szerző:
Sztojcsev Iván
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

A számítást megnehezíti, hogy december 24-ét nehéz volna teljes értékű munkanapként kezelni. Ilyenkor csak az dolgozik, akinek muszáj.

Karácsony 2017
Mindig mindenki várja, miközben persze tudja, hogy előtte majd még rohan, vásárol, főz, közben a munkahelyén évet zár, és még a céges partikra is el kellene menni - tiszta őrület. Ám eközben minden tudja azt is, hogy történjen bármi, maradjon befejezetlen bármilyen munka, az ünnep estéje mindenképpen eljön, és vele együtt a lassítás is, minden és mindenki lenyugszik kissé, ez pedig jó. Mi azt reméljük, lesz idejük olvasni is kicsit. Például az ünnepre készült cikkeinket, a 2017-et felidéző, esetleg már a 2018-ra készülő írásainkat.
Friss cikkek a témában

Idén vasárnapra esik december 24., de ez csak a naptár rendes körforgásának köszönhető, amúgy azonban rendes munkanap. És ez így is marad, miután nem jött össze elég aláírás ahhoz, hogy népszavazást írjanak ki arról, akarjuk-e átminősíteni ezt a napot is olyanná, amikor nem kell dolgozni, azoknak pedig, akik mégis, magasabb bér járjon ezért.

Miközben tehát mindenki morog, amiért december 24-én rendszerint be kell mennie a munkahelyére, ismét győzött az érdektelenség. Esetleg a tudat, hogy ez a nap, azért messze nem olyan megterhelő, mint a többi, ráadásul ahol csak tudják, részben vagy egészben el is bliccelik. Mondhatnánk persze azt is, hogy a gazdasági szempontok kerekedtek felül, de ebben erősen kételkedünk. Pedig egyébként az igenis érvényes kérdés: mennyibe is került volna az, ha december 24-ét munkaszüneti nappá minősítik?

A vita legutóbb akkor tört ki, amikor kiderült, hogy idén először munkaszüneti nap lett nagypéntek. Akkor Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Gyáriparosok Országos Szövetségének főtitkára úgy számolt, hogy egy ilyen döntéssel 20-25 milliárd forint eshet ki a gazdaságból. (Vagyis durván kétezer forint/fő, ha a teljes lakosságra vetítjük.) Persze az is hozzátartozik a teljes igazsághoz, hogy – mint arra már utaltunk – december 24-én sokkal kevesebben dolgoznak, mint ahányan nagypénteken tették, amíg az is munkanap volt, vagyis ilyenkor már kisebb összegről indul a számítás.

Mit mutat a statisztika?
Amikor a KSH közli a fő gazdasági mutatókat, mindig két adatot ad meg: egy nyers számot, illetve egy, a naptárhatástól megtisztított mutatót. Ez utóbbi jó arra, hogy ne attól függetlenül ítéljünk jobbnak vagy rosszabbnak egy-egy hónapot, hogy épp volt-e benne hétköznapra eső nemzeti ünnep, vagy hogy több napja esett-e hétvégére, mint egy évvel korábban. Márpedig a kettő között lehet nagy eltérés: a magyar GDP-növekedés az idei második negyedévben, amikor először látszott a nagypénteki szünnap hatása a számokon, a nyers adat szerint 3,2 százalékosnak látszott, de a naptárhatással kiigazítva már 3,8 százalékos lett. Ezt a nagy különbséget az okozta, hogy idén ebben az időszakban két hétköznap is kiesett a munkából: idén először volt munkaszüneti nap nagypéntek, illetve május 1-je most hétfő volt, míg tavaly vasárnap.

Ha azonban a magyar GDP-t leosztjuk a munkanapok számával, azt kapjuk, hogy 130 milliárd forintba kerül egy nap. Ebből indulunk tehát, innen kezdünk korrigálni. A szempontok pedig igen sokrétűek.

A brit gazdaságkutatók például 2012-ben számolgattak nagyokat, abban az évben ugyanis a királynő koronázásának hatvanadik évfordulója miatt eggyel több munkaszüneti nap volt. Az intézkedést előkészítő minisztérium hatásvizsgálata három forgatókönyvet vázolt fel: a legrosszabb szerint a GDP 0,25 százaléka eshetett ki, egy konzervatívabb becslés mindössze 0,08 százalékos visszaesésről szólt, de a legérdekesebb a harmadik változat volt, amely szerint annyira jót tesz a dolgozóknak a pihenés, hogy 0,07 százalékkal még nő is a GDP. (Logikus kérdés egyébként, hogy most, öt év elteltével miért nem látjuk a pontos számokat. A válasz az, hogy a statisztikai hivatalok nem mérik egyes napok termelését.)

Azért is próbálnak a szakértők óvatosak maradni, mert nehéz megbecsülni, milyen hatása van annak a ténynek, hogy sok munkát elvégeznek ünnepnapokon is. Az például egyértelmű, hogy egy atomerőmű, de még csak egy gyár sem fog leállni december 24-én, vagyis a termelése mindenképp ugyanannyi lesz, akár szünnapról van szó, akár nem. A költség szempontjából azonban nem mindegy, munkanapon dolgoznak-e ott: ha munkaszüneti napon folyik tovább a termelés, 100 százalékos bérpótlékot kell fizetni.

Ugye ön sem dolgozza magát agyon 24-én?

Azt pedig szinte képtelenek mérni a statisztikusok, hogy a dolgozók mennyi munkát halasztanak el, vagy éppen hoznak előbbre a szünnapokról. Hiába lenne például december 24-én szünnap egy autószerelőnél, az autókat, amelyek éppen ezen a napon romlanak el, úgyis meg kellene javítani, akár rögtön az első munkanapon karácsony után. De lehet előre is dolgozni, főleg ha szellemi munkáról van szó: logikus, hogy ha valaki választhat, egy év végi elszámolást december 24-én készítsen-e el, vagy inkább pár nappal korábban túlórázzon egy nagyot, inkább a második lehetőséget választja. De – hogy mondjuk egy saját példát is – az, aki karácsonykor odatéved egy hírportálra, találkozhat jó pár olyan anyaggal, amely már napokkal korábban elkészült, miközben a szerkesztőségben csak néhány peches ügyeletesnek kell a gépénél ülnie.

©

És azért sem lehet egyértelmű pénzkiesésről beszélni, mert nem egy olyan része van a gazdaságnak, amely még jól is jár egy extra szabadnappal. Hiába esik ki egy nap a termelésből, ha cserébe az emberek ilyenkor többet járnak el étterembe vagy szórakozni. Ezért is van az, hogy az olyan országokban, ahol különösen fontos az idegenforgalom – például Ausztriában – pozitívnak számít az, ha több a munkaszüneti nap. És persze figyelembe kell venni azt is, hogy az ember munkahelyi teljesítményén mennyit tud dobni az, ha többet pihenhet. A 2012-es brit felmérésben ez is az egyik fő oka volt annak, hogy az optimista forgatókönyv szerint nyert az ország az extra szünnapon.

Nincs is sok munkaszüneti napunk

Amíg a nagypéntek nem lett piros betűs ünnep, az EU-hoz tartozó tizenegy volt szocialista ország közül nálunk volt a legkevesebb munkaszüneti nap, és még most sem számít soknak, hogy csak 11-nél járunk. Szlovákiában és Bulgáriában például 14 olyan ünnepnap van, amikor nem kell bemenni dolgozni, de Horvátország, Románia és Szlovénia is 13 munkaszüneti napot ad a dolgozóknak. Európában a legtöbb pihenőnapot, 16-ot a portugálok és az osztrákok kapják, a lista másik végén pedig Nagy-Britannia áll a maga nyolc ünnepnapjával – pont ugyanannyival, mint ahány napon a magyaroknak nem kellett dolgozniuk a rendszerváltás előtt.

A HVG egy korábbi összeállításából kiderült: a legrégebbi magyar munkaszüneti nap augusztus 20-a, ezt még 1891-ben nyilvánították piros betűs ünnepnek. Január 1-jén csak 1953 óta nem kell dolgozni, de például 1956-ig karácsonykor csak december 25-én állhatott le a munka, 26-án már újra építeni kellett a szocializmust.

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!