szerző:
Gyenis Ágnes
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Nem tulajdonos, mégis fajsúlyos részvényesi jogokat gyakorolhat Mészáros Lőrinc alapkezelője az MKB Bankban. A háttérben bárki, akár a miniszterelnök családja is állhat – úgysem derül ki.

Mit nekünk a Bahamák vagy a Seychelle-szigetek? Magyarország olyan hely, ahol nem kell egzotikus államban bejegyzett offshore céget közbeiktatni ahhoz, hogy valaki titokban lehessen banktulajdonos. Méghozzá egy olyan nagybankban, történetesen az MKB-ban, amelyet közpénzből pofoztak ki. Megteszi egy kockázatitőke-alap is, amelyről senki sem tudja, hogy valójában kik fektettek bele. S bár a pénzmosási szabályok egy mégoly diszkrét alapra is érvényesek, nem zárható ki, hogy akár bűnözők pénze is odafolyjon, ha elég ügyesek ahhoz, hogy legalizált bankszámláról utalják át.

„Nem titkolózunk, betartjuk a törvényt. Az értékpapírtitok felfedése olyan súlyos bűncselekmény, hogy hároméves börtönbüntetés járhat érte” – közölte a Mészáros Lőrinc érdekszférájához tartozó, tőzsdén jegyzett Konzum a HVG-vel. Mindez annak kapcsán merült fel, hogy a cégcsoport egyik tagja, a Konzum Befektetési Alapkezelő vette át az MKB 45 százalékos részvénypakettjét tulajdonló Metis Magántőkealap menedzselését. Ám azt, hogy kik a befektetői, ugyanúgy nem hozza nyilvánosságra, ahogy elődje, a Jaksa János korábbi bankár nevével fémjelzett Minerva Tőkealap-kezelő sem. A Metist azért indították el 2016 elején, hogy unióbeli innovatív cégekbe fektessen. A jelek szerint az MKB-t is ilyennek ítélik, mivel a Metis lett annak a konzorciumnak az egyik tagja, amely tavaly megvehette az állami szanálás után privatizációra előkészített bankot.

Orbán Viktor és Mészáros Lőrinc. Ki van a háttérben?
©

Csakhogy sokan félreértelmezték a mostani ügyletet. A kezdetektől beszélik, hogy a zárt körű Metis alapot Mészáros vagy az ő bizalmasai – netán felsőbb megbízója – töltötték fel, vagyis valójában ők lettek 45 százalékban tulajdonosok. Akár igaz ez, akár nem, az eltitkolt tulajdonosok személyében az égvilágon semmilyen változás nem történt; csupán az alapkezelő társaság cserélődött ki, amely a befektetők felhatalmazásával gyakorolja a tulajdonosi jogokat, például az MKB közgyűlésein. Hogy ezt hogyan és miképp teszi, arról minden bizonnyal létezik valamiféle szabályzat – de az sem nyilvános. Mint ahogyan az sem, hogyan gazdálkodott a Metis, amelynek – a befektetőkön kívül – kizárólag a Magyar Nemzeti Bankkal kell megosztania az éves beszámolóit. Az eddigi alapkezelő, a Minerva 2016-os mérlegéből annyi azért kitűnik, hogy a rejtélyes invesztorok képviselete jól fizető megbízatás: abban az évben 219 millió forint járt érte. Nem csoda, hogy a Minerva tavalyi nyeresége 108 millió forint lett.

A zárt körű befektetési alap formáció arra is alkalmas lehet, hogy megkerüljék vele a felügyeleti engedélyezést, ami egy banknál elengedhetetlen, ha valaki tízszázalékos részvénycsomagot szerez vagy számottevő befolyáshoz jut. Nem így a Metisnél, mivel az alapkezelőkre vonatkozó törvény szerint a zárt körű befektetési alapok kezelését előzetes felügyeleti engedély nélkül is át lehet ruházni a befektetők 75 százalékának a jóváhagyásával. Ennek fényében meglepő a Konzum HVG-nek tett nyilatkozata, amely szerint „a Konzum Befektetési Alapkezelő számára az MKB fölötti befolyás megszerzése már az MNB jóváhagyásához kötött”. Ezzel maga a Konzum mossa el a különbséget a befektetők és az alapkezelő „befolyásszerzése” között, és tovább táplálják azt a gyanút is, hogy a befektetési jegyek tulajdonosai és alapkezelő személyek között átfedés lehet.

A valós tulajdonosok, a befektetők bármikor dönthetnek úgy, hogy kirúgják az alapkezelőt, ami a strómanok világában nem is példa nélküli esemény. A tét komoly: mivel a Metis alap különleges jogokkal bír az MKB életében, nem mindegy, hogy kit hatalmaz fel azokkal. A pénzintézet alapszabálya szerint ugyanis elsőbbségi részvényei is vannak, amelyek jogot adnak neki az igazgatóság és a felügyelőbizottság elnökének visszahívására és újak kijelölésére, ha az előzőket is a Metis jelölte. Jelen esetben Jaksa János igazgatósági és Barcza Mihály felügyelőbizottsági elnökre érvényes ez az elsőbbségi jog. A Metis továbbá egy-egy sima tagot is visszahívhat a két testületből, ha a megválasztásukat ő javasolta (ez utóbbit a tulajdonostársai, a Blue Robin Investments és a Pannónia Nyugdíjpénztár is megtehetik).

Ezek után nincs különösebb jelentősége a Konzum azon állításának, hogy tiszteletben tartják majd az MKB menedzsmentjnek függetlenségét. Mint a HVG-nek elmondták: „A Konzum Nyrt. stratégiája szerint elsősorban a pénz- és tőkepiacokon, továbbá a turizmusban keres befektetési lehetőséget, nemcsak Magyarországon, hanem a kelet-közép-európai régióban.” Biztatónak tartják, hogy sokéves kálváriája után az MKB tavaly minimálisan nyereséges lett, az idén az első negyedévben pedig már 8,5 milliárdos profitra tett szert. Arra a felvetésre, hogy nem a mostanra áttekinthetetlenné hízott Mészáros-cégbirodalom finanszírozására akarják-e felhasználni az egyik legnagyobb magyar bankot, így reagáltak: „A jogszabályi előírásoknak megfelelően a saját érdekkörön belüli hitelezés megengedett, csak sokkal szigorúbb feltételek és keretek között.” Hozzátették: hosszú távú befektetésben gondolkodnak, ezért a belső hitelezés nem céljuk. Azok a kisbefektetők, akik nem fogadták el Mészárosék nyilvános felvásárlási ajánlatát a Konzum részvényeire, és nem szálltak ki, most vakarhatják a fejüket, hogy rizikófaktorként értékelik-e ezt a kijelentést, vagy sem. Ahogyan egy szakértő szemléltette: egy banktulajdonos, pláne a képviselője, a kulcsát kapja meg a páncélszekrénynek, és nem az abban őrzött pénzt. Bárki is a gazda, a pénz a betéteseké.

©

Továbbra is nyitott a leglényegesebb kérdés, hogy ki is az a bizonyos gazda. Amennyire Mészáros mögött Orbán Viktort sejtik, annyira a második legnagyobb tulajdonos, a Blue Robin Investments mögött Matolcsy György jegybankelnököt. Az MKB 30 százalékát tulajdonló Blue Robin ugyanis nagyobbrészt Matolcsy György unokatestvérének, Szemerey Tamásnak, kisebb részben pedig az MKB vezetőjének, az egykori jegybanki alelnök Balog Ádámnak a kezére került – épp egy hónapja. A két nagy részvényesi csoport között máris egyezkedés indult: a Konzum alapkezelő Metis 2 néven újabb, az elsőnél nem kevésbé titkos befektetési alap indítására kért engedélyt a jegybanktól, amelybe a Blue Robintól megveendő 4 százaléknyi MKB-részvényt pakolna.

Ki tudja, mi mindent terveznek még a részvényekkel. A szanálás 2015 végi lezárásakor megpendített pár éven belüli tőzsdére vitel annál kevésbé valószínű, minél homályosabbak az MKB körüli tulajdonviszonyok. Mészáros Lőrincre eddig az volt a jellemző, hogy egy ideig a háttérből szervezte az akvizícióit, amolyan gazdatiszteket küldött előre, mielőtt nyíltan színre lépett volna. Így tett például a két tőzsdei cég, a Hunguest hotelláncot és a Balatontourist kempingcéget bekebelező Konzum vagy a médiabirodalmat építő Opimus esetében is. Sajátos megoldást választott az MKB-ban, amelyben nyíltan most sem tulajdonos, de gyakorlatilag azzal egyenértékű a pozíciója. A többlépcsős tulajdonszerzésnek nem is elsősorban cégjogi, inkább kommunikációs okai lehetnek, a hárítás, a nyilvánosságra hozatal elodázása – mondja egy szakértő. No és annak elrejtése, hogy a zseni gázszerelő sem érthet mindenhez: bankhoz, földhöz, ingatlanhoz, vendéglátáshoz, atomenergiához. Csak nehogy késő legyen, és a nem csekély mértékben az állami vállalatok pénzforgalmának idetereléséből felturbózott MKB-t újra talpra kelljen állítani – természetesen az információk elől elzárt adófizetők pénzéből.