szerint egy speciális figyelmeztetőrendszer működik majd minden hajóban, amely baj esetén továbbítja a hívást a vízirendészet diszpécserközpontjába.

©

Bár a lakóhajózás kétségkívül leginkább csatornákon – két zsilip közti állóvizeken – elterjedt Európában, azért bőven van példa rá élővizes folyamszakaszokon is (Csehországban például a Moldván, Lengyelországban a Visztulán is), így Marosi Miléna szerint a Tiszától sem kell félni, közlekedésbiztonsági aggályokat szerinte legfeljebb a sebes sodrású, kereskedelmi forgalommal terhelt Duna esetében lehetne felvetni, a szóba jöhető Kisköre–Vásárosnamény közötti Tisza-szakaszon, a Bodrogon vagy a főcsatornákon biztosan nem.

A kormányrendelet 2019-ig összesen húsz hajóval számol, a Mérföld Yachting álláspontja szerint hosszú távon azonban akár 100 hajó is elférne a programban, amelyek beszerzési ára nagyjából 5-10 év alatt térülne meg. 

Az indulásig a Mahartnak nemcsak a hajóvásárlást és a hajózási információs rendszer kiépítését kell levezényelnie, hanem sok új kikötőt is építenie kell. A program értelemszerűen ugyanis nem magával a hajóbérléssel pörgetheti fel a térségi turizmust, hanem ha sok ponton kiszállva, ott szórakozva, fogyasztva fedezi fel a „legénység” a környéket.