Szabó M. István
Szabó M. István
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Ha még nem tudta volna: a kormány „a lehető legtöbb naperőmű létrehozását támogatja Magyarországon”. Mindezt 8 hónap alatt, részletekben jelentette be Lázár János, és a szeme se rebbent. Körbejártuk, mit hozhat jövőre a magyar nemzeti napelemforradalom.

A kormány támogatja a lakossági naperőművek létesítését, sőt, megkönnyíti a földhasználati szabályokat is azért, hogy ösztönözze a mezőgazdasági érdekeltségeket napelemparkok létrehozásában – közölte a Miniszterelnökséget vezető miniszter december közepén. A megújuló energiával kapcsolatos kormányzati pálfordulás újabb lépését Lázár János az áruházláncoknak kinéző újabb vegzálások, valamint a Győr és a pápai reptér közötti új négysávos gyorsút építésének bejelentése közé illesztette be, így nem keltett nagy hullámokat. Azóta annyit lehet tudni az ügyről, hogy a 0,5 MW-os naperőműveket építő földhasználók és -tulajdonosok számára könnyebb lesz a szükséges engedély megszerzése, plusz egyszerűbb lesz támogatásra is pályázni, ha a beépített földterület 1,2 hektárnál nem nagyobb. A hiteleket az állami tulajdonban lévő Magyar Fejlesztési Bank biztosítja majd.

Az is kiderült, hogy bár a kancelláriaminiszter németországi példára hivatkozott, de szó sincs annak a területhasznosítási innovációnak az átültetéséről vagy követéséről, amit ott is épp csak tesztelni kezdtek. (Azért egy csúsztatás mégis bekerült a prezentációba, mert az 500 kW-os rendszer nem lakossági méret, hanem valójában ipari volumen, hiszen akár 200 családi ház éves fogyasztását is képes megtermelni)

Naperőmű Újszilváson
©

Ennél fogva a mezőgazdasági területeken építhető napelemrétekről szóló bejelentés nem több, mint annak a szériának egy újabb állomása, amit Lázár még áprilisban indított el. Ahogyan az akkori Kormányinfón készült videóról visszaidézhető: a miniszter tavasszal azt vizionálta, hogy „az ország energiaellátási kiszolgáltatottságának csökkentése” érdekében hosszútávon a villamosenergia-igény felét Paksról, a másik felét zöld-, elsősorban napenergiából látja majd el az ország.

Talán szóltak neki, hogy bármennyire is „jobban teljesít” az ország, de a megvalósítással gondok lehetnek, mert a meglévő, alig 0,3 százalékos napenergia részarányt a felvázoltakhoz meg kellene legalább százszorozni. Lázár azonban nem fújt teljes visszavonulót. Előbb részletezte, hogy a grandiózus vállalást mikorra is képzeljük el, majd szeptemberben Paksra ment, ahol odatette az asztalra az atom mellé a Napot.

Egyharmad

A legutóbb egy gazdasági újságban, de hirdetésként megjelent Paks II. építkezési start magyarázatába bekerült ábra azonban árulkodó. E szerint a magyar energiamixben az a kormányzati cél, hogy az elfogyasztott árammennyiség egyik harmada importból, egy másik a nükleáris erőműből, végül a hiányzó rész "más hazai erőművek" által előállított legyen.

Tegyünk úgy egy pillanatra, mintha a harmadoló felosztást tényleg komolyan lehetne venni! Tekintsünk el például attól, hogy miközben a Paksi Atomerőmű ma önmagában több mint 36 százalékos tortaszeletet birtokol, a 2018 elején tereprendezéssel induló Paks II. majdani belépésével az atomenergia részaránya simán 50 százalék fölé kúszik.

©

Ha viszont a "más hazai erőművek" 1/3-os kategóriára fókuszálunk, arra is érdemes már másként tekinteni, mint eddig, mivel a Mátrai Erőmű Mészáros Lőrinc érdekeltségi körébe kerülése átírja a forgatókönyveket. A bevásárlásnak ugyanis csak úgy van értelme, hogy az életciklusuk végére futó széntüzelésű kazánokat kicserélik. Azaz leporolják az erőmű fejlesztési terveit (értsd: a kifutó-leállítandó, összesen 950 megawattos széntüzelésű kazánok helyett újabbak beépítésére vonatkozó elképzelések akár 2000 MW teljesítményig), ami az MVM-el közös projektben már mintegy évtizede vár megvalósításra, valamint persze finanszírozásra. Mostantól ez utóbbi sokkal-sokkal valószínűbb szcenárió még annál is, mint amikor a Brüsszelben zöldenergiás projektként próbáltak meg támogatást kérni rá.

A Mátrai Erőmű, melynek megvételével Mészárosék az ország jelenlegi legnagyobb napelemes erőművét, a 16 MW-os visontai napelemrétet is megszerezték, a legfőbb nem nukleáris erőművi potenciál. Mellette a még évtizedekig termelni képes, 329 MW-nyi szél-, és jó néhány gázturbinás és/vagy kombinált ciklusú erőmű is rendelkezésre áll, melyek együttesen mintegy 2000 megawattnyi teljesítményre képesek, és olyannyira nem elavultak, hogy szintén képesek lehetnek akár évtizedekig termelni. Erre a „talajra” hullik rá az a mintegy 2100 MW friss naperőművi engedélyes, melyből a szakemberek szerint reálisan 800-1000 MW meg is épülhet 2019-ig.

Megfizetni az árát

A lakossági fogyasztóra nézve mindennek súlyos következményei lesznek. Paks II. egyből egy olyan orosz hitelből épülő beruházás lehet, amelynek végső összegét (akár 5500-6000 milliárd forintot is) közvetve vagy közvetlenül a kormány megfizetteti az adófizetőivel. Közben máris beindult a találgatás arról is, hogy a Mátrai Erőmű borítékolható építkezéseinél lehet-e a fejlesztési igényeket (vagy legalább egy részét) uniós forrásból is fedezni - hogy ne kelljen a fogyasztókra terhelni újabb százmilliárdokat.

©

Csakhogy az idén nagyhirtelen nekilóduló napelem-erőműves építkezésnek is meg kell fizetni az árát. Ezek a beruházások szinte kivétel nélkül azért indultak el, mert arra (az engedélytől függően) a következő 15-25 évben vonatkozik az a kötelező áramátvételi szabály, mely jelentős állami támogatással biztosan nyereségessé teszi majd ezeket a projekteket. Ez alól nem kivétel a zöldenergiás erőművi piacon élmenő ALTEO, de a brüsszeli támogatásból épített pécsi napelemparkkal már bemutatkozó állami energiaholding, a csak erre a területre hirtelen 50 milliárd forintot beruházó MVM sem. Mindkét cégnél elképzelhető célnak tartják a 100 MW-nál nagyobb naperőművi teljesítmény elérését. Ez is csak egy üzlet, olyan, aminek az összes költségét majd a fogyasztónak kell megfizetnie.

És akkor jöjjön ide egy felkiáltójel: „!”

Az számos szakmai fórumon érvként hangzik el – főként, ha erőműépítési kérdésekről esik szó - , hogy a magyarországi áramfogyasztás évről-évre nő. Ehhez a hivatkozási pontot a MAVIR több évtizedes mantrája jelenti, mely szerint Magyarországon évi 1-1,5 százalék plusszal érdemes hosszú távon kalkulálni. És az itt most nem érdekes, hogy a 2008-as világgazdasági válság hatására ez a görbe 10 vagy 15 évre szakadt-e be, mert ennél az egésznél egy sokkal fontosabb jelenség is van.

Arra mindenki emlékszik, hogy a nyári kánikulában menetrend szerint érkezik hír arról, hogy megdőlt-e az áramfogyasztási rekord a légkondicionálók bekapcsolása miatt. Ezekből a jelentésekből azonban eddig kimaradt, hogy mindez már nem jelent akkora problémát a termelési oldalon, mint korábban, mivel a lakossági napelemtermelés ezt a rántást egyre inkább képes csillapítani.

Jól lehet, a háztartási napelemes rendszerek telepítése mára rutinmunkává egyszerűsödött, az áramszolgáltatók többsége továbbra sem veri nagydobra, hogy a működési területén mekkora termelői kapacitás dolgozik a háztetőkön, és így mennyiben segítenek be a lakóknak a hálózatból vett áram mennyiségének csökkentésébe. Lényegében semmi nem változott a szeptemberben megírtak óta: az Elmű-Émász, az államivá lett Démász és az E.On közül csak utóbbi tartja fontosnak publikálni ezt az adatot.

Az E.On által bevállalt 13.266-os szám azonban önmagában is magyarázatul szolgálhat arra, miért tartotta fontosnak az Energiahivatal „elő-szabályozni” a háztartási kiserőműveket - máris elejét véve a túlzott mértékű növekedésnek. Az áramszolgáltatókat törvény kötelezi arra, hogy az így megtermelt energiát átvegyék, és a két irányba mérő villanyórával a hálózatra feltöltött többlettel szaldós elszámolással számoljanak el. Ez utóbbi azt jelenti, hogy a napelemes rendszerek által megtermelt többletenergiát lényegében ingyenesen lehet eltárolni a hálózatban. Így azután egy jól paraméterezett rendszerrel éves szinten is lehetséges nullás számlát elérni.

Amúgy egy átlagos "családi beruházás" ma 8-11 év alatt megtérül akkor is, ha a másfél-kétmilliós rendszerépítési költséget banki hitelből kell kifizetni. Hogy mi ennek az értelme? Az, hogy aki ma (vagy 2018-ban) napelemes rendszert telepít a háza tetejére, az jó eséllyel teljesen kimaradhat majd abból, amikor a beruházási költségek hatására emelni kell az áram árát.

Csatlakozzon a HVG Pártoló Tagsághoz!

Több mint 1 milliós olvasótáborunk zöme már a digitális, ingyenes tartalmainkból tájékozódik. Az ezt lehetővé tevő hirdetéseken alapuló üzleti modellre azonban nagy nyomást helyeznek a technológiai vállalatok és a független médiát ellehetetlenítő politika.
Azért, hogy továbbra is a tőlünk telhető legmagasabb színvonalon szolgáljuk ki olvasóinkat Pártoló Tagsági programot indítunk. Tagjaink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, illetve számos előnyt élvezhetnek.
Csatlakozzon programunkhoz, vagy támogasson minket egyszeri hozzájárulással!