Pálmai Erika
Pálmai Erika
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Nem érte kár az államot, nem valósult meg a hírhedt ügylet, van viszont bűnös a nyolc éve tartó sukorói telekcsereperben. A vagyonkezelő két korábbi vezetőjének börtönbe kell vonulnia.

Az utolsó percben rúgott góllal győzött az ügyészség Tátrai Miklós, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) korábbi vezérigazgatója és a társaság egykori  értékesítési igazgatója, Császy Zsolt ellen. A sukorói telekcsere ügyében indult harmadfokú eljárás végére elérte, hogy börtönbe kell vonulniuk. A Kúria jogerősen bűnösnek mondta ki őket különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettének kísérletében, amiért Tátrai három, Császy két és fél évet kapott. Az öröm azért nem lehet felhőtlen az ügyészségen és a kormánypártok soraiban: Gyurcsány Ferencet nem sikerült rács mögé juttatni. Pedig Budai Gyula elszámoltatási biztos mindent megtett ezért. A volt kormányfővel szemben hivatali visszaélés miatt indult büntetőügy azonban még a vádemelésig sem jutott el.

A Kúria ítéletével az Orbán-kormány kirakatpere ért véget. Az előzmények a Gyurcsány-kormány működéséig nyúlnak vissza, amely támogatta, hogy magánberuházásként, King's City néven kaszinóváros létesüljön Sukorónál. A vád szerint valós értéküknél jóval drágábban számították be azokat az albertirsai és pilisi ingatlanokat, amelyeket Joav Blum izraeli üzletember kínált fel a velencei-tó-parti, állami tulajdonú telekért cserébe, ahová a kaszinóit megálmodta. Az ügyészség szerint Tátraiék „a befektetői igényeknek történő megfelelési vágytól hajtva” mindent megtettek azért, hogy a csereszerződés megkötését jogszerűnek és gazdaságosnak mutassák ki, amivel 1,3 milliárd forintos kárt okoztak volna az államnak.

©

Bár a Fidesznek most jól jött az ítélet, aligha lehet kizárólag politikai hadjáratként tekinteni a Sukoró-nyomozásra. A procedúra ugyanis jóval a kormányváltás előtt kezdődött. A 2009-ben hivatalba lépett Bajnai-kormány egyik első intézkedéseként menesztette Tátrait, majd az Állami Számvevőszék jelentése nyomán polgári bíróságon támadta meg a csereszerződést, feltűnő értékaránytalanság címén. Pedig korábban a beruházó és a kormánytagok első találkozóján, a Parlamentben – akkor még gazdasági miniszterként – Bajnai Gordon is részt vett, sőt ő lett a kormányzati koordinátor. Kormányfőként azonban ő rendelte el azt a vizsgálatot, amelynek eredményeképpen a bíróság érvénytelenítette a telekcsere-szerződést. Így nem is érhette kár az államot.

Nemzetközi csörte

Fából vaskarika – így értékelték a Világbank mellett működő választottbíróság 2014-ben hozott döntését a sukorói kaszinóberuházás ügyében. A testület elutasította az izraeli befektetők keresetét és 100 milliárd forintos kártérítési igényét. Ugyanakkor szokatlan módon nem ítélt meg perköltséget, ami – Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter sikerjelentésével ellentétben – arra utal, hogy nem volt teljesen alaptalan a hoppon maradt befektetők keresete. A magyar államot képviselő Bártfai Beatrix akkori közlése szerint a washingtoni bíróság megállapította azt is, hogy a magyar állam teljesen jogszerűen mondta fel a kaszinó koncessziós szerződését.

Az események a kormányváltás után gyorsultak fel. „Abban már korábban is bizonyos voltam: utaznak rám. Járhattak titkon a lakásomon is: nem a helyükre tettek vissza iratokat, a bőröndömet is másképp csukták be, mint ahogyan én szoktam. (...) Mégsem gondoltam, hogy őrizetbe vesznek, majd előzetesbe helyeznek. Azt hittem, legfeljebb előállítanak. Akkor állt össze a kép, amikor a házkutatás végén szóltak: csomagoljak ruhákat.” Császy fogalmazott így egy interjúban, és megpróbáltatásairól Az Orbán-rezsim börtönében címmel könyvet is írt. Állítása szerint úgy töltött három és fél hónapot szigorított fegyház fokozatú előzetes letartóztatásban, hogy nem volt módja érdemben védekezni.

A vád alapja a moszkvai kereskedelmi kirendeltség ügyében egyszer már csúfosan leszerepelt Treviso Kft. értékbecslése volt. Ez állt szemben az MNV pályázaton kiválasztott állandó értékbecslője, a kiskunhalasi Perfekting Mérnöki Iroda Kft. véleményével, amely még alátámasztotta a cserét, igaz, csak a végső változatban. Az értékaránytalanságot pedig már a Számvevőszék is szóba hozta, azzal, hogy a Blum által felajánlott telkek nagy részére az államnak nem is volt szüksége, mivel az M4-es autópálya nyomvonala – ami pedig az MNV fő érve volt a csere mellett – abból csak 10,3 hektárt érintett. Vagyis az államnak elég lett volna ennyit kisajátítani. A tárgyaláson viszont a védelem is felmutatott 40 közigazgatási és bírósági határozatot, amelyek szerint az állam fillérre annyiért vásárolt hasonló adottságú területeket Pest megyében, mint amilyet az izraeli befektető ajánlott csereteleknek. „Miért csak azzal a kettővel volt baj, amit mi cseréltünk el?” – vetette fel Tátrai, azzal együtt, hogy ez szakértői, nem büntetőjogi kérdés.

De az úthenger már beindult: a jogilag megsemmisített telekcsere-szerződés ügyében a Szolnoki Törvényszék 2015 szeptemberében hűtlen kezelés kísérlete miatt 4 év börtönre ítélte Tátrait, valamint bűnsegédként elkövetett hűtlen kezelés és magánokirat-hamisítás miatt 3,5 évre Császyt. Nem tett jót a pártatlanság látszatának, hogy a tárgyalás ügyészségi indítványra Budapestről Szolnokra került, az ügyáthelyezés később alkotmányellenesnek találtatott. Ráadásul nem végeztek alapos munkát: az elsőfokú ítéletben több elírás szerepel, néhány tanút nem figyelmeztettek a jogaikra, és a vádat sem bírálták el teljes egészében. A másodfokon eljáró Szegedi Ítélőtábla bűncselekmény hiányában felmentette Tátrait és Császyt, mondván, nem érte kár az államot, nem volt szándékosság, ezért bűncselekmény sem történt. Az ügy másik két szereplőjét, a Pénzügyminisztérium korábbi szakállamtitkárát és egy értékbecslőt felmentették, a harmadik társukra kiszabott pénzbüntetést pedig enyhítették.

Tátrai Miklós és Császy Zsolt. Ellentmondó ítéletek
©

Az ügyészség azonban nem törődött bele az ítéletbe. Ilyen előzmények után került az ügy a Kúriára, amelynek ítélete szerint a csere törvényi feltételei nem álltak fenn, és erről az első- és a másodrendű vádlott is tudott. „A cserekérelmet el kellett volna utasítani, és a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács elé ilyen tartalmú indítványt kellett volna előterjeszteni. A vonalas infrastrukturális beruházások esetében nem volt célszerű és nem volt szükséges, tehát nem volt mögötte állami érdek” – magyarázta a múlt csütörtöki ítélethirdetésen Molnár Gábor Miklós, a Kúria tanácselnöke, aki a Gyurcsány-kormány idején főcsoportfőnökként az Igazságügyi Minisztériumban dolgozott. A jogász körökben nagyra becsült Molnár nem is volt igazán szigorú. Az ügyészség azt szerette volna elérni, hogy a bíróság az MNV volt vezetőinek büntetését a középmértékhez igazítsa, ami Tátrainak 7 és fél míg Császynak 8 év börtönt jelentett volna.

De itt még nincs vége az ügynek: Tátrai és Császy akár Strasbourgig megy az igazáért. Van mire hivatkozniuk, például az ügyáthelyezések törvénytelenségét az Alkotmánybíróság is kimondta. A családjával jelenleg Spanyolországban élő volt MNV-vezér – aki évekkel ezelőtt, gyermekei megóvása érdekében költözött el – a csütörtöki ítélethirdetésen nem volt jelen, ám a HVG-nek elmondta: a történtek ellenére is hisz jogászainak, akik szerint a Kúria nem változtathatott volna a másodfokon megállapított tényálláson, s így nem ítélhette volna el őket. „De ez most semmit sem jelent, be kell vonulni a börtönbe” – fogalmazott, hozzátéve, hogy „minden lehetséges kedvezményt figyelembe véve nagyjából egy évet kell bent töltenem”, majd hangsúlyozta: „szó sincs arról, hogy bárki ellopott volna bármit”. Szerinte meglehetősen abszurd, hogy az utóbbi 27 év valamennyi, az állami vagyonnal kapcsolatos döntése közül egyedüliként éppen ezt a meg sem valósult cserét minősítették bűncselekménynek.